Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. április 17. 10:04

India női szemmel

A négy szegedi fiatal – Wera, Benji, Gergő és Levente – indiai kalandjait olvasóink folyamatosan nyomon követhetik. Az utazók közül minden bizonnyal a legnehezebb helyzetben Wera van, aki egyedüli lány a csapatban. Őt kérdeztük az élményeiről, a nehézségekről és a jó dolgoktól.

Hirdetés

Hogyan látod női szemmel Indiát és az indiai nőket?

Az indiai nők még mindig rejtélyt jelentenek számomra, ugyanis alig ismertünk meg pár indiai nőt, miközben rengeteg férfi ismerősünk lett. A Youtube csatornánk indiai közönsége is főleg férfiakból áll. Azok a nők, akiket megismertünk, erős, határozott egyéniségek, emellett pedig nagyon segítőkészek. Ezeket a jellemzőket általánosságban is észrevettem az indiai nőkben. Úgy gondolom ennek az az oka, hogy szükségük van egy erőteljes fellépésre ebben a főleg férfiak által dominált társadalomban.

Mennyire figyelnek rád a fiúk?

Fehér lányként nagyon sokan felfigyelnek rám. Nézések, mosolyok, lesifotók, vagy közös szelfik, ezek mindennaposak. Általában a többiekkel is készülnek közös fotók, csoportképet is csináltak, de azért a legtöbb szelfit velem akarták elkészíteni. Szóval kicsit átérezhettem, milyen lehet híresek lenni! Három fiúval utazva sose éreztem kínosak vagy veszélyesnek ezeket a helyzeteket, de lehet, hogy ha egyedül lettem volna, akkor inkább megpróbálom elkerülni.

Nehezebb neked végig csinálni az utazást?

Bizonyos szempontból könnyebb: nem én cipelem a legnehezebb dolgokat, nem kellett vezetnem a kisbuszunkat, nem nekem kellett levadásznom a csótányokat. Bár legutóbb Benji biztatására magamra vállaltam ezt a feladatot, csak hogy ebben is fejlődjek.

Másik szempontból viszont nehezebb. Kezdjük ott, hogy a hosszú haj és a nagy páratartalmú levegő nem túl jó kombináció. Körülbelül 2 óra volt kifésülni a hajamat, amit egy ideig meg is tettem, de pár hét után úgy döntöttem, hogy ezt az időt sokkal jobban is eltölthetném, és rövidre vágattam. Nagyon jó érzés volt! Másik nehézség: Indiában gyakori a nők és a férfiak elszeparálása: templomokban, közlekedési eszközökön, esküvőkön. Ez csak kis nehézséget jelentett számomra, főleg a tájékozódás miatt, amiben nem vagyok túl jó. Viszont amikor 10 napos meditációs tanfolyamon vettünk részt, szintén női/férfi csoportra szeparálva, akkor kicsit irigyeltem a fiúkat, hogy legalább néha láthatják egymást, miközben én teljesen egyedül voltam.

Mi az eddigi legjobb élményed?

A stoppolás! Goáról mentünk stoppal Delhibe, 2000 kilométert tettünk meg 60 óra alatt. Hatalmas nagy kaland volt, sok embert ismertünk meg, és rengeteg helyet láttunk.

Mi hiányzik legjobban itthonról?

Természetesen az emberek. Ezen kívül az ételek! Bár nagyon megszerettem az indiai konyhát, már várom, hogy újra ehessek például kovászos uborkát, vagy tejfölt. És sajtot, amit ugyan lehet itt kapni, de nem mindenhol és elég drágán.

Mennyiben változtatott meg ez az utazás?

Az biztos, hogy sokkal kevésbé félek a rovaroktól és mindenféle állatoktól, ugyanis napi szinten találkozom békákkal, pókokkal, csótányokkal és patkányokkal. Egyébként sokkal nagyobb méretűek, mint otthon. Sokkterápiaként hatott rám, amikor még októberben egy hostelben dolgoztunk és azt a feladatot kaptuk, hogy tisztítsuk meg a területet a monszun után, ez sok-sok kosz és pálmalevél elpakolását jelentette. Ott olyan élőlényekkel találkoztam akkor, és olyan mennyiségben, hogy utána egy sima pók szinte barátságosnak tűnt.

Sokkal kevesebbet foglalkozom a kinézetemmel, többek között azért, mert csak pár ruhadarab van nálam, így nem kell sokat gondolkozni azon, hogy mit vegyek fel. És általában nincs is tükör, amiben látnám magamat.

Ami változásnak a legjobban örülök, hogy sokkal jobban kezelem a stresszhelyzeteket. A sok kihívásnak és a vipassana meditációs tanfolyamnak köszönhetem azt, hogy másképp állok hozzá a problémákhoz és sokkal boldogabbnak érzem magam a mindennapok során.

Ezen kívül már pár hónapja vegetáriánus vagyok. Eddig se voltam nagy húsimádó, és Indiában annyira finomak, változatosak és olcsóbbak a vega kaják, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy nem eszem húst. Szóval csak úgy megtörtént.

A végén egy nagyon személyes kérdés. Gondoltad volna, hogy kint kéri meg a kezed Benji?

Egyáltalán nem, nagyon meglepődtem! A kedvenc tengerparti szórakozóhelyünkön voltunk éppen egy koncerten, ahova nagyon sok kedves ismerősünk eljött. Az egyébként is nagy boldogságot még nagyobbá tette az, hogy meg tudtuk osztani másokkal is ezt az élményt.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Ázsia utazás Worldwide W4nderers
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés