Hirdetés
Túl a városon 2020. május 9. 10:06

Távol Európától, a Balkán csúcsán Magyarország

Tudjuk, amolyan bolsi-libsi-hippi jajongás, de a Freedom House szerint sem demokrácia Magyarország. Szerintük sem, és sokunk szerint sem.
Hirdetés

De, hogy elejét vegyük a sorosozásnak, meg a szokásos marhaságoknak, nézzük meg gyorsan ki ez, mi ez a Freedom House: a szervezetet az Egyesült Államok kormánya alapította 1941-ben, első tiszteletbeli társelnöke Elenor Roosevelt volt, manapság pedig David J. Kramer vezeti, aki a republikánus George W. Bush demokráciával, emberi jogokkal és munkaügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára volt.

Ez a szervezet támogatta az amerikai polgárjogi mozgalmat is, tehát söpörtek, söpörnek a saját házuk táján – mielőtt bárki elővenné a sorosozás utáni második legklasszikusabb érvet –, elítélték a prágai tavaszt, kiálltak a lengyel szolidaritási mozgalom mellett, és elítélték a dél-afrikai apartheidet is. Az intézményben már akkor demokráciával és emberi jogokkal foglalkoztak, amikor nálunk még gyerekeket vagoníroztak, hogy haláltáborokba szállítsák őket.

Nos, ez a szervezet most azt mondja, hogy Magyarország 2015-öt követően, 2019-re a demokráciák közül átcsúszott a hibrid rezsimek közé. Hibrid rezsim. Nem új ez, aki még meri, mondja már egy ideje, hogy Magyarország átcsúszott, pontosabban: a hatalom elcsúszott, félrecsúszott, de – ahogy mondani szokás – most már papírunk is van róla. Bélyegünk, billogunk. Égő.

Hibrid rezsimek azok, ahol megtartják a választásokat, de a törvények alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjokat, és a demokratikus intézményeket is gúzsba kötik, leuralják, foglyul ejtik, nem hagyják működni.

De kit érdekel, mikor van csirkecomb, sonkás felvágott a hűtőben, és a magyar nagyüzemek is egyre jobb söröket készítenek háromszáz forintért? Mindenkit kellene, hogy érdekeljen, mert sok munka van ebben a demokrácia dologban, kár lenne veszni hagyni, csak azért, mert kényelmesebb félrenézni, meg úgy tenni, mintha ez nem lenne fontos.

Néhány ember hobbijától eltekintve, amiatt is fontos, mert a spekulatív rezsimek nem csak a hatalmi-politikai értelemben spekulatívak, hanem előbb-utóbb (előbb) gazdaságilag is spekulatívvá válnak. És ott, ahol a hatalmat már nem ellenőrzik megfelelően, mert nem hagyják, egyre inkább csak a kockázatibb tőke jár szobára, az is csak akkor, ha szépen megágyaznak neki, és jó a leányzó fekvése. A leányzó pedig mi leszünk, sőt már vagyunk is.

De vissza a Freedom House jelentéséhez. A hibrid rezsim a skála öt fokozata közül a középső, Magyarország az alábbi államalakulatokkal került egy szintre:

  • Grúzia,
  • Moldova,
  • Ukrajna,
  • Észak-Macedónia,
  • Albánia,
  • Koszovó,
  • Bosznia-Hercegovina,
  • Szerbia, 
  • Montenegro.

Tehát nagyjából a Balkán. Mi lettünk a Balkán svájca. A „svájci” óra a kisinyovi piacon. Megvenné? Nem venné meg, legfeljebb csak viccből.

Magyarország, vagyis inkább a regnáló hatalom hatalomgyakorlási módszerei 2015-ben még szilárd demokráciának számítottak, 2019-ben azonban már hibrid rezsimnek, ami rögtön két fokozatú romlást jelent, mert a félig szilárd demokrácia szintjén nekifutásból átszaladtunk.

A térség vizsgált 29 országából 10-ben van demokrácia, 10-ben hibrid rezsim, 9-ben pedig autoriter kormányzás. Félig autoriter Örményország, szilárd autoriter államok Oroszország és a posztszovjet országok, köztük ahová Orbán Viktor és Szijjártó Péter oly szívesen jár gazsulálni.

A Fidesz-kormány egyébként leginkább a kormányzás alacsony demokráciaszintje, (3,25 pont) a média függetlensége (3,25 pont) és a korrupció kiterjedtsége (3,50 pont) miatt csúszott át a hibrid rezsimek közé.

Így ünnepeljük az Európa-napot, az európai béke és egység ünnepét.

c.s.z.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: demokrácia Freedom House hibrid rezsim