Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Színes
  • Mi lenne, ha örökbe fogadna egy csótányt vagy a világ legveszélyesebb madarát? Így is segíthet a Szegedi Vadasparknak!
Színes 2020. április 24. 11:30

Mi lenne, ha örökbe fogadna egy csótányt vagy a világ legveszélyesebb madarát? Így is segíthet a Szegedi Vadasparknak!

A járvány miatt nagyon nehéz helyzetben van a szegedi állatkert, de több lehetőség is van viszont arra, hogy támogassuk a működésüket. Nem csak cuki és népszerű állatokat lehet örökbe fogadni! Mutatunk néhányat, amire biztos nem gondolna!

Hirdetés

Egyelőre megmondani sem lehet, hogy mikor nyithat ki újra Magyarország legnagyobb területű, 45 hektáros állatkertje, a Szegedi Vadaspark, ami egy hónapja zárt be a koronavírus-járvány miatt, és ezzel nagyon nehéz helyzetbe került. Az állatkert bevételeinek több mint kétharmadát a jegyeladás és a vállalkozási tevékenységek teszik ki, ráadásul náluk a tavasz kiemelt időszak, húsvétkor például általában 15-20 ezer látogatójuk szokott lenni, ami idén teljesen elmaradt. Hiába nincsenek viszont fizető vendégek, az állatokat ilyenkor is el kell látni, etetni kell, a dolgozóknak meg kell kapniuk a fizetésüket, a nonprofit céget valahogyan életben kell tartani.   

„Az állatkert nehéz helyzetbe került azzal, hogy március közepétől nem fogadhatja a látogatókat”

– mondta el az igazgató, Veprik Róbert.

A szegedi önkormányzat ugyan a veszélyhelyzet idején is támogatja a vadasparkot, hogy legalább alapszinten működni tudjanak, ők azért bíznak mások segítségében is. Az állatkertet bárki támogathatja adója 1 százalékával, vagy akár egy állat örökbefogadásával is. Ez persze nem jár tartási kötelezettséggel, hanem valójában hozzájárulás a kiválasztott állat gondozási költségeihez. Régi hagyomány már ez az állatkertek világában, így a Szegedi Vadasparkban is, most azonban talán nagyobb szükség van rá, mint valaha.

Az örökbe fogadók körében idén eddig Zuri, a januárban világra jött törpe víziló volt a legnépszerűbb, tavaly pedig pápaszemes pingvineket fogadtak a legtöbben örökbe, de népszerűek voltak a gyűrűsfarkú makik is. Naná, hiszen utóbbiakat mindenki ismeri a Madagaszkár című animációs filmből, na meg a mémek világából. Tudják: „Mindenki nyugodjon le...”

Ami viszont igazán fontos: nem csak cuki és menő állatokat, mondjuk egy szurikátát vagy egy oroszlánt lehet örökbe fogadni, hanem bármelyik állatot! A Szegedi Vadasparkban 208 faj több mint 1500 egyede él, ebből 69 fajt nemzetközi fajmentő tenyészprogramban, illetve törzskönyvi programban tartanak, számos veszélyeztetett faj egyedei élnek tehát az állatkertben. A vadaspark oldalán részletesen meg lehet ismerkedni az állatállománnyal, köztük egy csomó egzotikus, vagy legalábbis halandó ember számára különlegesnek tűnő állattal. 

Ezek közül választottunk most néhányat, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ötletet adjunk az esetleges örökbefogadóknak.

Binturong (Arctictis binturong)

A binturong Ázsia trópusi, sűrű erdeiben él, régebben a külleme miatt nyestmedvének vagy medvenyestnek is nevezték, aztán a fogazata alapján mégis a mosómedvefélékhez sorolták rendszertanilag, ma viszont már a cibetmacskafélék családjába tartozónak tekintik. Még ma is használatos a kissé megtévesztő medvemacska elnevezése.

A binturong az egyetlen olyan ismert óvilági emlős, aminek teljesen kifejlett fogó, kapaszkodó farka van.

Az egyedek közötti kommunikációban nagyon fontos szerepe van az illatanyagoknak: mirigyváladékukkal és vizeletükkel egyaránt hagynak jelzéseket. Megfigyelték, hogy farkukat a talajon húzva bemártják a vizeletükbe, ezután amerre mennek, otthagyják szagnyomukat. 

Mindenevő: gyümölcsökkel, levelekkel, kisállatokkal, tojásokkal egyaránt táplálkozik.
Éjszakai állat, átlagosan 18-22 évig él.

Hispaniolai orrszarvú leguán (Cyclura cornuta)

Amerika száraz, erdős, bozótos, sivatagos területein él, növényevő, elsősorban gyümölcsöket, bogyókat, leveleket fogyaszt. Teste átlagosan 60-121 centiméter hosszú, és akár 9 kilós is lehet. Magányosan él, általában 10-20 évig.

A hispaniolai orrszarvú leguán szemében a színérzékelő receptorok olyan mennyiségben vannak jelen, hogy az ultraibolya hullámhosszakat is képes érzékelni. A feje tetején van egy harmadik szem is, amivel nem úgy lát, mint a rendes szemeivel, de a fényt és árnyékot, illetve a mozgást képes vele észlelni. 

Guyanai krokodilteju (Dracaena guianensis)

A Guyanai krokodilteju egy az Amazonas-medencéjében őshonos gyíkféle, mocsarakban, vízzel elárasztott erdőkben él. Ragadozó: puhatestűeket, kagylókat, ízeltlábúakat, halakat, tojásokat és madárfiókákat is fogyaszt, de a csigákat szereti a legjobban. Miután állkapcsai közé veszi, felemeli a fejét, így a csiga hátracsúszik. Ezután hátsó fogaival összeroppantja, a lágy részeket lenyeli, a kemény házat pedig kiköpi. A nap nagy részét vízben vagy annak közelében tölti, éjszakára pedig bokrok vagy fák ágai között bújik meg. Ő is magányosan él, általában 20-30 évig, akár 5 kilós is lehet. Zömök, zöld vagy barna alapszínű, narancssárga fejű gyík. A rövid fejétől eltekintve a pápaszemes kajmánra emlékeztet. A szaporodása kevéssé ismert, de annyit azért tudni lehet róla, hogy tojásait egy folyóparti üregbe rakja le, majd gondosan betakargatja, hogy elrejtse a ragadozók elől. A kikelt kisgyíkok teljesen függetlenek anyjuktól, nem szorulnak szülői gondoskodásra.

Kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi)

Ha már a koronavírus-járvány miatt került nehéz helyzetbe a Szegedi Vadaspark, nem maradhat ki egy Kínában és környékén őshonos állat sem. A kínai muntyákszarvas Kína és Tajvan szubtrópusi esőerdőiben, folyókhoz, vízfolyásokhoz közeli erdős területein él, alapvetően növényevő, elsősorban bambuszt, gyümölcsöket, gyökereket, magokat eszik, de néha fogyaszt tojást, sőt, akár még dögöket is. Hajnalban és napnyugtakor aktív állat, ami magányosan él, átlagosan 11-12 évig.

Bár a szarvasbikák legjellegzetesebb külső ismertető jegye a fejükön található agancs, néhány faj esetében a tőrszerű, megnyúlt szemfog az, amit a terület védelméért és a nőstényekért folytatott harcban fegyverként használnak. A muntyákszarvasnak megnyúlt szemfoga és agancsa is van. Igaz, agancsuk elég apró, még az idősebb egyedeknek is csak 7-8 centiméter hosszúra nő meg.

Sisakos kazuár (Casuarius casuarius)

Új-Guinea esőerdőiben, erdős, mocsaras területein él ez a nagy futómadár, ami akár 130-170 centisre is megnő, súla pedig megközelheti a 60 kilót. Repülni éppen ezért nem tud, futni viszont annál inkább: erős, robosztus lábaival akár 50 kilométer per órás sebességgel is képes futni, sőt kiválóan ugrik és úszik. Főként gyümölcsöket, rovarokat, gombákat eszik, magányosan él, akár 40 évig is.

A sisakos kazuár általában félénk madár, szinte hang nélkül közlekedik az erdőben. Ha megijed, fejét lehajtva a rajta lévő kemény csonttaraj segítségével a sűrű bozótoson is átverekszi magát. Lábai nemcsak a helyváltoztatásban és a menekülésben segítik, hanem ezeket fegyverként is használja: rúgásainak hatását fokozza, hogy mindhárom, de különösen a belső lábujjak végén 10-12 centis vastag karom van. Ezekkel akár életveszélyes sebeket is okozhat, a Guiness-rekordok könyvébe 2004-ben a világ legveszélyesebb madaraként került be, úgyhogy nem érdemes kötözködni vele.
 
Érdekesség, hogy a pápuai bennszülöttek a kazuárt tartják ősanyjuk megtestesülésének, ezért nem vadásznak rá. Az Új-Guineai bennszülöttek mitológiájában, meséiben is gyakran előfordul. Falvaikban nevelnek is kazuárcsibéket. Fosztott tollukat fejdísznek, a tollszárakat pedig orrdísznek használják. A felnőtt madarat végül megeszik. Már ha az ezt hagyja!

Csupasz turkáló (Heterocephalus glaber)

Ha nem szeret a tömeghez tartozni, esetleg kifejezetten utálja a cuki állatokat, akkor a csupasz turkáló az ön barátja. Szép? Nem. Cuki? Dehogy! Ezek után ne is csodálkozzon, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már örökbe fogadta, a kedvét viszont ez ne szegje: egy állatot akárhányan örökbe fogadhatnak!

Ez az állat Afrika száraz szavannáinak földalatti részeiben él, növényevő, főként gumókat, gyökereket eszik. Az apró állat mindössze 8-10 centiméter hosszú, 2-3 centi magas, testtömege pedig 30-80 gramm. Akár 30 évig is él.

A csupasz turkálók a méhek és hangyák államaihoz hasonló szerveződésben élnek, ami elképesztően ritka az emlősök körében. Átlagosan 70-en alkotnak egy kolóniát, és bár elvileg minden egyedük szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többieknek, vagyis a dolgozók más feladatuk van: ássák, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a szaporodókat és a kicsiket. 

A csupasz turkálók külsőre nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljesebb testalkatú, szaporodóképes hímeket. A legnagyobb méretet a királynő éri el, ami azért fontos, mert csak így képes az utódok folyamatos létrehozására és gondozására. A kicsik körülbelül négy hétig szopnak, de már két hét után esznek az anyatej mellett szilárd dolgokat is. Például elfogyasztják a többiek ürülékét, ami nemcsak fontos tápanyag, hanem általa az emésztésük megfelelő működéséhez szükséges baktériumokhoz is hozzájutnak.

Míg a legtöbb rágcsáló egy, esetleg néhány évnél tovább nem él, addig a csupasz turkálók az ehhez képest matuzsáleminek számító 20, sőt a 30 évet is elérhetik. A szervezetükben rendkívül jók a regenerációs folyamatok, ezért lassú az öregedésük. Az utóbbi években fontos alanyaivá váltak az emberi rákkutatásoknak. Ennek valószínűleg ők nem annyira örülnek, de mi sokat köszönhetünk nekik.

Madagaszkári bütykös csótány (Gromphadorrhina portentosa)

Bizony, csótányt is tartanak a Szegedi Vadasparkban, de persze nem azt a fajtát, amelyik panelházak lakóit szokta riogatni éjszakánként, annál sokkal különlegesebbet. Úgyhogy, ha önnek még a csupasz turkáló sem elég rendhagyó, akár egy csótányt is örökbe fogadhat!

A madagaszkári bütykös csótány nem túl meglepő módon eredetileg Madagaszkár erdeiben él, átlagosan 6–8 centiméter hosszú, jellemzően növényekkel és dögökkel táplálkozik. Az ivarérettséget nagyjából egy éves korban érik el, onnantól még általában egy évet élnek, a hímek tovább, mint a nőstények. A fiatalokat nem szabad elválasztani a szülőktől, mert az emésztésükhöz nélkülözhetetlen baktériumflórát a szülők ürülékének elfogyasztásával szerzik be.

A hímek látványos párharcokat vívnak egymással, ilyenkor bütykeikkel lökdösik egymást és szakadatlanul sziszegnek. Ezek a harcok teljesen ártalmatlanok, legfeljebb néha egy-egy csáp sérül meg. A furcsa sziszegést ezen kívül még félelmükben is hallatják, a hímek és a nőstények is: ilyenkor a testüket hirtelen összepréselik, a sziszegő hangot pedig a légcsöveikből kiáramló levegő súrlódása kelti.

Mennyibe kerül az örökbefogadás és mit kapunk cserébe?

Az örökbefogadás egy évre szól, a minimális örökbefogadási összeg magánszemélyeknek és iskolai, óvodai csoportoknak 7 ezer forint, cégeknek, intézményeknek 50 ezer forint. Ha egy magánszemély legalább 30 ezer forinttal fogad örökbe egy állatot, akkor egy éven át korlátlan számban meglátogathatja a kedvencét. Az iskolai, óvodai csoportoknak legalább 30 ezer forint esetén foglalkozás során mutatják be a kiválasztott állatot.

Az örökbefogadást egyébként sokan nemcsak adományként fogják fel, vannak, akik ajándékként adják tovább az örökbefogadói oklevelet szeretteiknek, vagy akár kollégáiknak. Az örökbefogadás további részleteiről itt lehet tájékozódni.

Veprik Róbert igazgató korábban elmondta, abban bízik, hogy az újranyitás után minden ugyanott folytatódik majd, ahol abbamaradt, és újra folytatni fogják a mentőtevékenységüket is, aminek köszönhetően évente közel ezer vadon megsérült vagy elárvult állatot tudnak ellátni és nagy részüket visszajuttatni a természetbe.

Amíg a látogatóknak nincs lehetősége felkeresni vadasparkot, addig az állatkert Facebook- és Instagram-oldalán lehet nyomon követhetni a mindennapjaikat és az aktuális történéseket.

kmn

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: állatkert állatok járvány koronavírus örökbefogadás Szegedi Vadaspark támogatás vadaspark világjárvány

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés