Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Zsiday Viktor: A példátlan gazdasági zsugorodást példátlan állami költekezéssel kellett volna ellensúlyozni, amely elsősorban a fizetésekre irányulhatott volna
Túl a városon 2020. április 27. 08:38

Zsiday Viktor: A példátlan gazdasági zsugorodást példátlan állami költekezéssel kellett volna ellensúlyozni, amely elsősorban a fizetésekre irányulhatott volna

A közgazdász azt mondja, a kormány úgy tekint a gazdaságra a koronavírusban, mint egy halottra, akit defibrillátorral próbálnak újraéleszteni. Ám lehet, sokat várt a kabinet az újraélesztéssel. Zsiday Viktor azt is megjegyezte, nem nagyon van már más választás: végig kell engedni a vírust a lakosságon, miközben az időseket, betegeket a lehető legjobban elkülönítjük.

Hirdetés
Hirdetés

– Mikor és hogyan nyitná meg az országot?

– Az európai kormányoknak rendelkezésre álló 4– 6 hét letelt, és nem nagyon van több karanténra sem társadalmi támogatottság, sem gazdasági lehetőség. Sajnos nem tanultunk a kínai példából, és a néhány hétig tartó nagyon szigorú karantén helyett egy viszonylag laza félkarantén volt nálunk és sok más európai országban. Ráadásul teljesen egyértelmű, hogy a fertőzési láncok nagy része felderítetlen. A cél az lett volna, hogy csak akkor nyissunk újra, amikor már nagyon kevés a fertőzött, és azt nagy erőfeszítéssel bár, de kordában lehetett volna tartani. Attól tartok, hogy így, hogy ezt a pár hetet részben eltékozoltuk mi is és sok más ország is, már nincs másra lehetőség, mint a svéd utat követni: megpróbáljuk a sebezhetőket, betegeket, időseket elkülöníteni, miközben a lakosság egy részén végigmegy a járvány. Választás tehát már nem nagyon van: nyitunk, de nagy valószínűséggel nyáron egyre jobban terjed majd a járvány, ami a gazdaságot is folyamatos takaréklángon tartja.

– Hány új munkanélkülivel számol?

– Durván hangzik, de nemzetközi összehasonlítások alapján nem túlzás akár félmillió új munkanélkülire számítani idén.

– Hogyan és milyen gyorsan állhat talpra valójában a hazai gazdaság? Melyek lehetnek azok a szektorok, amelyeknek ez hamarabb sikerül, és melyek azok, amelyeknek később?

– Nagyon speciális ez a recesszió abban, hogy elsősorban a szolgáltató szektort ütötte meg, amely szektor egyébként inkább stabilizáló tényező szokott lenni. A szolgáltatások helyreállása lassú lesz, már csak amiatt is, mert hirtelen tűnik el a kereslet, a fogyasztóbázis, amely vásárlók híján további leépítéseket tesz szükségessé, ami újabb fogyasztáscsökkenést okoz. Ezt az ördögi kört kellene/kellett volna gyors, széleskörű kormányzati intézkedésekkel megállítani, de ennek egyelőre kevés jele van. Az ipar lehet az, ami hamarabb talpra áll. Ugyanakkor véleményem szerint a gazdaság a 2019-es szintet legkorábban 2022-ben érheti el.

– Hogyan kellene csinálni a programot úgy, hogy ne csak a NER nagyvállalkozói járjanak jól?

– Én többször leírtam és elmondtam, hogy szerintem a cél az, hogy a vállalkozások fennmaradjanak, a gazdaság élő szövete ne sérüljön túlságosan. A vállalkozások nagy része össztársadalmi érdekből állt le, már csak ezért is szükséges lett volna elismerni azt, hogy akkor cserébe a munkavállalókat – legalább részben – egy ideig az állam fizeti. Így minden cég kapott volna pár hónap haladékot, esélyt a túlélésre, miközben a munkavállalók is megkapták volna fizetésüknek legalább egy részét

– A talpraállás kapcsán írja: „csakis úgy lehet, ha nem rontjuk el”. Milyen hibázási lehetőségek vannak a rendszerben? Melyeket lehet a legkönnyebben elkövetni? Van-e lehet-e alternatíva egy-egy hibázás után?

– Alternatíva mindig van, és a gazdaság végül talpra fog állni, a kérdés az, hogy mennyire gyorsan, és milyen mélyre esünk a feltápászkodás előtt. Úgy vélem, hogy a példátlan gazdasági zsugorodást példátlan állami költekezéssel kellett volna ellensúlyozni, amely elsősorban a fizetésekre irányulhatott volna, másodsorban direkt, egyszeri juttatásokra minden felnőtt állampolgárnak. Ennek híján a jegybank hitelprogramjai keveset fognak érni. A kormányzat úgy gondolja, hogy megvárjuk míg a gazdaság meghal, aztán majd defibrillátorral újraélesztjük. A baj az, hogy ha sokat várunk akkor már nehéz lesz újraéleszteni a halottat.

– Arról ír az egyik bejegyzésében a május 3-i tetőzés kapcsán: „nagyon komoly kontrollt fog igényelni nyáron, ennek meg nincsenek meg az előfeltételei.” Milyen feltételek kellenének, mik hiányoznak még?

– Nem vagyok szakember, gazdasági szereplőként próbálom megtalálni a sikeresebb országokat, és abból okulni. A nemzetközi példák alapján akkor lehet kordában tartani a fertőzést, ha eleve kevés eset van, és azt nagymértékű teszteléssel és kontaktuskutatással folyamatosan ellenőrzés alatt tartjuk. Nálunk az esetek nagy része egyértelműen felderítetlen és nem látszik, hogy százszámra állítaná fel a kormányzat a tesztelőpontokat, képezné a kontaktuskutató egységeket. Ennek híján elég esélytelenek vagyunk, a járvány terjedése így nem állítható meg tartósan.

– Miközben nálunk amit elvehetett már a kormány az önkormányzatoktól, az elvette, különleges gazdasági övezeteket bármikor kijelölhetnek, bárhol. Eközben Németország egy kicsit másképp gondolkodik, nem elvesz az önkormányzatoktól, hanem ad nekik. Hogyan lehet ennyire másképp gondolkodni?

– Ezt a kormányzattól kellene megkérdezni, de az jól látszik, hogy Magyarországon mindig, ha probléma van, akkor azt gondolják, hogy a központosítás segít, habár utána majd minden alkalommal bebizonyosodik ennek az ellenkezője.

– Egy átlag magyarnak mi mindenre kell fölkészülnie? És itt nem elsősorban a WC-papír, illetve a liszt fölhalmozására gondolunk.

– Én úgy látom – bár továbbra is őszintén remélem, hogy nincs igazam – hogy az európai országok nagy részének nem lesz más lehetősége, mint hogy lassan, kontrolláltan, megpróbálja végigengedni a vírust a lakosság egy részén, és nyáron, ősszel elér mindenkit a második, jelenleginél sokkal nagyobb hullám. Nagyon fontos, hogy ha ez történik, akkor az időseket és a betegeket próbáljuk elkülöníteni, megvédeni, úgy támogatni őket, hogy ne kerüljenek veszélybe – ebben sokat segíthetnek az önkormányzatok. Nagy felkészülést nem tudunk csinálni ezen kívül, viszont fontos lenne, hogy bárki aki lázas, vagy csak hőemelkedése is van, maradjon otthon két hétig, ne sodorja veszélybe a többieket – és ezt el kellene fogadnia a munkaadóknak is, vagy olyan kormányzati intézkedés kell, ami ezt elfogadtatja esetleg az így felmerülő kiesést kompenzálja.

– Milyen program lenne jó a kisvállalkozásoknak?

– A kisvállalkozásoknál a kulcs az, hogy a következő pár hónapot éljék túl, és olyan nagyon egyszerű, széleskörű, kevés adminisztrációhoz kötött programot kapjanak, ami ebben segít. Csak ismételni tudom magam: a munkaerő megtartását kell elősegíteni valamilyen módon.

– Mit tud tenni egy fosztott jogkörű önkormányzat?

– Az önkormányzatok jogköre és pénzügyi lehetőségei is drasztikusan leszűkültek az elmúlt években. Ezek híján talán leginkább hiteles hír- és adatforrásként, közösségi programok szervezőiként léphetnek fel, így tudják talán legjobba segíteni a lakosságot.

– Botka László Nemzeti Szolidaritási Programot javasolt. Annak megvalósításával mennyivel lennénk előrébb?

– Alapvetően nem szerencsés egy gazdasági összeomlás közepén különadót kivetni bárkire, mert kontraproduktív, de a magyar közbeszerzések speciális helyzete miatt nyilvánvalóan ez egy érhető és támogatható javaslat, hiszen így az uniós pénzekből áttételesen direkt módon is részesülhetne a lakosság szegényebb része. Ez a program azonban inkább az igazságérzetünkön segítene, és kisebb mértékben a lakosság legelesettebb részén, de a gazdaságon csak keveset. Persze ebben a helyzetben lehet, hogy már ez sem kevés.

Garai Szakács László

Képünket a G7-ről vettük át.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus pandémia világjárvány Zsiday Viktor gazdaság gazdasági válság

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés