Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • A korlátozások lazításával azt kockáztathatjuk, hogy jelentősen megnő a fertőzöttek száma – mondja Duda Ernő, a Solvo alapítója
Szegeden 2020. április 30. 12:55

A korlátozások lazításával azt kockáztathatjuk, hogy jelentősen megnő a fertőzöttek száma – mondja Duda Ernő, a Solvo alapítója

– Én már akkor komoly járványra számítottam, amikor Kínában elindult, de akkoriban még a legtöbb ember hülyének nézett, amikor emellett érveltem – mondja a Solvo Biotechnológiai Zrt. alapító-elnöke, aki szerint máris ígéretes vizsgálatok zajlanak az újszegedi laborban.

Hirdetés

– Most az egész világ azon versenyez, hogy ki találja meg hamarabb az új koronavírus elleni terápiát. Nekünk, magyaroknak milyen szerepünk lehet ebben?

– Úgy gondolom, Magyarország méretéhez képest jelentős szerepet játszhat a koronavírus elleni védekezés megtalálásában. Nehéz pontosan megítélni, hogy idehaza hányan dolgoznak a gyógyszerfejlesztésén, de fél tucat olyan cégről biztosan tudok, ahol a munkatársak ezzel is foglalkoznak. Ígéretes kutatások zajlanak több területen, például ismert gyógyszerek átpozícionálása, illetve a diagnosztika területén is.

– A Solvo hogyan tudott kapcsolódni ehhez a világversenyhez mit tesztelnek most Szegeden?

– A Solvo úgynevezett gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásokat vizsgál, valamint azt, hogy különböző hatóanyagok hogyan oszlanak el a szervezetben. Ezen a területen világpiaci vezetők vagyunk és közel hétszáz ügyfelünk van a világ több mint negyven országában, így nem meglepő, hogy több vírusellenes gyógyszerjelöltet is tesztelünk. Csak nálunk mintegy nyolcvan kutató dolgozik jelenleg a laborokban. Konkrétumokról nem beszélhetek, de annyit elárulhatok, hogy jelenleg is számos nagyon ígéretesnek tűnő COVID-ellenes hatóanyagot vizsgálunk laborjainkban, és ezeket a kollégák magas prioritással kezelik.

Duda Ernő: Nincs garancia arra, hogy aki átesett rajta, az nem betegszik meg újra, mondjuk jövő télen

Olyan vakcina kell, amelyik nagyobb védettséget nyújt annál, mintha az ember átesett volna a fertőzésen

– Mennyire reális, hogy néhány hónapon belül sikerül áttörést elérni és vakcina vagy gyógyszer születhet a kór ellen?

– A legoptimistább várakozások szerint akár már az év végére elérhető lesz a tömegesen használható vakcina, azonban én jobban szeretek a realitások talaján maradni, így inkább azt mondanám, hogy erre sajnos még egy-két évet várnunk kell. Ez is csak akkor igaz, ha sikerül meggyorsítani az engedélyezési folyamatot. A gyógyszeripar a világ legszabályozottabb iparága és egy új gyógyszer kifejlesztése nulláról nagyjából tizenöt évbe és 2-3 milliárd dollárba kerül, de nekünk most ennyi időnk nyilván nincs, mert a koronavírus egy olyan probléma, amire nem tizenöt év múlva kell megoldást találnunk, hanem minél sürgősebben.

– Lehet gyorsabb megoldás?

– Két ígéretes irány is van. Az egyik az, ha több ismert és engedélyezett hatóanyagot kombinálunk. Így működik a HIV terápiája és sokféle tumor ellen is ez vált be. Jelenleg már közel száz ismert gyógyszert tesztelnek különböző kombinációkban koronavírusos betegeken a világ számos pontján. A másik ígéretes út az, hogy kipróbálunk más vírusokra tervezett hatóanyagokat, amelyek már a fejlesztés vége felé járnak. A Solvóban például mi ilyeneket vizsgálunk.

– Reménykedhetünk abban, hogy a védőoltás megnyugtató megoldást hoz majd a járványra?

– Az igazi megoldás természetesen a vakcina lenne, de a legoptimistább becslések szerint is legalább egy évre szükség lesz ahhoz, hogy egy engedélyezett és tömegesen legyártott vakcinához jussunk. Nem lehet kizárni persze annak a lehetőségét sem, hogy a vizsgálatok során belefutunk egy olyan megoldásba, ami nagy hatékonysággal gyógyítja a fertőzést. Remélem, így lesz. Azonban az eddigi adatok alapján, valamint azt figyelembe véve, mennyire különböző szerveket támad meg a vírus és mennyire eltérő módon, ennek az esélye nem túl nagy.

Jelenleg azt sem tudjuk, hogy milyen genetikai vagy egyéb okai vannak annak, hogy egyesek tünetmentesen vészelik át, mások pedig akár fiatalon és egészségesen is, de belehalnak a járványba

– Segíthet az, ha sokan átesnek a betegségen és immunissá válnak?

– A védőoltás szükségességét azért is emelném ki, mert a jelenlegi kutatási eredmények alapján a COVID-19-cel szemben nem biztos, hogy kialakul egy hosszú távú védettség, így nincs garancia arra, hogy aki átesett rajta, az nem betegszik meg újra, mondjuk jövő télen. A cél az, hogy egy olyan vakcina kerüljön kifejlesztésre, amely jobb védettséget nyújt annál, mintha az ember már átesett volna a fertőzésen.

Ha túl gyorsan lépünk, jöhet a mókuskerék: járványból ki, járványba be

– Hogyan látja, mennyire súlyos valójában a járvány és ennek fényében szabad-e lazítani a szabályokon?

– Mivel a fertőzöttek jelentős része semmilyen tünetet nem mutat, így nagyon nehéz megítélni, hogy most éppen hol is tart a járvány.

A halálozási ráta azonban arra utal, hogy valójában lényegesen több a fertőzés, csak nem mutatjuk ki őket. Az is megkérdőjelezhető, hogy hány olyan elhunyt van, akiről nem tudjuk, hogy valójában COVID-fertőzött is volt. Jelenleg azt sem tudjuk, hogy milyen genetikai vagy egyéb okai vannak annak, hogy egyesek tünetmentesen vészelik át, mások pedig akár fiatalon és egészségesen is, de belehalnak a járványba. Mivel még nem ismerünk hatékony terápiát, amivel igazoltan visszaszorítható lenne a betegség, ezért nem tartom túlzónak a korlátozó intézkedéseket.

– A szigorítások enyhítésére készül jövő héttől a kormány. Egyetért ezzel?

– Nem az én tisztem eldönteni azt, hogy elegendőek-e a jelenlegi korlátozások, azonban azt látni kell, hogy minden az időzítésen és a lazítás mértékén múlik. Amennyiben pusztán az egészségügyi okokat tartjuk szem előtt, akkor azt mondanám, hogy a jelenlegieknél sokkal szigorúbb korlátozásokra lenne szükség. De a politikának nyilvánvalóan a gazdasági folyamatokat is figyelembe kell vennie. Erről az oldalról teljesen érthető a lazítási a szándék.

– Milyen veszélyekkel járhat ez?

– A lazítás magában hordozza a kockázatát annak, hogy a fertőzöttek száma jelentősen megemelkedik, aminek hatására ismét szigorításokat hoznak, majd amint egy kis csökkenés mutatkozna a fertőzöttek számában, ismét enyhítenek. Ennek következtében hosszú időn keresztül egy hullámzást tapasztalnánk, ezzel elnyújtva a járvány jelenlétét. Ez mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból rendkívül nagy károkat okozhat hosszútávon, de és bízom abban, hogy a legtöbb országban kellően bölcsek lesznek a politikusok és kivárják azt az időpontot, amikor tényleg biztonsággal lehet lazítani a korlátozó intézkedéseken.

Azok az országok tudták sikeresen leküzdeni a járványt, ahol rendkívül nagy számban teszteltek

– Melyik ország lehetne számunka is követendő példa?

– Nagyon nehéz összehasonlítani a különböző országok statisztikáit, hiszen szinte minden ország különböző számban tesztel, a tesztek érzékenysége is változó, illetve még az is eltérést mutat, hogy egy adott országban kit tekintenek COVID-19-ben elhunytnak. Teljesen egyértelmű, hogy azok az országok tudták sikeresen leküzdeni a járványt, ahol rendkívül nagy számban teszteltek, majd az összes kiszűrt személyt elkülönítették, és komolyan vették a karantént. Nem utolsó sorban az is látszik a statisztikákon, hogy van értelme annak, ha mindenki visel maszkot.

– Sokan kifogásolják, kevés a hazai tesztelések száma. Ön is így látja?

– Valóban érthetetlen, hogy idehaza miért nem végzünk sokkal több nukleinsav-alapú tesztet. A koronavírus tesztek viszonylag olcsók, könnyen beszerezhetők és használatuk is igen egyszerű. Azokban az országokban, ahol nagyobb számban végeznek tesztet, jobban közelítenek az eredmények a valósághoz, mint ott, ahol a szűrések száma nagyban elmarad, mint például nálunk.

– Miért lenne fontos, hogy sokkal több tesztet végezzünk idehaza is?

– Azért, mert ha nem tudjuk, kik azok, akik bár tünetmentesek, de fertőznek, akkor nem lehet őket elkülöníteni sem. Tehát nemcsak azért kell sokat tesztelni, hogy pontosabbak legyenek az információink a terjedésről, bár az is sokat segít a kapacitások tervezése szempontjából. A hazai halálozási ráta is arra utal, hogy valójában lényegesen több a fertőzés, csak nem mutatjuk ki őket.

Bízom benne, hogy a veszély elhárulta után megnő a kutatók, valamint az egészségügyben dolgozók elismertsége

Duda Ernő

Magyarország legnagyobb biotechnológiai cégének, a Solvo Biotechnológiai Zrt.-nek a társalapítója, elnöke és vezérigazgatója.
A Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, valamint az Aquincum Inkubátor társalapítója és elnöke.
Neve több mint húsz vállalkozás alapításához köthető, közöttük a Copy General gyorsmásoló hálózathoz és Magyarország legnagyobb online antikváriumához, de volt tanácsadó cége és tejivója is.
A Szegedi Tudományegyetem címzetes docense. Oktat a Bojár Gábor alapította Aquincum Institute of Technology-ben is, valamint meghívott előadóként több neves hazai egyetemen is tanít biotechnológiát és vállalkozástant.
Tagja a Magyar Innovációs Szövetség elnökségének, rendszeresen publikál és gyakran tart előadásokat konferenciákon és egyéb rendezvényeken.

– Milyen változást hozhat a gyógyszeriparban és a kutatásokban a mostani járvány?

– Ez a járvány egy komoly intő jel. A szakemberek évtizedek óta figyelmeztetnek a nagy világjárványok kialakulására. A COVID nem egy magas halálozási rátájú és nem is különösebben fertőző vírus, mégis tökéletes példa arra, hogy mennyire felkészületlenek vagyunk egy ragály levezénylésére. Nagyon bízom abban, hogy a jelenlegi helyzetből azt a tanulságot fogják levonni a döntéshozók, hogy sokkal jobban fel kell készülni az ehhez hasonló járványokra, aminek mind a kutatásokra fordított erőforrásokban, mind az egészségügyi intézményrendszer fejlesztésében meg kellene mutatkozni. Bízom benne, hogy a veszély elhárulta után megnő a kutatók, valamint az egészségügyben dolgozók elismertsége. Az ő munkájukat nemcsak akkor kellene megbecsülni, amikor hirtelen megrémülünk egy járványtól, hanem a mindennapokban is. Csak remélni tudom, hogy valamennyire felértékelődik a kutatók és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek elismertsége is.

– A járvány leküzdése után élhetünk-e majd úgy, mint eddig, vagy gyökeresen át kell alakítanunk a szokásainkat?

– Az biztos, hogy bizonyos technológiák és új szokások elterjedését kifejezetten elősegíti a járvány. Gyaníthatóan utána például többen fognak home office-ból dolgozni, mint eddig és a digitális oktatás is nagyobb mértékben lesz jelen, mint korábban.

Akinek meghal a hozzátartozója, azt kevéssé fogja érdekelni, mennyit csökkent a gazdasági teljesítmény

– Mit gondol, a járvány egészségügyi vagy gazdasági hatásai lesznek hosszú távon súlyosabbak?

– Ez a kérdés rendszeresen felmerül, de nem tudom, ezt miben lehetne mérni. Hogyan lehet összehasonlítani hányan vesztették el az életüket – vagy túlélték, de tartós fogyatékossággal a járványt – azzal, hogy melyik iparágban, mekkora a visszaesés? Akinek meghal egy közeli hozzátartozója, azt valószínűleg kevéssé fogja érdekelni, mennyit csökkent a GDP. Egy olyan családban, ahol nem ismernek egy beteget sem, de mondjuk mindkét szülő elveszíti a munkáját a járvány miatt, ott valószínűleg csak a gazdasági hatást élik meg.

– Édesapja neves virológus professzor. Kikéri a véleményét szakmai dolgokban?

– Rendszeresen konzultálunk, napi szinten küldözgetünk egymásnak cikkeket és elég sokat vitázunk is. Ő elismert alapkutató, én az ipari oldalt ismerem jobban, természetesnek tartom, hogy sokszor nem egyezik a véleményünk.

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Duda Ernő gyógyszeripar járvány koronavírus kutatás kutatás-fejlesztés pandémia Solvo világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés