Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. április 25. 08:44

Közel 1500 milliárd forintnyi eurókötvényből fedezné a kiadásai egy részét a kormány

Megvan, hogy honnan finanszírozná a koronavírus-járvány miatti extra kiadásai egy részét a kormány: 4 milliárd euró értékben kötvényt bocsátanak ki a külföldi befektetőknek, devizában növelve az államadósságot. A Bloomberg szerint ezzel léket kapott a magyar „gazdasági szabadságharc” hajója.

Hirdetés

Mintegy 4 milliárd eurós, azaz 1400-1500 milliárd forint értékű kötvényt bocsát ki a kormány a Bloomberg szerint. A hírügynökség úgy tudja, hogy mivel a kormány a magyar befektetőktől nem tud tőkét bevonni a megemelkedett kiadásainak finanszírozására, Orbán Viktor kénytelen a külföldi tőkéhez fordulni.

Ráadásul a tervezettnél négyszer nagyobb mértékben. Ugyanis az eredeti tervek szerint mindösze 1 milliárd euró, azaz 350-360 milliárd forint értékben akartak kötvényt kihelyezni a tőkepiacra.

A megnövelt értékű eurókötvény-kibocsátás viszont növeli az ország kitettségét a külföldi tőkespekulánsoktól, épp azoktól, akik ellen Orbán a „gazdasági szabadságharcát” vívja. Igaz, a 4 milliárd eurós, 6 és 12 éves futamidejű kötvénycsomag – aminek csütörtökön már piacra is dobták az első egymilliárdos részletét – nem egészen 18 százalékra növeli a külföldi finanszírozást a teljes államadóságban. Ez az arány 2010 előtt még közel 50 százalék volt, így a kormánynak még ezzel együtt is bőven marad mozgástere. A kérdés csak az, hogy mihez képest.

Mert a 4 milliárd eurós kötvénycsomag miatt viszont odavész a külföldi hitelezők kiszorításának mítosza.

Az eurókötvény-kibocsátásra azért van szükség – írja a Bloomberg – mert a kormány a tervezetthez képest jóval kevesebb hazai tőkét tudott bevonni a magyar állampapírokon keresztül az utóbbi időben. Az elmúlt hetekben több gazdasági elemző is írt arról, hogy már a szuperállampapírnak becézett MÁP+ sem számít olyan kimagaslóan jó befektetésnek, hiszen a várhatóan 4-5 százalékos infláció bőven „megeszi” a szuperállampapír – egyébként igen kecsegtető – közel 5 százalékos éves hozamát. Így aztán elképzelhető, hogy a magyarok új befektetési lehetőségek után néznek, és akár ismét az ingatlanok felé fordulnak, ahol jelentősebb árzuhanásra lehet számítani a válság miatt.

Németh Dávid, a KBC Group elemző közgazdásza a Bloombergnek azt mondta, hogy

bár a kabinet még mindig 2,7 százalékos államháztartási hiánnyal számol, a reális deficit valahol 5 százalék körül alakulhat, és a kötvények miatt az államadósság is megugorhat valamelyest.

A kötvénykibocsátás nem csupán a külföldi hitelezők kiszorítására és a gazdasági szabadságharc miatt érdekes, hanem azért is, mert Orbán Viktor két héttel ezelőtt még arról beszélt a szokásos pénteki, Kossuth rádiós iránymutatásában, hogy hitelezők és spekulánsok rángatják dróton azokat az országokat, melyek „nyakló nélkül” élnek az unió által biztosított lehetőséggel, és 3 százalék fölé engedik az államháztartási hiányukat. Az, hogy mi számít „nyakló nélkülnek”, bizonyosan vita tárgyát képezi majd.

A kötvénykibocsátás összhangban lehet a munkahelyek megmentésére irányuló gazdasági mentőcsomaggal is, aminek az első verzióját a piac és a választók is gyengének, illetve kevésnek tartják. Egy új mentőcsomag nyilván többe kerül majd, ehhez pedig extra források kellenek. Ha máshonnan nem, akkor a külfőldi hitelezőktől.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: államadósság Bloomberg devizaárfolyam eurókötvény-kibocsátás gazdaság hitel
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés