Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. április 30. 10:39

Lakner Zoltán: Nem sikerült eltalálni a tesztelés és a döntéshozás sorrendjét

Jövő héttől a kormány enyhít a kijárási korlátozásokon. Amit sokan várnak, várunk, hiszen nem élhetünk bezárva mindaddig, amíg a Covid-19 elleni gyógyszert, pláne vakcinát felfedezik, és tömeges használatúvá fejlesztik.

Hirdetés

Habár a miniszterelnök egy hete még úgy vélte, a számunkra mintaként szolgáló ausztriai enyhítések talán túlságosan is gyorsak, ehhez képest a kilátásba helyezett, Budapesten és környékén kívül érvényes enyhítések tempós visszaállásnak tűnnek. Eszerint a vendéglátóhelyek, nyitott teraszok, újranyithatnának, lehet strandra és virágboltba menni. Mindez – helyesen – távolságtartás előírásával, az üzletekben és a tömegközlekedésben maszkviseléssel egyidejűleg valósulhat meg.

Apropó, maszkok. Múlt héten egy üdítően nívós videókonferenciát szervezett a kormány, ahol végre tényleg hozzáértő szakemberek beszéltek a járvány természetéről, terjedéséről, a járványügyi intézkedések stratégiai kérdéseiről. Itt esett szó arról, hogy a görbe sokat emlegetett lelapítása után, felérve a platóra, megkezdődhet egy másik fajta stratégia. Ez nem az általános korlátozást, hanem a nyitás és zárás folyamatosan finomhangolását igényli. És, láss csodát, több heti ide-oda csúszkálás után végre elhangzott, hogy maszkot viselni fontos és hasznos, mert nagymértékben korlátozza a fertőzés továbbadását. Az is kimondatott, hogy tesztelni muszáj, mert a lakosság átfertőzöttségét csakis ezen a módon lehet felmérni.

Maszk és teszt, ezennel jó reggelt kívánunk az emberminiszternek és a tisztifőorvosnak. Talán nem véletlen, hogy a szakmai konferencia résztvevői között ők nem szerepeltek.

Örömteli, tényleg az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és az ország orvosegyetemei szervezésében nagyszabású tesztelési akciót szerveznek: a várakozás szerint egy több mint tízezer fős reprezentatív minta áll majd rendelkezésre arról, mi a pontos helyzet a járvánnyal az ország területén.

Jobb későn, mint soha.

A vizsgálat május 1-jén kezdődik és két hétig tart, az eredményeket ebből következően május második felében összegzik, és az ígéret szerint nyilvánosságra is hozzák, ami szintén szokatlanul ésszerű döntésnek tűnik. Remélhetőleg az országos tesztelést nem nézi majd senki vasútvonalnak, hogy tíz évre titkosítsák.

Nyilván ünneprontás feszegetni, de mit tegyek, ha mégis foglalkoztat: ha május második felében lesznek meg a teszteken alapuló eredmények az átfertőzöttségről, akkor minek alapján vezetnek be enyhítéseket május elején?

Nem tréfadolog ez.

A korlátozások enyhítése a gazdaság, és egyáltalán, a hétköznapi életünk visszaszerzése szempontjából fontos, de csak úgy szabad végrehajtani, ha azzal a járványhelyzeten nem rontunk. Hát, hiszen, azért ülünk a szobában hetek óta, hogy időt nyerjünk az okos intézkedések kitaláláshoz, s az volt a magyarázata az eddigi szigornak, hogy előbb inkább nagyobbat kell szorítani, mintsem, hogy elszabaduljon a vírus, amivel nem tudna mit kezdeni az egészségügyi rendszer. Ezen első körben pontszerűen enyhíteni akkor lehet, ha ismerjük, mi van az egyes pontokon. Ezt szolgálja az átfertőzöttség felmérése. Ha, ne adja ég, elhibáznák, visszazárni minden szempontból, pszichésen is nehezebb lenne.

Félreértés ne essék, én aztán igazán örülni fogok, ha majd egyszer elhagyhatom a huszonnégy órás pesti home office-t, de mégiscsak jó lenne magyarázatot kapni rá, miért várható előbb az enyhítés, és csak utána a mérés, amire ezt alapozzák?

És, ha már hiányzó magyarázatok, a járványügyi konferencia tudós résztvevői néhány kérdést alighanem tudatosan jó messzire elkerültek. Azt ugyan levezették, milyen kalkuláció alapján jött ki, hogy egy „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezte esetén több mint hétezer lélegeztetőgépre lenne szükség. Amiről azonban senki nem szólt egy szót se, a következők:

1) Hogyan lesz közel nyolcezer lélegeztetőgép most vasárnapra (!), ha állítólag tényleg kell ennyi?
2) Honnan vesznek ezekhez az eszközökhöz szakszemélyzetet?
3) Mi szükség volt a brutális ágyszámleépítési kampányra?
4) Miért kellett a hazai egészségügyi ellátás szinte minden koronavíruson kívüli részét csökkentett üzemmódra állítani?
5) Honnan tudjuk, milyen mértékű az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége (erről is szó volt a konferencián), ha nem tesztelik őket szisztematikusan a járvány kezdete óta, és még most sem, holott azért ez nem volna lehetetlen?
6) Mindezeknek a lehetséges társadalmi és ellátórendszeri következményeit felmérte-e valaki?

Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, a felmérésről jut eszembe Palkovics László, aki szinte extázisban nyilatkozott az egyik kormánylapnak. Megtudhattuk, egyebek mellett, hogy a mérnök-miniszter erősen épít saját korábbi reálgazdasági tapasztalataira: „Ma is néhány telefonbeszélgetés alapján ki tudom deríteni, milyen most a helyzet egy multinál, egy hazai nagy- vagy kisvállalatnál.” Csak reménykedhetünk, hogy a körkapcsolás után átdobja az infót Parragh Lászlónak.

Azt is közölte az innovációs tárca vezetője, hogy „a németeknél nemigen támogatják a vállalatokat békeidőben, míg nálunk az uniós források hatvan százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztési célokra fordítjuk”. Szegény németek. Ezért lesz végül a mi Kurzarbeitunk jobb az övéknél.

Palkovics László nem annyira optimista a gazdasági növekedés kilátásait illetően, mint Matolcsy György – őt nehéz is lenne túlszárnyalni –, de azért mégiscsak arra a következtetésre jut, hogy „nem akkora a probléma a hazai gazdaságban, mint sokan állítják, szerintem gyors lesz a visszapattanás”.

Ennek a viharos optimizmusnak nem akárki látszik azonban ellentmondani, hanem maga Mészáros Lőrinc. A tulajdonában lévő legnagyobb magyar vidéki szállodalánc ugyanis bejelentette: dolgozói felét elbocsátja. Túl azon, hogy a minden pénzünkből kitömött „nemzeti tőkés” durvábban szüntet meg munkahelyeket, mint a legtöbb multi, miközben továbbra is állami pénzek záporoznak a cégeire, ez a húzás nem éppen a gazdasági optimizmus jele. Úgy tűnik, Mészáros nem tartozik Palkovics telefonpartnerei közé. Azon kívül a miniszternek érdemes lenne felhívnia azokat a friss munkanélkülieket is, akiknek a miniszterelnök közmunkát szán. Izgalmas véleményekre számíthat.

Végső soron, tényleg nem ártana lassan kideríteni, mi várja az országot a gödör alján, (vissza)pattanás vagy koppanás. Közös haszonnal járna, ha az elérhető adatokat, kutatási módszereket, nemzetközi tapasztalatokat a kormány a döntések előkészítésére használná, nem csupán kommunikációs igazolásnak ahhoz, amit már úgyis elhatározott. Sem a járvány, sem a gazdasági krízis nem különösebben fogékony a propagandára, ahogyan a miniszteri telefonokra sem.

Lakner Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus Lakner Zoltán Mészáros Lőrinc Orbán Viktor Palkovics László pandémia Parragh László teszt világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés