Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Saját világnapjukon tapossák sárba a könyvtárosokat: Szegeden a kultúra összes napszámosát fenyegeti a készülő törvény
Szegeden 2020. április 14. 16:41

Saját világnapjukon tapossák sárba a könyvtárosokat: Szegeden a kultúra összes napszámosát fenyegeti a készülő törvény

Kedden tartják a könyvtárosok világnapját. Mégsem ünnepelhetnek felhőtlenül. Húsvét előtt jelentette be a kormány, azt tervezi, hogy novembertől megvonja a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát. A szakszervezeteket nagypéntek előtti este értesítette a törvénymódosításról az Emberi Erőforrások Minisztériuma: négy és fél napot kaptak a véleményezésére, ebből három munkaszüneti volt.

Hirdetés
Hirdetés

A többek között a könyvtárosokon, muzeológusokon és a népművelőkön üt hatalmasat a törvénytervezet, de akár a színészeket is nehéz helyzetbe hozhatja, ha a Parlament elfogadja, hogy a kormány elvegye a kulturális és művészeti dolgozók közalkalmazotti státuszát novembertől.

Az érintett szakszervezetek tiltakozásul most aláírásgyűjtésbe akarnak kezdeni.

Mindent borítana a készülő törvény

– Ezzel a törvénymódosítással minden kulturális dolgozót a Munka Törvénykönyve hatálya alá kívánnak áthelyezni, lényegében meg akarják szüntetni a közalkalmazotti törvényt. Szegeden gyakorlatilag a teljes kulturális életet felborítaná ez a fondorlatos módon megfogalmazott tervezet, ami valamennyi kulturális intézmény és a benne dolgozók helyzetét olyan módon alakítaná át, amit még elképzelni is rossz – állítja Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke. – Ugyanis a közalkalmazotti lét és teljes jogi hátterének megszüntetése az intézmények át- és kiszervezését is jelentené. Így a színház, a szimfonikus zenekar, a könyvtár, a művelődési házak nonprofit kft.-ké kellene, hogy átalakuljanak, azonban ezzel az eddigi – nem tökéletes, de működő – finanszírozási rendszer is megváltozna. Az adott területekre érkező központi támogatások automatizmusa megszűnne, azokra évente kellene pályázni.

Kiss Ernő szerint ebből az következne, hogy valamennyi kulturális intézményünk a legszorosabb kormányzati függésbe kerülhetne, sőt akár kormányzati kezelésbe is. Az eddig helyi intézményrendszer megnyomorításával ismét az önkormányzatokon ütne egyet a kormány.

Itt a válasz: elfogadhatatlan és barátságtalan a kormány lépése.

Megszereztük a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének a törvénytervezetre kedden reggel elküldött észrevételeit:

„Tisztelt Miniszter Úr,

elnézést kérünk a közvetlen megkeresésért, de egy – munkatársainkat érintő – olyan súlyú tervezetet kaptunk a legnagyobb keresztény ünnep kezdetén, amelyet a legfinomabb megfogalmazással is barátságtalan kormányzati lépésnek nevezhetünk.

Ez nemcsak a munkavállalók, de az intézményfenntartók szempontjából és a véleményezési lehetőség oldaláról egyaránt elfogadhatatlan.

A tervezet időszerűsége vitatható, hiszen jelen járványhelyzetben a kormány a normális jogalkotástól eltérő, rendkívüli intézkedésekkel az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása szempontjából sem indokolt a tárgyi jogszabály együttes megváltoztatása.

Nem részletezik, hogy melyek azok a foglalkoztatási tapasztalatok, amik indokolják, hogy egy magas hozzáadott értékű szakmacsoport esetében a kiszámítható előmeneteli rendszert felváltsák egy jóval kiszolgáltatottabb helyzetet teremtő rendszerrel, nincs – a közhelyeken kívül – valódi válasz a miértre.

A tervezet jelen formában való előterjesztését nem tartjuk támogathatónak, kérjük, hogy egy ilyen súlyú változtatási szándékról a megfelelő egyeztetéseket a jogszabályban megjelölt felek haladéktalanul kezdjék meg.

Megdöbbenve olvastuk az EMMI MTI-n keresztül eljuttatott információját a szakterület 6 százalékos – januárig visszamenő – béremeléséről. Tisztelettel kérdezzük, ez nem elírás? Ugyanis ez az a szakterület, amely 2007-től 10 éven át mindenféle bérintézkedésből kimaradt, s csak a hivatalos KSH statisztika 2008–2019 december vége közötti időszakra több, mint 35 százalékos inflációt mutat.

Budapest, 2020. 04. 14. 8:30

Üdvözlettel: Papp Katalin, mb. elnök”

A szakszervezet vezetői válaszukban kitérnek arra, hogy Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy

„minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.”

Az állami szerepvállalás egyik leglényegesebb megnyilvánulása, ha valamely nonprofit területen foglalkoztatottak olyan jogviszonyban végzik tevékenységüket, amely magában hordozza azon garanciális elemeket, amely biztosítja, hogy a működéssel és a munkavállalói jogviszonnyal kapcsolatos döntések nem nyereségszempontúak, ezért a Munka Törvénykönyve, amely meghatározza a munkáltató gazdasági érdekét, mint elérendő célt, ennek ellentmond – érvelnek az érdekképviselet vezetői.

Megdöbbentette a hír a szegedi kulturális intézmények vezetőit

– Egy ideje lógott már a levegőben, hogy hozzá fognak nyúlni a közművelődési dolgozók jogállásához is, hiszen tavaly a kutatók és a szakoktatók munkaszerződését is megváltoztatták, de senki sem hitte, hogy éppen húsvétkor, a járvány idején és ilyen gyorsan fog erre sor kerülni. Valójában váratlanul ért bennünket is – mondta Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatója.

Az intézményben gyakorlatilag csak közalkalmazottak dolgoznak, így összesen 125 embert érinthetnek a földrengésszerű változások.

A bibliotékában a dolgozók 90 százalékának jelenleg bérkiegészítést kell adni ahhoz, hogy fizetésük eléje a törvényben kötelezően előírt 210 ezer 600 forintos garantált bérminimumot.

Ezen a területen 2008 óta nem volt béremelés, miközben az infláció több mint 35 százalékkal rontotta a jövedelmi viszonyaikat.

A most beígért 6 százalékos béremelés így legfeljebb bruttó 10-12 ezer forintot jelent, ami legfeljebb 6-7 ezer forinttal vastagíthatja a borítékot, cserébe viszont a jövőben sokkal kiszolgáltatottabbak lesznek.

– A tervezet szerint július közepéig kellene az új munkaszerződésekre ajánlatot tennünk. Ez lehetetlen, még akkor is nagyon rövid határidő, ha nem lenne járvány, de most nagyon korlátozott a személyes konzultáció lehetősége, márpedig egy munkaszerződés megváltoztatásához a részletesen meg kell beszélni a feltételeket – mondta az igazgatónő.

„A művelődéshez való állampolgári jogot az alaptörvény is kimondja, ennek ellenére a kultúra leértékelése évek óta tart. A kormány számára a kultúra, mint közszolgálati alapellátás nem számít, csak, mint propaganda eszköz. A közalkalmazotti státusz megvonása azzal járhat, hogy kitűnő szakemberek hagyják el a pályát, és az intézmények szakmai színvonala romlik.” Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – 168 óra.

A Szegedi Nemzeti Színházban is megdöbbenést keltett a fű, pontosabban tojások alatt becsúsztatott minisztériumi javaslat.

– Mi speciális helyzetben vagyunk, mert nálunk este és hétvégén is dolgozni kell, így olykor nehéz betartani a közalkalmazotti törvény minden előírását. Ráadásul ránk az Előadóművészeti Törvény mellett még a Munka Törvénykönyve is vonatkozik. Az új szabályozás akár még előremutató is lehet, de ahhoz valószínűleg a teljes működést és finanszírozást is át kell majd alakítani – mondta Barnák László főigazgató.

A színházban jelenleg 184 közalkalmazotti státusz van, a dolgozók többsége ennek hatálya alá tartozik. Az átállás az idő rövidsége miatt itt is komoly problémát okozna.

– Mindenekelőtt a fenntartó önkormányzattal kellene egyeztetnünk, és csak ezt követően kerülhetne sor a dolgozóinkkal való megbeszélésekre. A többség most távmunkában dolgozik a járvány miatt, így a júliusi határidő nagyon rövidnek tűnik minderre.

– Mérhetetlenül felháborító, hogy a húsvéti ünnep előtt fél nappal kapták meg a szakmai szervezetek a törvénytervezetet. Ha már korábban elkészült és most húzták elő a fiókból, az éppen olyan etikátlan, mint ha most, a járvány idején dobták volna össze.

Én nyitott vagyok minden változásra, de ennek nem most van itt az ideje – mondta érdeklődésünkre Orbán Hédi, a Szent-Györgyi Albert Agóra igazgatója, a Magyar Népművelők Egyesületének elnökségi tagja.

Az Agórában jelenleg 33 közalkalmazott dolgozik, egy részük olyan alacsony bérért, hogy a fizetésüket ki kell egészíteni ahhoz, hogy a törvényben előírt garantált bérminimumot megkaphassák.

– Ma is vannak elhivatott fiatalok, akik szívesen tovább vinnék ezt a hivatást, de attól tartok, ha ezt a törvényt elfogadják, lesznek, akik meggondolják magukat. Eddig legalább a közalkalmazotti státusz adott egyfajta biztonságérzetet az alacsony fizetés mellé, de a jövőben ez is megszűnhet. Most az a dolgunk, ha mégis elfogadják ezt a törvényt, akkor hozzuk ki belőle a legjobbat – mondta az igazgatónő.

Ezt nézze meg!
Orbán húsvéti meglepetése: elvennék a közalkalmazotti státuszt a kulturális dolgozóktól
Ungár Péter: A kormány vonja vissza a kulturális közfoglalkoztatottakra vonatkozó törvényjavaslatát
Központosítást, megregulázást és spórolást szolgál a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetése
Kulturális dolgozók: az új törvény a kulturális szolgáltatások utolsó vacsorája lesz, melyet logikusan csak a kivégzés követhet
Emmi: béremelés és versenyképesség-javulás a kulturális szektorban – hat százalékkal akarnak csendet vásárolni Orbánék
LMP: Mi történt a kulturális dolgozók életpályamodelljével? 

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: közalkalmazott közalkalmazotti státusz Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete kultúra Munka Törvénykönyve nyílt levél Somogyi-könyvtár Szegedi Nemzeti Színház Szent-Györgyi Albert Agóra

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés