Hirdetés
Túl a városon 2020. május 8. 08:07

Feketeévként fog bevonulni a magyar gazdaságtörténetbe 2020, nincs ezen mit szépíteni

Kedden hozta nyilvánosságra konvergenciaprogramját a kormány, amelyben egyebek mellett azzal számol, hogy magyar gazdaság visszaesése idén csupán 3 százalékos lesz, míg az Európai Bizottság szerint 7 százalékos.
Hirdetés

Az Európai Bizottság biztosa, Paolo Gentiloni – az újságíróból politikussá lett közéleti ember nem kispályás, volt már Olaszország miniszterelnöke és külügyminisztere – szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján ismertette a 27 uniós tagállam idei és jövő évi gazdasági kilátásait.

Hírportálunk már foglalkozott ezzel a témával, annak kapcsán, hogy egyebek mellett ezen a tájékoztatón hangzott el, hogy Magyarország GDP-je idén 7 százalékkal fog csökkenni Brüsszel véleménye szerint. Az Orbán-kabinet ezt 3 százalékra teszi. Hogy mennyire nem paraszthajszálnyi különbségről van szó ebben az esetben, érzékelteti, hogy a tavalyi 45 ezer milliárd forintos GDP-vel számolva a 4 százalékos különbség óriási, mintegy 1800 milliárd forint.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a különbséget firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt: össznépi tippelés indult el, mennyivel fog idén csökkenni a magyar GDP. Nem egészen érthető, hogy az egzaktságra törekvő uniós biztost, és a mögötte álló szakértő csapat számításait miért kell így minősíteni. Bizonyára fájdalmas a gazdaság hazai zsugorodásának jövendölése, de Paolo Gentiloni a magyar GDP zuhanásánál lényegesen durvább számokat is mondott.

Az Európai Bizottság becslése szerint a legnagyobb visszaesésére Görögországban kell számítani (-9,7 százalék), és gyengébb a -8 százaléknál Spanyolország, Franciaország és Olaszország esetében. A biztos nem takarékoskodott a kemény szavakkal: elmondta, hogy soha nem volt még példa az unió történetében olyan gazdasági visszaesésre, amilyen az idei lehet. A legmegdöbbentőbb, hogy a német GDP esését is 7,5 százalékra teszi Brüsszel. Pedig hihetnénk, hogy járványhelyzet miatt Németország gazdasága olcsóbban ússza meg a válságot, mint a többiek. Nem nagyon – tehetjük hozzá.

A magyar kormány idei becslésének számsorait nézve felfoghatatlan optimizmusról árulkodik, hogy a háztartások fogyasztása idén 0,9 százalékkal növekedni fog. Mindez nem kevesebbet jelent, mint a tavalyi csúcsfogyasztás majdnem 1 százalékos túlszárnyalását. Nem érthető, miből következtethet erre a kormány, hiszen egyre világosabban látszik: a gazdaság nem csak megfázott, a járvány markába került.

Nézzük meg, mi szól ellene. Röviden: az egész magyar gazdaság jelenlegi állapota és helyzete. Hat hete túlélő üzemmódban működik az ország. Többhetes kényszerpihenőn él a társadalom, ami önmagában a fogyasztás visszafogásával jár együtt. Ezekben a hetekben és hónapokban százezres nagyságrendben vesztik el az emberek a munkahelyüket. A tavalyi 160 ezer regisztrált állástalannal szemben a legóvatosabb becslések szerint 300 ezren lesznek munkanélküliek. A valós szám ennél vélhetően jócskán magasabb lesz, egyes közvélemény-kutatók 450 ezer fővel számolnak már most.

Vegyük figyelembe, hogy a kényszerszabadságra és a rövidített munkaidőre kényszerített munkavállalók megint csak százezres tömegei kényszerűen kevesebbet költenek, mint tennénk ezt, ha teljes munkaidőben és teljes bérért dolgozhatnának. Tőlük aligha várható, hogy felpörgetik a fogyasztást.

Ha ez volt a helyzet márciusban, valamint áprilisban, és ez a helyzet most májusban, akkor nézzük meg, mi várhat ránk a következő hónapokban. Sajnos sok jó nem.

Sokaknak fogják folyósítani a munkanélküliségi segélyt, amit három hónapig vehetnek igénybe. A folyósítás ideje és összege az uniós tagállamok között a legalacsonyabb, ami megint abba az irányba mutathat, hogy a háztartások fogyasztása zsugorodni fog.

Azt pedig senki nem tudja, mikor és hány új munkahely létesülhet a jövőben. Szépen hangzik, de a legkevésbé sem vehető komolyan az a miniszterelnök által unásig ismételt mondat, ami szerint a közeljövőben ugyanannyi új munkahely létesül, mint amennyi a járványhelyzet miatt megszűnt. Még azt sem tudni: ki létesítheti ezek a munkahelyeket. Az állam? A gazdaság szereplői? Hol? Mit? Mennyit? Hogyan? Kinek? Megannyi kérdés, amire nem nagyon találni választ.

A csütörtöki kormányinfó után körvonalazódni látszik, miként igyekszik kezelni a tömegesen munkanélkülivé válók okozta gondot a kabinet. Növelni fogják a közfoglalkoztatottak számát. Mellette növelik az átképzések, a továbbképzések és a felnőttképzések számát, és vele az ebben résztvevők számát. Ezek nem munkahelyek, nem kell bizonygatni.

Apró, de árulkodó tény, hogy ezekkel összefüggésben növelni kívánják a Honvédség szerződéses állományának létszámát, noha ez utóbbi lehetőség alkalmatlan arra, hogy érdemben csökkentse a munka nélkül maradtak számát.

A háztartások fogyasztása a karatén első heteiben néhány szegmensben növekedett. Kétszer annyi laptopot vásároltak az emberek, de ez aligha ellensúlyozza a fogyasztás másutt jelentkező drámai visszaesését.

Megfeleződött a gépkocsi eladások száma Magyarországon, üzemanyagból olyan keveset adnak el, hogy egymás után zárják be a hazai töltőállomásokat. De egészen magától értetődő módon az élelmiszereket leszámítva az utóbbi hónapokban zuhant minden más eladása. Gondoljuk csak a közlekedésre, az utazásra, a ruházkodásra, a bútor- és a könyvvásárlásokra és mellette arra, hogy szolgáltatások sokaságát voltunk kénytelenek nélkülözni a kijárási tilalmak korlátozása óta.

Teljesen érthetetlen, miért állít olyat a kormány, hogy egy olyan évben, amilyen a 2020-as, növekedhet a háztartások fogyasztása egy olyan évhez mérve, amilyen a tavalyi. A 2019-es békeév volt. Minden szempontból zavartalan. A magyar gazdaság 4 százalékot meghaladóan növekedett, ennek egyenes következményeként emelkedtek a jövedelmek és vele párhuzamosan a fogyasztás.

A tavaly a fogyasztás felpörgetésével a kormány mindent megtett azért, hogy a gazdaság mutatószámai a legszebbek legyenek. Azzal sem törődve, hogy a növekedés szinte minden puskaporát elhasználják, ami akkor is felelőtlen gyakorlat lett volna, ha nem érkezik meg február-márciusban Kínából a koronavírus, és mögötte a magyar és a világgazdaság bukófordulója.

Az idén zsugorik a gazdaság – vitatkozhatunk a mértékén, de a tényen aligha – vele csökken a munkahelyek száma, csökken a jövedelmi szint. Ha innen nézzük, akkor ebből semmi más nem következhet, mint a háztartások fogyasztásának csökkenése.

Megmagyarázhatatlan, hogy ebből ki és hogyan képes arra a következtetésre jutni, hogy idén közel 1 százalékkal felülmúlható a 2019-es lakossági fogyasztás. A kérdés persze legalább részben költői.

Feketeévként fog bevonulni a gazdaságtörténetbe 2020, nincs ezen mit szépíteni.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Európai Bizottság fogyasztás gazdaság gazdasági válság járvány koronavírus Varga Mihály Paolo Gentiloni