Százezer állás is megszűnhet: gyors kormányzati segítség nélkül minden tizedik ember munka nélkül maradhat
A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.
Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50–60 ezer fős elbocsátása után újabb 90–100 ezer ember veszítheti el állását. A GKI előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta gyors és széleskörű kormányzati segítség nélkül elérheti a 10 százalékot.
A kór a magyar gazdaság összes ágazatát megfertőzte már
A koronavírus-járvány az elmúlt másfél hónapban teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. Hatását a cégek üzletmenetére a felmérés résztvevőinek 58 százaléka jelentősnek érzi, s további 36 százalékuk is érzékelt némi hatást, vélhetően döntően negatívat – írja friss elemzésében a GKI.
A turizmus-szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány.
Néhány területen átlag alatti az érintettség: ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.
A járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be: az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég.
Kényszer-szabadságolással leginkább a középvállalatok éltek, túlélési stratégiaként minden ötödik alkalmazta ezt az eszközt.
Tatán városüzemeltetési feladatok ellátására foglalkoztatnak olyanokat, akik a koronavírus-járvány miatt vesztették el munkájukat (fotó: MTI/Vasvári Tamás)
Többszázezer munkanélküli lehet a koronavírus-járvány áldozata
A GKI szerint a közeljövőre vonatkozó kilátások gyászosak: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz, és 9 százalékuk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart.
Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak.
A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazóik az átlagosnál kevésbé borúlátók.
A GKI szerint munkaügyi szempontból még egyáltalán nem vagyunk túl a válság nehezén. Kényszer-szabadságolásra készül a közeljövőben a cégek 36, elbocsátásokra 14 százalékuk.
Kényszer-szabadságolásra az ipari cégek kicsit több mint fele, az építőipariak csaknem fele készül. A szolgáltatások területén ugyanez az arány 32, a kereskedelemben 28, a mezőgazdaságban 16 százalék.
Elbocsátásra legnagyobb arányban az építőipar cégek készülnek. Körükben ez az arány 30 százalék, míg az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6 százalék.
Ha a mintabeli arányokat rávetítjük a versenyszféra öt fő feletti cégeinek egészére, úgy a következő időszakban mintegy 90-100 ezer ember vesztheti el az állását.
Figyelembe véve, hogy februárban a munkanélküliek száma mintegy 160 ezer volt, továbbá, hogy a mikró vállalkozásoktól elbocsátottak száma is nagyon magas lehet, valamint a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát, a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – hamarosan elérheti a 10 százalékot – állítják a GKI kutatói.
Új honlapon gyűjtik az elérhető munkalehetőségeket
Új honlapon gyűjtik a koronavírus-járvány idején is elérhető munkalehetőségeket, a térképes megjelenítés és az ügyfélszolgálat segítségével bárki könnyen tájékozódhat arról, hogy a közelében van-e üresedés.
A honlapot létrehozó Talentuno ügyvezetője, Kelliár Zsolt, a az M1-en elmondta, az új adatbázisban már több mint 200 cég található, és több százezer embert értek el például a közösségi médiában.
Kitért arra is, a turisztikában és a vendéglátásban most masszív leépítések vannak, de léteznek olyan iparágak is, ahol nemhogy létszámstop van, de folyamatosan vesznek fel embereket. Ezek között megemlítette az IT és a technológiai területen működő vállalatokat, de a tanácsadó, illetve a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégek között is vannak ilyenek.
A legtöbb nyitott pozíció Budapesten van, amelyet a nagyobb megyeszékhelyek követnek, mint Szeged, Debrecen, Székesfehérvár és Győr.
Ugyanakkor vannak egészen kicsi vidéki települések is, ahol például egy pék- vagy asztalos üzem jelezte, hogy van szabad állás.
Megnéztük az új honlapot, hogy Szegeden jelenleg milyen állásra keresnek munkatársakat.
A Solvo Biotechnology Zrt. például egy businnes finance specialistát venne fel, a Gabonakutató Nonprofit Kft. pedig öt munkavállalót is keres mezőgazdasági munkára.
A Szegedi Vízmű Zrt.-nél 12 ember is hiányzik, többek között szerelőket, lakatosokat és számviteli munkatársakat keresnek. A 4iG Nyrt. pedig több mint egy tucat szoftvertesztelőt szeretne felvenni.
A Bonafarm-csoport pedig jelenleg is 70 mezőgazdasági gépkezelőt és szerelőt keres.
Nyitóképünkön a koronavírus-járvány miatti kéthetes leállást követően, a szükséges óvintézkedések mellett újraindult az autóbuszgyártás Debrecenben (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
* * *
Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!
