Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Koronavírus: ezektől a szerektől várjuk a megváltást – magyar felfedezés, a fluvoxamin lehet az egyik legígéretesebb
Túl a városon 2020. április 18. 08:07

Koronavírus: ezektől a szerektől várjuk a megváltást – magyar felfedezés, a fluvoxamin lehet az egyik legígéretesebb

Az elmúlt hetekben több szerről, hatóanyagról, gyógyszerek kombinációjáról állították már a kutatók, hogy használhatnak a koronavírus ellen. Ezeket gyűjtöttük össze, képbehozó-jelleggel. Spoiler: egy magyar kutatócsoport tényleg közel állhat a megoldáshoz.

Hirdetés

Csak azokkal a megoldásokkal foglalkozunk a következő felsorolásban, amelyek átmentek a fake news-szűrőnkön, és amelyekkel kapcsolatban konkrét részsikerekről számoltak be tudományos közösségek.

Covid-19-vakcina

Kezdjük a klasszikus módszerrel: a betegség legyengített változatának beadásával a nem betegeknek. Az oltásra elvileg a szervezet immunválaszt ad, és a beoltott alany védettnek tekinthető. A gond csak az, hogy

még mindig nincs hatékony vakcina, azt leghamarabb szeptemberre ígérik.

A Qubit.hu azt írja: az Oxfordi Egyetem kutatói legalábbis 80 százalékig biztosak abban, hogy sikeres lesz a vakcina. Még nagyobb gond, hogy a kutatók arra figyelmeztetnek: úgy tűnik, nagyon eltérő védettséget ad az immunitás: volt olyan koronavírusból gyógyult beteg, akinél szinte egyáltalán nem alakult ki védettség, másoknál igen. És hogy még inkább nyugtalankodjunk: a koronavírusnál épp a szervezet által adott immunválasz ereje okoz gyakran igen nagy problémát. De erre visszatérünk később, a magyar kutatók felfedezése kapcsán.

BCG-oltás

Kutatók észrevették, hogy kisebb mértékű a halálozás azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-oltás (Bacille Calmette-Guérin-oltás), amit a tuberkulózis megelőzésére adnak. Ami leginkább elgondolkodtatta a kutatókat az, hogy ahol a BCG-oltás soha nem volt kötelező – Olaszországban és az Egyesült Államokban – vagy ahol évtizedekkel ezelőtt felfüggesztették – Spanyolországban és Franciaországban – és ahol csak későn vezették be – Iránban –, ott nagyon sok a koronavírusos beteg és a halott.

Magyarországon 1954 óta kötelező a BCG-oltás, ezért is féltik jobban a 65 évnél idősebbeket a járványügyi szakemberek, igaz kissé „mit lehet tudni” alapon. Mert azt még nem igazán tudjuk, hogy miként véd, ha egyáltalán véd a tuberkulózis elleni oltás az új koronavírus és más felső légúti vírusfertőzésekkel szemben.

Amerikai kutatók szerint azok, akik nem kaptak BCG-oltást erőteljesebben reagálnak a koronavírus-fertőzésre, és ha egy társadalomban szinte mindenki beoltatlan, akkor sokkal könnyebben is terjed a vírus.

„Bizonyos állatkísérletes adatok a BCG oltás pleiotróp protektív hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos mediátorok képződését segíti elő, amelyek a nem specifikus vírusellenes immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások szükségesek” – írja Dr. Ruppert Mihály a Semmelweis Egyetem doktorandusza egy nemzetközi tanulmány után.

Ausztráliában mindenesetre 4000 egészségügyi dolgozót oltanak be a tuberkulózis ellen – írja a kutatóorvos.

Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatója szerint elképzelhető, hogy valóban ad valamiféle védettséget a BCG-oltás a koronavírussal szemben.

Falus a Qubit.hu-nak azt mondta: a veleszületett és szerzett immunválasz együtt dolgozik, de a veleszületettnek – bár erősebb – nincs memóriája, míg a szerzettnek – bár lassabb – van memóriája. Ezért is lehet egyáltalán vakcinát készíteni a kórokozók ellen.

Az immunológusprofesszor szerint a BCG-oltás azért működhet, mert a beadott legyengített kórokozók aktiválják a B-sejteket (B-limfociták) és T-sejteket (T-limfociták) és ezek egymás hatását növelve fokozzák az immunitást.

Ráadásul a BCG baktériumokon olyan molekulák találhatók, amelyek még inkább felerősítik a veleszületett immunválaszt, ezért nyújthat valamiféle védelmet a BCG-oltás a covid-19 ellen. Legalábbis az elmélet szerint. Mert az Egészségügyi Világszervezet, a WHO arra figyelmeztet, hogy bár folynak a kutatások, nem javasolják védekezésként használni a BCG-oltást, mivel még nincs bizonyíték arra, hogy valóban védettséget nyújt a vírus ellen. Igaz a kutatók nem is feltétlenül ezt mondják, hanem azt, hogy hatással van az immunrendszerre, ami így könnyebben felveszi a harcot a vírussal.

Hidroxi-klorokin-szulfát

Az első használható hatóanyagok között emlegették a klorokint, ami a malária egyik tipikus gyógyszere, valamint a hidroxi-klorokin-szulfátot. Az Egyesület Államokban, New Yorkban már élesben tesztelik ezeket, miután az ottani élelmiszer-biztonsági és gyógyszerészeti hatóság engedélyezte, hogy koronavírusos betegeken próbálkozzanak velük. A hidroxi-klorokin-szulfátot Svájcban is használták a covid-19-es betegek kezelésére, de egyelőre minden szakértő óvatosságra int.

Csak New York államban 600 ezernél is több koronavírusos beteg van (fotó: MTI/AP/John Minchillo

Mint jó populista, Donald Trump megpróbálta meglovagolni a hidroxi-klorokin-szulfát övezte kezdeti hurráhangulat-hullámot, és lelkesedett egy sort, csodaszerként emlegetve a klorokinból és aziotromicinből álló kombinációt (hatalmas felelőtlenséggel, hiszen a benne hívő millióikat vezetheti így félre), de valójában ő sem tud semmit. Ha tudna, akkor csitulna a járvány New Yorkban és nem erősödne. Ráadásul a saját tanácsadója is úgy nyilatkozott, hogy szó sincs egyértelmű csodaszerről. Már csak azért sem, mert

német kutatók arra figyelmeztetnek: a kombináció súlyos szívritmuszavart okozhat. Brazíliában azóta már le is állították a teszteket, mert nagyon sok betegnél okozott szívritmuszavart a szer. Jelenleg a hatóanyag dózisát igyekeznek csökkenteni a kutatók, hátha így még kordában tartható az esetleges mellékhatása.

Franciaországban egy kutatásban résztvevő 40 koronavírusos beteg nagyjából felénél eredményezett javulást a hidroxi-klorokin-szulfát 3-6 nap alatt, de ez még ismét csak nem jelenti azt, hogy a covid-19 kezelés „szent grálja” lenne a vegyület.

A vegyület legnagyobb exportőre egyébként Magyarország, az operatív törzs és a kormány megtiltotta a kivitelét, amikor megjelentek az első hírek az esetleges hatékonyságáról, ugyanakkor nálunk még nem engedélyezett a hidroxi-klorokin-szulfát-terápia covid-19-es betegeknél. A vegyületből mindenesetre 2 millió embernek elegendő szert tudnának előállítani.

Pallos László, az Alkaloida Zrt. beszerzési és logisztikai igazgatója a Kossuth Rádióban március 27-én azt mondta: a hidroxi-klorokin-szulfát más gyógyszerekkel együtt alkalmazva gyorsítja a koronavírus lefolyását, így hatékonynak bizonyulhat. Pallos betegenként 50 tablettával számol egy kezeléshez, naponta pedig 900 ezer tablettát tudnának előállítani.

PittCoVacc

A Pittsburghi Egyetem sokat remél az általuk fejlesztett Pittsburgh Coronavirus Vaccine-től rövidebb nevén PittCoVacc-tól. A szer vírusfehérjékkel dolgozik, hasonlóan az influenza elleni védőoltásoknál használt eljáráshoz. A pittsburghiek egy tapaszt készítettek, ami apró tüskék segítségével, fájdalommentesen a bőr alá juttatja a szert. Arra számítanak, hogy néhány hónapon belül elkezdhetik a PittCoVacc tesztelését.

Ilyen tapasszal juttatnák a szervezetbe a PittCoVacc-ot a Pittsburghi Egyetem kutatói (fotó: Pittsburghi Egyetem)

mRNA-1273

Seattle-ben adták be a szabadalmat az mRNA-1273 nevű RNS típusú kísérleti oltóanyagra. Ez a szer

vírusfehérjéket termeltet a sejtekkel, majd az immunrendszer antitesteket állít elő ezek ellen, így készítve fel a szervezetet a valódi fertőzésre és annak legyőzésére.

Remdesivir

Az Ebola és a Marburg marburg-vírus ellen kifejlesztett szer a remdesivir, amit kétfajta koronavírus-típus, a MERS és SARS ellen is hatékonyan használtak.

A remdesivir lényege, hogy meggátolhatja a covid-19 szaporodását.

A Gilead nevű cég fejlesztését chicagói kórházak használják biztató sikerrel: több esetben enyhítette a koronavírusos betegek légzési nehézségeit és magas lázát néhány nap alatt.

Február 6-án Kínában megkezdték a klinikai vizsgálatokat, de a szerrel a düsseldorfi egyetemi klinika is dolgozik. A Gilead egyelőre nem publikálta a remdesivirről hatékonyságáról szóló tanulmányát, ezt néhány hét múlva ígérik.

Fluvoxamin

A koronavírus okozta tüdőgyulladást enyhíti és a tüdő hegesedését gátolhatja a fluvoxamin nevű szer, ami a szigma-1 receptort serkenti. Ez a receptor több szövet sejtjeiben is megvan, és az elmúlt években egyre több betegség – depresszió, szív-érrendszerei megbetegedések és egyes daganatok – kialakulásánál is felmerült a szerepe.

Fekete Andrea kutatócsoportja a Semmelweis Egyetemen szabadalmaztatott egy eljárást, amiről a Portfolio.hu és az Index is beszámolt. Az eljárás során lényegében 

antidepresszánsokkal serkentették a szigma-1 receptort, ami egy fehérje, majd azokat megnövelt mennyiségben alkalmazták így csökkentette az oxigénhiányos állapotot az adott szövetekben, azaz meggátolta a szövetek elhalását. Az egyik ilyen jól használható hatóanyag a fluvoxamin. A vele kezelt szövetben nem alakultak ki fibrózisok, azaz kötőszöveti átépülések, egyszerűbben hegesedés.

Szemmel láthatóan nincs hegesedés fluvoxaminnal. (fotó: Fekete Andrea/Semmelweis Egyetem)

A hegesedés megakadályozása azért fontos, mert a hegszövet, ami kötőszövet nem képes ellátni a tüdő funkcióját, ami az oxigén eljuttatása a véráramba és a szén-dioxid eltávolítása onnan. A hegesedés következtében a tüdő szövete veszít a rugalmasságából és a szaporodó kötőszövet már egyre nehezebbé teszi a gázcserét. Ekkor szorul a koronavírusos beteg lélegeztetőgépre. Ha azonban meg lehet gátolni a hegesedést, akkor a tüdő képes ellátni a funkcióját, és így a beteg is nagyobb eséllyel életben maradhat.

Fekete Andrea kutatócsoportja klinikai teszteket szeretne végrehajtani, ehhez mintegy százmillió forintra lenne szükségük. A szabadalmuk előnye, hogy egy már forgalomban lévő antidepresszánst, a fluvoxamint használnák, amit nem kell kifejleszteni, és engedélyeztetni sem.

(Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi)

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: gyógyszer járvány koronavírus koronavírus-kezelés BCG-oltás fejlesztés Fluvoxamin hidroxi-klorokin-szulfát klorokin koronavírus-terápia kutatás mRNA-1273 PittCoVacc Remdesivir Semmelweis Egyetem vakcina covid-19