• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Ezt hozhatja a világjárvány Szegedre: nagyot nyerhetünk a kutatás-fejlesztés és az egészségipar fellendülésén
Szegeden 2020. május 9. 15:00

Ezt hozhatja a világjárvány Szegedre: nagyot nyerhetünk a kutatás-fejlesztés és az egészségipar fellendülésén

Ha egy korszak végét nem is, de azt talán mégis jelezheti a BMW minapi döntése, amellyel elhalasztották a debreceni gyáruk építését, hogy a gazdaságban egyelőre lassú, de alapvető változások következhetnek. A tudásipar még annál is nagyobb fontosságú lesz, mint volt eddig. Mi a helye ebben a folyamatban Szegednek?

Hirdetés

A termelés leállásának, és vele a gazdaság visszaesésének kevés szembetűnőbb hazai jelét láthattuk annál az elmúlt hónapokban, minthogy egymás után jelentették be a Magyarországon megtelepedett autógyárak: meghatározott időre felfüggesztik a gyártást.

Így tette a győri Audi, az esztergomi Suzuki, a kecskeméti Mercedes. Bár a felsoroltaknál lényegesen kevesebb szó esett, leállt az Opel szentgotthárdi üzeme, amely valószínűleg azért lehet szélárnyékban a három nagy hazai autós céghez képest, mert itt nem kész gépkocsikat gyártanak, „csupán” motorokat. Igaz, abból évi akár egymilliót.

Az elmúlt hónapok történetéhez tartozik, hogy az ugyanezek a cégek a termelés leállítását a járványhelyzet miatt meghosszabbították. Ennek egyszerre volt közegészségügyi oka, de mellette azért sem szólt egyetlen érv sem az újraindítás mellett, mert világ és Európa-szerte összeomlott a gépkocsi értékesítés. Talán mindennél jobban jelzi a drámai helyzetet, hogy áprilisban hazánkban több új gépkocsit adtak el, mint Nagy-Britanniában(!).

Minderről pontos statisztika is rendelkezésre áll. A múlt hónapban idehaza 5200 autót helyeztek forgalomban, a briteknél 4300-at. A különbség amúgy óriási a két ország között, mert egy normál évben Magyarországon nagyjából 150 ezer új autó talál gazdára, a briteknél 2,3 millió, amit az is magyaráz, hogy ott egy 67 milliós lélekszámú piacon kell gazdát találni a négykerekűeknek.

Magyarországon – de Szlovákiában is – évtizedes vita folyik arról, hogy egy ország gazdaságát mennyire szabad vagy nem szabad egyetlen iparágra alapozni. Ez a két viszonylag kis kelet-közép-európai ország esetében az autógyártás. De talán még pontosabb, ha úgy fogalmazunk: az autó-összeszerelés. Ebben a kérdésben igazságosnak kell lenni.

Egy elméleti közgazdász két perc alatt bebizonyítja, hogy roppant sérülékeny és a kereslet-kínálat nagyon is változó tényezőinek kitett egy gazdaság akkor, ha az autógyártás szerepe túlsúlyos benne. Ez igaz.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ádáz verseny folyt (folyik?) az ilyen jellegű beruházások megszerzéséért a volt szocialista országok között. Valljunk be, mégiscsak dicsőség, ha a világ nagy autógyárai Magyarországot választják. Ezek a cégek ipari termelést, ipari kultúrát hoztak hazákban, több tízezres nagyságrendben teremtettek új munkahelyeket, és bár nagy adókedvezményeket kapnak, hosszútávon mégis a központi költségvetés bevételeit gyarapítják azzal, hogy nálunk létesítettek gyárat. Egy szó, mint száz: nem fekete-fehér történet ez. Megannyi jó és rossz oldala van annak, hogy „autógyártó nagyhatalom” néhány közép-európai ország. Az előnyöket és hátrányokat azonban nem lehet szétszálazni.

Szegedet többször érte az a kritika, hogy képtelen olyan nagy beruházást idevonzani, amilyen az Audi, az Opel, a Suzuki, a Mercedes és a BMW. Az első háromra esélye sem volt a városnak, mert a német és japán befektetők eleve tudták, hol akarnak építkezni. Elég ránézni a térképre, és elég annyit tudni, hogy a gépipar évszázados jelenléte miatt Győr ledolgozhatatlan előnyben volt, minden más hazai várossal szemben. Kecskemét mellett a fővároshoz való közelsége és a vasúti szállítás könnyebbsége miatt döntött a stuttgarti cég, amelyet sokan tragédiaként éltek meg Szegeden.

A BMW Debrecenről szóló döntéséről fontos tudni, hogy olyan kedvezményeket adott a magyar kormány a német autógyárnak, amelyet a beruházásra áhítozó versenytársak már nem kívántak biztosítani. Az több mint beszédes szám, hogy a gyárépítés előkészületeire a sajtóhírek szerint az állam és az ottani önkormányzat eddig már 130 milliárd forintot elköltött. Csak viszonyításként: a koronavírus-járvány előtt elfogadott szegedi költségvetés főösszege 90 milliárd forint volt.

Nem jó hír, hogy a BMW halasztja, mert halasztani kényszerül debreceni gyárának építését. Abba különösen rossz belegondolni, hogy akár az egész beruházás veszélybe kerülhet. Remélhetőleg erre nem fog sor kerülni. Ahogyan az sem – bár ennek semmi köze a járványhelyzethez, sokkal korábbi döntés –, hogy Kecskeméten elhalasztották a Mercedes új, második üzemének építését.

Ám néhány korábban megfogalmazott, a gazdaság egészét érintő tanulság már a pandémiahelyzet jelenlegi szakaszában leszűrhető. Korábban is tudjuk, hogy a gazdaság bővülésének időszakában általában szárnyalnak az új autóeladások, ezért teljes kapacitással termelhetnek a gyárak. 2010 óta ez az állapot jellemezte a világgazdaságot. Tudtuk azt is, hogy a gazdasági visszaesés erőteljesen visszavetheti az autóvásárlást és vele a termelést.

A magyar gazdaságot azonban senki nem készítette fel, mi történik akkor, ha válságba kerül az autógyártás és vele a gépipar. Most itt tartunk, és mindez olyan drámai gyorsasággal és erővel következett be, amire előzetesen senki nem számított.

Európa autógyárai ezekben a hónapokban kapacitások 10-20 százalékán működnek. Ilyen helyzet egyetlen autógyár sem gondolhat új gyárak építésére, ezt bizonygatni sem kell. Ilyenkor az a kérdés merül fel: mit lehet tenni a meglévő üzemekkel? Mikor talál magára újból a gazdaság? Mikor érhető el, hogy a termelés felfusson az autógyárakba a 60-70 százalékos kapacitásra, ami mellett már nem veszteséges a gyártás?

A koronavírus-járvány olyan kérdéseket vet fel, amelyekre ma biztosan nem adható egyértelmű válasz. Visszatérünk ugyanabban a világba, amelyben március 18-a előtt éltünk vagy sem? Nem változik vagy alapvetően megváltozik a fogyasztói társadalom és az erre ráépülő gazdaság és termelés? Képes-e átformálni az emberiség szemléletét a mostani válság vagy sem?

És hogy mindennek mi köze Szegedhez? A helyi gazdasághoz? A tervezett itteni fejlesztésekhez? Éppenséggel nagyon sok. A helyi önkormányzat gazdaságfejlesztési elképzelései két alappillérre épülnek. Egyfelől a kis- és közepes nagyságú vállalatok megtelepedését részesítették előnyben. Éppen azért, mert a város gazdasága nem válik sérülékennyé, ha egy-két nagy cég bebukna. Másfelől az egyetemmel karöltve mindig is a tudásipar fontossága kapott szerepet a helyi gazdaságfejlesztési tervekben.

Az elmúlt harminc évben nem vált összeszerelő üzemmé a város. Helyette az egyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) tudásbázisára építve a kutatás, fejlesztés, az innováció, az IT-szektor, az egészségügyi és biológiai kutatásokra épülő fejlesztések szerepeltek, szerepelnek és kapnak elsőbbséget a helyi gazdaságfejlesztési tervekben.

Nagyon könnyen előfordulhat – még akkor is, ha a derűlátó jóslat nem minden elemében válik valósággá –, hogy

a koronavírus-járvány után hazai és nemzetközi gazdaságfejlesztés homlokterébe a korábbiaknál is lényegesen nagyobb hangsúllyal kerül a biológiai, orvosi, egészségügyi kutatás, és az ezek eredményeit alkalmazó egészség- és tudásipar.

Ha ilyen fordulatot – vagy  akárcsak félfordulatot – venne gazdaságfejlesztés, akkor Szeged éppen az a város lehet, ahol minden feltétel adott lehet, hogy meglovagolja a változásoknak ezt a hullámát.

Egyáltalán nem minden alapot nélkülöző az a forgatókönyv, hogy járványhelyzet elemi erővel döbbentheti rá az országokat arra, hogy a korábbiaknál nagyságrendileg többet kell költeni az egészségügyre. Nem kizárólag az ellátórendszerre, hanem a mögötte található kutatás-fejlesztésre és az innen nyert új eredményeket felhasználó egészségipari.

A nemzeti kormányokat ebben a munkában segítheti az Európai Unió, amely az elmúlt időszakhoz mérten sokkal inkább szeretne összpontosítani a tudásalapú gazdaság fejlesztésére, mint például a mezőgazdaság támogatására.

Egy olyan viszonylag szegény ország esetében, mint hazánk, ez utóbbinak azért is lehet kiemelkedő jelentősége, mert az egészség- és tudásipar fejlesztése viszonylag nagy pályázati összegeket igényel, amely brüsszeli forrásokból érkezhetne. Az ilyen típusú változásokra való felkészülés jele, hogy épül a lézeres kutatóközpont mellett a tudományos ipari park, a Science Park Szeged, amely akár több ezer magasan képzett kutatónak és egyéb munkavállalónak adhat munkát néhány éven belül.

A gazdaságfejlesztésnek ez az iránya a koronavírus-járvány előtt is előremutató volt, és megfelelt a város adottságainak. Ahogyan a világ, vele a gazdaság és a tudásipar helyzete erősödik, könnyen lehet, hogy a tudományos park és Szeged tudományos élete, a kutatásra és fejlesztésre épülő gazdasága sokkal nagyobb érték lesz, mint egy német prémiummárka összeszerelő üzeme.

De ez talán már ma is így van.

Bod Péter

(Nyitókép: a Ceetrus Hungary Kft. ELI Business Heaven látványterve)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: egészségügy gazdaságfejlesztés kutatás-fejlesztés lézeres kutatóközpont Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudásipar