Hirdetés
Túl a városon 2020. április 14. 14:28

Húsvéti kormányrendelet: fizethet a dolgozó, ha a felmondásakor ledolgozatlan órái maradtak

Kétszáz év munkaügyi vívmányait temetik a magyar szakszervezetek, miután a kormány 12 hónapról 24 hónapra emelte a munkaidőkeret. De más is van a múlt pénteken megjelent rendeletben: ha egy munkáltatónak ledolgozatlan órái maradtak – például a járvány miatt – akkor akár ki is fizettethetik azt vele, ha felmond. Vagy két éven belül ledolgozza, és ezzel röghöz kötik.

Hirdetés

A szakszervezetek egyszerűen csak úgy minősítették a nagypénteken hozott szabályozást, hogy a döntésével a kormány végérvényesen a munkaadók kezére játssza a munkavállalókat.

A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek az a legfőbb gondja a 24 hónapos munkaidőkeret elrendelésével, hogy így a munkáltatók kétéves időintervallumban bárhogyan meghatározhatják a munkavégzés ütemét. A Napi.hu azt írja: bárkit, bármikor, bármilyen hosszú túlórára kötelezhetnek akár otthon, távmunkában is.

A túlmunkát ráérnek akár a 24 hónapos ciklus végén kifizetni. Már, ha pluszban van a dolgozó, egy járvány miatti, hónapokig tartó leállás után.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint cinikus, hogy az új szabályozást épp a húsvéti időszakra élesítette a kormány, és az még cinikusabb, hogy – mint azt állítják – mindezt a „koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében” teszik.

Ráadásul a rendelet a kollektív szerződéseket is hatálytalanítja, így épp a koronavírus-járvány idején veszítik el legfontosabb védelmi eszközüket a munkavállalók. Ezért a munkaadók megtehetik, hogy agyonhajszolják őket

– írja a Napi.hu.

A lap arra is felhívja a figyelmet: a 24 hónapos munkaidőkeret azt is magával hozta, hogy ha a munkavállaló a következő hónapokban kevesebbet dolgozik a járvány miatt, akkor azt kétéves távlatban bármikor ledolgoztathatják vele. 

A Mércének nyilatkozó munkajogász, Fodor T. Gábor szerint van még rosszabb is: a rendelet megengedi, 

ha egy munkavállaló úgy mond fel, hogy közben ledolgozatlan munkaórái maradtak, akkor pénzt kérhetnek tőle. Ezzel lényegében röghöz is kötik a dolgozót, mert így nagyon nehéz lesz otthagyni az adott munkahelyet.

„Ha például valaki két hónapon keresztül csak heti 32 órát dolgozik a 8 órás munkaidővel számolt heti 40 helyett, akkor valamikor a jövőben vagy le kell dolgoznia plusz 64 órát, vagy vissza kell fizetnie az azért már kifizetett alapbért. Ez nem jelentéktelen összeg: több mint egy havi bérnek a harmada” – írják.

Az egésznek a tetején viszont az áll, hogy a munkavállalók, a szakszervezetek még csak nem is tiltakozhatnak, hiszen a járvány miatt tiltott minden tömeges megmozdulás.

Hasonló cipőben járnak a kulturális dolgozók, nekik a közalkalmozotti jogviszonyukat szüntetné meg a kormány. Tizenkét éve nem kaptak béremelést, cserébe most 6 százalékot adnának nekik.

„Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (kjt.) olyan módosítását készül beterjeszteni a kormány a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi vita és konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától” – olvasható a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közös állásfoglalásában.

A Napi.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy az új törvénytervezet egyik pontja értelmében a kérdéseket az Országos Munkaügyi Tanácsban kell megvitatni. A szakszervezetek kezdeményezik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Országos Munkaügyi Tanácsa együttes összehívását.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Magyar Szakszervezeti Szövetség munkavállaló 24 hónapos munkaidőkeret demonstráció Fodor T. Gábor Munka Törvénykönyve munkajogász rendeleti kormányzás sztrájk tiltakozás