Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Koronavírus: összeszedtük, honnan vesz el pénzt a kormány, és mit finanszíroz belőle a járvány elleni küzdelemben
Túl a városon 2020. április 7. 17:41

Koronavírus: összeszedtük, honnan vesz el pénzt a kormány, és mit finanszíroz belőle a járvány elleni küzdelemben

Az már biztos, hogy az önkormányzatoktól, bankoktól és a kereskedelemtől milliárdokat vár el a kormány, az oligarchákról viszont egyelőre egy szó sem esett. Közel 10 ezer milliárd forintos csomagról beszélnek, de ennek tetemes részét homály fedi. Az európai uniós 36 ezer milliárd forintos hitelcsomagról még mindig úgy tesz a kormány, mintha nem létezne.
Hirdetés

Az önkormányzatoktól, a bankoktól és a nagyvállalatoktól is pénzt vár a kormány a járvány okozta gazdasági károk enyhítésére. Egyelőre csak arról nem hallani, hogy az összesen mintegy 4260 milliárd forint értékű vagyont birtokló 50 leggazdagabb magyar – köztük is főként a közbeszerzéseken vagyonosodók – mennyivel szállnak be a gazdaság stabilizálásába. Egyelőre kósza felajánlások érkeztek, például Gattyán György 100 millió forint értékben vásárolt és adományoz védőfelszerelést. De ne legyünk igazságtalanok, elégedettek lehetnénk, ha az a mintegy 600 milliárd forint összejönne, amiről Botka László a Nemzeti Szolidaritási Programban említést tett.

Kitől, mennyit tervez elvenni, milyen extra forrásokat kíván bevonni a kormány az eddig bejelentett döntésekkel?

Eddig ezt vették el vagy csoportosították át:

  • párttámogatások fele 1,2 milliárd forint;
  • önkormányzatok gépjárműadója 34 milliárd forint;
  • bankok különadója 55 milliárd forint;
  • kereskedelmi láncok különadója 36 milliárd forint;
  • költségvetés központi tartaléka 378 milliárd forint;
  • minisztériumi átcsoportosítások: 922 milliárd forint;
  • foglalkoztatási alap: 423 milliárd forint;
  • Magyar Nemzeti Bank osztaléka, amit ezúttal befizet a költségvetésbe: 250 milliárd forint;
  • költségvetési hiány 1 százalékról 2,7 százalékra emelése közel 1000 milliárd forintot jelent Varga Mihály gazdasági miniszter keddi számításai szerint.

Ez összesen mintegy 3100 milliárd forintot jelent.

A kormány még nem ismerte el, de Ujhelyi István szegedi EP-képviselő többször is elmondta: a rendelkezésre áll 2000 milliárd forintnyi uniós forrás, csak ennek egy részét át kellene csoportosítani a kedvezményzett nemzeti nagytőkésektől a járvány elleni védekezésre. Sokatmondó lehet a Gulyás Gergely által szombaton bejelentett 922 milliárdos minisztériumi átcsoportosítás, amiről nem részletezték, hogy miből áll össze.

Ujhelyi szerint van 2020 milliárd forint uniós forrás:

  • 1500 milliárd forint átcsoportosítható uniós forrás, amiből 248 milliárdot még le sem kötöttek.
  • 520 milliárd forint visszautalandó forrás, amit az unió nem kér vissza.

Ez összesen legalább mintegy 5120 milliárd forint. Ha a Gulyás által bejelentett 922 milliárd része az Ujhelyi által számolt 1500 milliárdnak, akkor csak 580+520 millárd uniós mozgástér van, de így is összesen 4200 milliárd forintnyi mozgástérről beszélhetünk, amit megteremthet magának a kormány. És ebben nincs benne a Magyar Nemzeti Bank 2600 milliárdos hitelprogramja. De mit finanszíroznak ebből?

Első szakasz: 550 milliárd

Orbán bejelentése szerint a gazdaságvédelmi akcióterv első szakasza már lezárult, ebben összesen 480 milliárd forintot költöttek el, amiből 380 milliárd forint ment a konkrét intézkedésekre, eszközökre, 100 milliárdnyi kiadás pedig az elengedett járulékokból jött össze.

Az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos, egyszeri támogatását az első szakasz bejelentése után, de még oda kapcsolhatóan döntötték el, ez mintegy 70 milliárd forintba kerülhet.

Második szakasz: 9200 milliárd

A második szakaszról azt mondta a kormányfő, hogy a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át, a jegybank által indított programokat is ideértve. Palkovics László miniszter szerint 9200 milliárd forintos csomagról van szó, de ebből nem derül ki, hogy melyik része irányul kifelé és melyik befelé, azaz nem tudni, hogy az átcsoportosítás hol jelent kivonást és hol hozzáadást. A jegybank 2600 milliárdos programja nélkül számolva ez mintegy 6800 milliárd forintot jelent.

Érdekesség, hogy Németország a GDP 21 százalékát költi gazdaságélénkítő csomagra, ez mintegy 750 milliárd eurót (270 ezer milliárd forintot) jelent, azaz a magyar átcsoportosítások mintegy 27-30-szorosáról van szó. Ha igazak a számok, a válságkezelésre szánt, egy főre jutó összeg Németországban 3 millió 253 ezer, míg Magyarországon 1 millió forint lehet.

Ami biztos, hogy a 13. havi nyugdíj első negyede, magyarul az 53. heti nyugdíj jövőre jár majd, így ezzel nincs költsége a kormánynak idén. Jövőre viszont lesz, akkor 70-75 milliárd forinttal kell számolni. Ez egy 135 ezer forint körüli átlagnyugdíj esetében egyszeri 35 ezer forintot jelent majd. A bejelentés már önmagában is furcsa, hiszen semmilyen formában nem köthető a járvány gazdasági hatásainak közvetlen kezeléséhez, ha csak nem a nyugdíjasok megnyugtatása volt a cél. A döntés költsége idén mindenesetre 0 forint.

Bejelentették, hogy kamat- és garanciatámogatott hiteleket adnak a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok finanszírozására 2000 milliárd forint értékben.

500 milliárdos állami garanciát vállalnak a vállalkozások hitelei után. Ugyanakkor, mivel garanciáról van szó, jelenlegi költsége 0 foint.

Az már biztos, hogy az MNB nagyjából 2600 milliárd forinttal növeli majd a bankrendszer számára elérhető likviditást, azaz ennyivel több nagyvállalati hitel helyezhető el fedezetként a bankok számára.

Munkahelyteremtő beruházások támogatása 450 milliárd forint értékben – egyéb részletek nem derültek ki.

1345 milliárd forintba kerülhet a gazdaság újraindítása, ennek forrásaként a minisztériumi átcsoportosítások 922 milliárd forintját és a foglalkoztatási alap 423 milliárd forintját jelölte meg a kormány.

A munkavállalók megtartását ösztönző programról egyelőre annyit lehet tudni, hogy azokat a cégeket támogatnák, amelyek a dolgozók kirúgása helyett legalább részmunkaidőben megtartanák az alkalmazottakat. Palkovics hétfőn az M1-en azt is elmondta, hogy ha egy adott cég a „munkaterhelésének” 15-50 százalékát elveszíti, akkor ebben az időben 70 százalékkal támogatja az állam a bérköltségeket. Az erről szóló kérvényt a területi járási hivatalokhoz kell benyújtani, ott bírálják el.

A miniszter kedden bejelentett még néhány részletet, amit eddig nem tudtunk:

  • A kutatás-fejlesztési és mérnöki területen teljes munkaidőben dolgozók is 40 százalékos bértámogatást kapnak három hónapig.
  • Az áfa-visszaigényléseket felgyorsítják: a normál adózóknak 75 napról 30 napra, a megbízható adózóknak 30 napról 20 napra kapják vissza az áfát. Fizetési könnyítéseket vezetnek be: részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklési lehetőségek lesznek.
  • High-tech és zöld gazdaság megteremtése – több száz milliárd forintból, egyelőre konkrétumok nélkül.
  • Négy százalékra csökken a Szép-kártya szociális hozzájárulási adója, és 450 ezer forintról 800 ezerre emelik a keretösszeget a versenyszférában, 200 ezer forintról 400 ezerre a közszférában, június 30-ig.
  • Bejelentettek egy válságágazatokat segítő programot, de részletekről semmit sem tudunk, csak annyit, hogy beruházási támogatásokkal, infrastruktúrafejlesztés támogatásával és kedvező hitelekkel és garanciákkal segítenének.
  • A turizmusról vannak konkrétumok: felfüggesztik az idegenforgalmi adót, felújítási támogatást adnak a vendéglátóipari cégeknek, összesen 600 milliárd forinttal támogatják a turizmust az év végéig.
  • Július 1-től 17,5 százalékról 15,5 százalékra, tehát 2 százalékkal csökkentik a szociális hozzájárulási adót. Ám ez nem újdonság valójában, tavaly már döntöttek róla – a költségvetésnek 100 milliárd forintba kerül.
  • A feleslegessé vált munkaerő átképzésére, a képzéseknél a tandíj 95 százalékát a költségvetésből fizetik, azoknak pedig, akik elvesztették a munkahelyüket, 0 százalékos „felnőttképzési diákhitelt” nyújtanak az átképzés fedezésére;
  • A végzett hallgatók egyszeri 500 ezer forintos szabad felhasználású 0 százalékos hitelt vehetnek fel.

Ezeket összeszámolva, a konkrétan megjelölt programokra eddig mintegy 5000-5500 milliárd forintnak látszik a helye, ehhez jön még az MNB 2600 milliárdos programja a bankoknak.

Két alapot állít fel a kormány, a harmadikat azért, hogy szidja az uniót

Az alapok:

  • Járvány Elleni Védekezési Alap ;
  • Gazdaságvédelmi Alap;
  • Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja.

A járványalapban 633 és fél milliárd forint van, ebből 378 milliárd az általános tartalék, 1,2 milliárd a pártoktól visszavett támogatás, 55 milliárd a bankok, 36 milliárd a kereskedelem különadója, 34 milliárd az önkormányzatoktól elvont pénz. Tartalmaz még egy közel 47 milliárdos tételt költségvetési átcsoportosítás címén, és ideszámolják a egészségügyi szakdolgozók és védőnők őszi béremelését is, amit előrehoznak, de ennek nem sok értelme van, mivel a fedezet megvan rá, így csak duzzasztja az alapot, nem újonnan bevont forrásról van szó.

Ebből eszközbeszerzésre 380 milliárdot, az egészségügyi dolgozók egyszeri, bruttó 500 ezer forintos juttatására 70 milliárdot, az előrehozott, szakdolgozói béremelésre 82 milliárdot jegyeznek.

Homály fedi a gazdaságvédelmi alap részleteit is, hiszen azt az 1345 milliárd forintot találjuk benne, ami a minisztériumi átcsoportosítások 922 milliárd forintjából és a foglalkoztatási alap 423 milliárd forintjából áll. Utóbbit ki is fizetik majd várhatóan álláskeresési járadékra, míg előbbiből, a 922 milliárdból kívánják finanszírozni a

  • munkahely-megtartási programot;
  • a munkahelyteremtési program 450 milliárdját;
  • vállalkozások finanszírozását;
  • kiemelt ágazati programokat;
  • család- és nyugdíjasvédelmi programot.

Ezek közül csak a munkahelyteremtési programról sejtjük, hogy 450 milliárdba kerülhet majd, de nincsenek részletek, mint ahogy – egészen furcsa módon – a másik négy program esetében is ez a helyzet. Kérdés, hogy ezek valóban finanszírozhatók-e a maradék 472 milliárd forintból.

A harmadik alap az uniós támogatásoké, de jól láthatóan ezt csak azért hozták létre, hogy továbbra is fenntartsák az unióellenes hangulatot. Be is írtak ide egy 0-át, holott az Európai Unió engedélyezte, hogy mintegy 1500 milliárd forint lekötött uniós forrást arra használjon a kormány, amire akar, illetve Magyarországnál hagynak 520 milliárd forintot, amit nem kell visszafizetni – állítja Ujhelyi István.

Ez a lekötetlen és a vissza nem kért forrásokat számolva legalalább 748 milliárdot jelent.

Ezeken felül Brüsszel több programot is hirdetett, amihez csatlakozhatnak az uniós tagállamok, de amelyekről az Orbán-kormány nem vesz tudomást. A programok között van egy 100 milliárd eurós (36 ezer milliárd forintos) hitelkeretet biztosító munkahelyvédelmi program, ebből a munkavállalók kieső bérét pótolhatnák a tagállamok. Erről feltételezi Ujhelyi István, hogy az Orbán-kormány azt kommunikálja, hogy nincs, de valójában titokban ki akarja használni.

További bizonytalansági tényezők, nagyot bukhatnak az önkormányzatok is

Orbán eddig 2 szakaszát jelentette be a gazdaságvédelmi akciótervnek, ezek után ott tartunk, hogy a válságágazatok megsegítéséről és a munkahelymegőrzés részleteiről még mindig nem tudtunk meg eleget. Ez már önmagában hatalmas bizonytalansági tényező.

Egyelőre azt sem tudni, hogy mennyit gyengül a magyar gazdaság és mennyit bukik a költségvetés a kieső adók miatt. Vészjósló jel, hogy az európai autógyártás már csak 17 százalékon működik, leállt a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások nagy része. Az az ágazat, amely 20 százalékot esett vissza, szerencsésnek mondható, miközben alig van olyan szegmense a gazdaságnak, ami növekszik.

A késve fizetések, körbetartozások és csődök destabilizálhatják a gazdaság minden szintjét és minden ágazatát.

Azt sem lehet tudni, hogy mennyien válnak majd munkanélkülivé, az álláskeresők 3 hónapig tartó járadékát is fizetnie kell az államnak. És hiába mondta Orbán Viktor, hogy annyi munkahelyet szeretnének teremteni, ahányat a járvány elvesz, időhatár és konkrétumok nélkül ezt egyelőre legfeljebb a karácsonyi kívánságlistára írhatja fel.

Az önkormányzatokról sem tudni egyelőre, mekkora veszteségeket szenvednek el idén, de az iparűzési adó összesen mintegy 700 milliárd forintos (2018-as adat) tortájának jó, ha a 80 százaléka megmarad. Húsz százalékos kieséssel számolva 140 milliárd forint lehet a veszteség, csak a helyi iparűzési adóból, 30 százaléknál 210 milliárd. És akkor még a területek és helyiségek bérbeadásából származó bevételek elmaradásáról ne is beszéljünk.

Ezért is fájt az önkormányzatoknak a gépjárműadó elvonása, mintegy 34 milliárd forint értékben, és a parkolás ingyenessé tétele. Szeged esetében az előbbi 500 milliót, utóbbi napi 2 millió forint bevételt jelentett. Ez még a járványos időkben is megvolt 600-800 ezer forint, azaz fél évre mintegy 100-150 millió forint esik ki a kasszából csak az ingyenes parkolás miatt.

c.s.z.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: bejelentés gazdaság gazdaságfejlesztés járvány koronavírus bevétel fejlesztés gazdasági válság gazdaságvédelmi akcióterv hitel munkahelyteremtés munkanélküliség önkormányzat