Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Ha három hétre mindenki magára zárná az ajtót, megszűnne a koronavírus-járvány – állítja a szegedi virológus professzor
Szegeden 2020. április 2. 10:26

Ha három hétre mindenki magára zárná az ajtót, megszűnne a koronavírus-járvány – állítja a szegedi virológus professzor

Olaszország karanténban, a spanyoloknál is drámai a helyzet, a németeknek viszont eddig sikerült elkerülni a tömeges katasztrófát. Nálunk vajon melyik forgatókönyv jön be? Duda Ernő szegedi virológus professzor szerint, ha valóban mindenki otthon maradna néhány hétig, gyorsan levonulna a járvány. Nem mellesleg készíti a poharakat, erősen nyerésre áll a fogadásban.

Hirdetés

– Miért éppen két mediterrán országban tarol a vírus, mit csinálnak a németek másként, hogy ott sikerült elkerülni a tömeges halálozást?

– Közismert a németek fegyelmezettsége, előrelátása, felkészültsége. Fontos az is, hogy egy szavahihető állami vezetés irányítja a védekezést, aki iránt közbizalom alakult ki. Egészen más a mediterrán hozzáállás. Megszellőztették a kijárási tilalmat, mire fél Lombardia leutazott Dél-Olaszországba, szanaszét hurcolva a vírust. A déli országokban jellemző az is, hogy a nagymama, a szülők és az unoka egy fedél alatt él, így Olaszországban és Spanyolországban bőven akad, aki átadja a vírust az időseknek.

– Idehaza mire számít? Ön szerint az olasz vagy a német utat fogjuk bejárni?

– Azt tapasztalom, hogy a lakosság meglepően fegyelmezetten viselkedik. Sokan hordanak maszkot, alig lézengenek az utcákon. Úgy látom, igyekszik mindenki komolyan venni a helyzetet. Ugyanakkor döbbenetes volt látni, ami a határainkon történt, ahol iszonyatosan sok ember torlódott fel. Ferihegyen pedig rendszeresen összezsúfolva aszaltak több száz embert órákon keresztül úgy, hogy esélyük sem volt arra, hogy távolságot tartsanak egymástól. Ilyenkor a vírus dörzsöli a tenyerét. Hogy végül nálunk melyik forgatókönyv fog megvalósulni, arról még korai lenne beszélni.

– Egyre többen hasonlítják a spanyolnáthához az új koronavírus: várható, hogy több hullámban, visszatérően támad majd?

– Ez egy ismeretlen vírus, ami egyelőre nem tűnik szezonálisnak, de arra, hogy hullámokban visszatérjen, van esély. Ha most a lakosság nagy részét sikerül megvédeni, akkor az azt jelenti, hogy sok fertőzhető ember marad. Ezek között pedig újra kialakulhat a járvány, ha máshonnan behurcolják. Ez ellen harcolnak most Kínában.

– Újból fellángoltak az összeesküvés elméletek, amelyek szerint az új koronavírus valójában egy biológia fegyver. Mások szerint állati eredetű, onnan került át az emberekre. Mi erre a bizonyíték?

– Ostobaság ez a művírus-elmélet, nincs semmi alapja. A SARS2 nagyon közeli rokonai előfordulhatnak a természetben, amiből az új koronavírus nyugodtan kialakulhatott. Az új típusú koronavírust jelenleg az ember emberre adja tovább.

Állati eredetéről egyelőre annyit tudni, hogy feltehetőleg a jávai tobzoskának nevezett emlőshöz kötődik. Ez egy veszélyeztetett faj, ami a kínaiak egyik gasztronómiai csemegéje. 2016-ban már jelentek meg olyan tudományos közlemények, amelyek figyelmeztettek arra, hogy a denevérekben keringenek olyan koronavírusok, amelyek a receptor specifikációjuk alapján átterjedhetnek emberre.

(fotók: Szabó Luca)

– Mennyire mutálódik a vírus és az mennyire nehezíti meg a vakcina kifejlesztését?

– Jelenleg száz körül van az ismert genetikai változatok száma, de járványügyi szempontból ennek nincs jelentősége, mert a különféle variációk egyforma betegséget okoznak. A vakcina megalkotásának nehézségét az jelenti, hogy erre még a gyógyszerfejlesztéseknél is sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mert egészséges embereknek adják majd be. Rengeteg kísérletet kell elvégezni, mielőtt forgalomba kerülhet és ez hosszú idő.

– Nem lehet meggyorsítani?

– Érdekes módon, éppen egy amerikai tudományetikus vetette fel azt, hogy a társadalom érdekében most térjünk el a szabályoktól, és végezzenek egy olyan kísérletet, hogy beoltanak száz embert a védőoltással, egy másik, placebóval kezelt kontrollcsoporttal együtt. Így nem kellene éveket várni, egy hónapon belül kiderülne, hatásos-e az új vakcina, vannak-e mellékhatásai. De az az etikai alapelv, hogy egészséges embert nem szabad kísérleti célból megfertőzni.

– Mennyit segítene, ha gyorsan lenne védőoltás?

– Most mindenki arra vár, de ha elkészül, vajon be fogják oltatni magukat az emberek? Nagyon sokan az influenza ellen sem védekeznek. Úgy tűnik, akadnak más, ígéretesnek tűnő megoldások is. A BCG-oltás mellékhatásáról például most derült ki, hogy valamennyire véd a koronavírussal szemben is. Szerencsére nálunk ez egy kötelező oltás, külföldön pedig most próbálkoznak azzal, hogy az egészségügyi személyzetet beoltsák vele.

– Mára már nálunk is bevezették a nemzetközi protokollt: bezárták az iskolákat, boltokat, korlátozták a kijárást. Elég ez, vagy szigorúbb rendelkezések kellenének?

– Gyorsan túl lehetnénk a járványon, ha pár hétre mindenki bezárkózna az otthonába, mert nem lenne, aki tovább adná a fertőzést. Mégis úgy gondolom, hogy Magyarországon nincs szükség szigorúbb intézkedésekre...

– ...a tiszti főorvos szerint még szájmaszkra sem!

– Ez a kijelentés teljesen felháborító. A tiszti főorvos egyik-másik nyilatkozata előtt konzultálhatna szakértőkkel.

– Müller Cecília azt is mondta a napokban, hogy semmilyen teszt nem állítja meg a koronavírust!

– Minden szakértő egyértelműen hangsúlyozza a tesztelés jelentőségét. A fertőzöttek nagy része tünetmentes. Márpedig a tünetmentes beteget csak teszteléssel lehet kiszűrni, hogy ne fertőzzön tovább.

– A hivatalos adatok szerint már több mint 15 ezer mintavétel történt!

– Nagyon lényeges, hogy milyen tesztet használnak, hiszen kétféle is van. Az úgynevezett szérumteszt azt a késői állapotot rögzíti, amikor a szervezet már megkezdte a vírus ellen termelni az ellenanyagot. Magyarán, az illető már egy hete fertőzhet, amikor ezzel a teszttel kimutatható nála a betegség.

– És a másik teszt?

– A nukleinsav alapú magának a vírusnak a jelenlétét mutatja ki, így kiszűrhető előre, hogy ki az, aki néhány nap múlva fertőzni fog. Egymillió ember tesztelése 2-3 milliárd forintba kerülne, miközben azt halljuk, 15 milliárdért vesznek védőeszközöket. A dél-koreaiak néhány százezer teszttel sikeresen megállították a járványt.

– Mi a helyzet az immunrendszerünkkel? Hogyan tudjuk megerősíteni, hogy védettebbek legyünk a vírus támadása ellen?

– Az immunrendszer nem izomból áll, nem hadsereg és nem lehet erősíteni. Amit a tévében immunerősítőként reklámoznak, az mind szélhámosság. Ne pazarolják a pénzüket, mert azok nem működnek. Az immunrendszerünk egy hihetetlenül bonyolult hálózat és a kor előrehaladtával egyre kevésbé működik pontosan. Idősebb embereknél ezért alakul ki krónikus gyulladás, vagy tumor. Most sem a koronavírus öli meg az embereket, hanem az, hogy az immunrendszerük egy eltúlzott, gyulladásos reakciót ad a vírusra.

– Mi dönti el, hogy ki ússza meg enyhe tünetekkel és ki hal bele a fertőzésbe?

– Erre egyelőre még nincs tudományos válasz. Ma már több százezer embernek ismerjük a teljes genetikai állományát. Ezek betegségeinek összehasonlításából kiderülhet, miben különbözik azoknak a génállománya, akik belehalnak a fertőzésbe azokétól, akik csak nagyon enyhe tüneteket produkáltak. Ilyen vizsgálatok már folynak, és máris nagyon érdekes megfigyelések születtek.

– Például?

– Úgy néz ki, hogy egy mesterséges intelligencia program szerint a hemoglobin szint és a máj egyik enzimjének a szintje alapján meg lehet előre mondani, hogy kinél okoz nagyon súlyos betegséget a fertőzés.

– Igaz-e vagy rémhír, hogy azok, akik átestek a koronavírus fertőzésen, később maradandó tüdőkárosodással fognak élni?

– Arra már ma is vannak tudományos adatok, hogy komoly tüdőkárosodást okozhat a fertőzés, miután a vírus receptorai egyéb szervekben is előfordulnak, még az is lehet, hogy hosszabb távon mondjuk vesekárosodást vagy más egyebet is okozhat a fertőzés.

– Mi a helyzet azokkal, akiknek már van egy komoly alapbetegségük. Például a szív- és érrendszeri panaszokkal élőkkel?

– Magyarországon nagyon sok embernek van magas vérnyomása, aki erre gyógyszert is szed. Kiderült, ezek a bizonyos ACE-gátlók némi védettséget jelentenek a tüdőgyulladás kialakulása ellen. Ezért nagyon fontos, hogy aki a magas vérnyomására gyógyszert kap, az feltétlenül szedje is be.

– Akik átesnek a fertőzésen, később mennyire válnak majd rezisztensé?

– Egyelőre nagyon kérdéses, hogy milyen védettség alakul ki a fertőzést követően. A koronavírus is egy náthavírus, és ezek ellen nem szokott tartós védettség kialakulni. Mivel ez egy teljesen új vírus, még az is elképzelhető, hogy az egyik emberben – aki súlyos tüdőgyulladáson esett át – tartós védettség alakul ki, a másikban, aki tünetmentes volt, pedig nem.

– Egyes előrejelzések szerint a világ lakosságának 70–80 százaléka meg fog fertőződni, több százezer halott lesz. Ezek mennyire lehetnek reális forgatókönyvek?

– Van reális veszélye az apokalipszisnek, akár sokmilliós halálozás is belefér ebbe a járványba. Az eddigi adataink civilizált országokból származnak, ahol jól szervezett egészségügy, jó infrastruktúra és tömegkommunikáció van. De vajon mi fog történni akkor, ha egy vallási ünnepen tízmillió hindu fürdik meg a Gangeszben? Mi lesz, ha a vírus elkezd terjedni olyan országokba, ahol a felnőttek fele HIV-pozitív, vagy maláriás, tébécés, leprás? A harmadik világban – Afrikában, Dél-Amerikában – sok ilyen ország is van.

– Hogyan látja, az újságok túlzott pánikot keltenek vagy éppen ellenkezőleg, elbagatellizálják a járványt?

– Évente félmillióan halnak meg influenzában, ez az eddigi koronavírus áldozatok hússzorosa. Bárki is olvasott tavaly az influenza áldozatairól a lapokban, vagy látott riportot a tévében? Semmi visszhangja nem volt. Most huszadannyi ember halt meg, mégis hatalmas a pánik. Boldogabb lennék, ha kevesebb politikust, és több szakembert látnék televízióban. A szakértők teljes mértékben egyetértenek abban, mit és hogyan kellene csinálni. Azt várná az ember, hogy a politikusok a szakemberekre támaszkodva hozzák meg a döntéseiket. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a járványt minden politikai párt igyekszik a saját céljaira felhasználni.

– Közeleg a jó idő: a meleg fékezheti a járvány terjedését, vagy éppen ellenkezőleg, kedvezhet neki?

– A fertőzés terjedésének szempontjából nem a hőmérséklet a lényeg. Tudni kell, hogy ennek a vírusnak van egy membránja, ami vékonyabb, mint a szappanbuborék hártyája. Ez borzasztóan érzékeny, és éppen ezért nem is igazán veszedelmes, mert a levegőn gyorsan kiszárad, és fokozatosan megszűnik a fertőzőképessége. A hangsúly tehát nem a hőmérsékleten, hanem a levegő nedvességtartalmán van, mert ez a vírus cseppfertőzéssel terjed.

– Ezért lenne fontos a szájmaszk?

– Igen. Borzasztóan nagy szerepe van, mert megakadályozza, hogy a cseppek a levegőbe jussanak. Ezért azután a legrosszabb szájmaszk is jobb annál, mintha semmit sem tennék a szájunk elé.

– Mit gondol, mikor és hogyan lesz vége a jelenlegi járványnak? Mi tűnik most a legvalószínűbb forgatókönyvnek?

– Nekem most az tippen, hogy az úgynevezett első világ, amihez mi is tartozunk, a nyár végére meg fogja fékezni a járványt. Hogy mi lesz a harmadik világgal, az a víruson múlik. Ha a másik két koronavírussal, a SARS-sal és MERS-sel ellentétben ez nem akar eltűnni, akkor velünk marad és a harmadik világban folyamatosan pusztítani fog.

– Mire számít idehaza?

– Most arra számítok, hogy valamikor május-júniusban átesünk a képzeletbeli görbe csúcspontján. De azt kétlem, hogy valaha is elérjük a nullát. Az azt jelentené, hogy teljesen megszűnik a járvány, de tartok attól, hogy bizonyos szinten itt fog maradni velünk. Semmilyen tudományos bizonyíték nincs ugyanis arra, hogy teljesen le tudjuk nullázni ezt a kórt.

– Megváltozhatunk a járvány végére?

– A jövőt illetően nagyon optimista vagyok. Azt gondolom, ennek a vírusnak lesz egy olyan jótékony hatása, hogy az embereket megtanítja a személyes higiéniára. Hátha a járvány levonulása után is kezet mosnak, nem fognak beleköhögni a levegőbe, és nem fognak egymás után inni ugyanabból a pohárból az emberek.

– Fogadott egy üveg italban, hogy április 10-éig nem lesz tízezer beteg Magyarországon. Továbbra is tartja a fogadást?

– Tartom, de helyesbítenem kell: nem egy, hanem öt üvegről volt szó, és április ötödike a pontos a határidő, ha addig nem éri el a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma a tízezret, akkor én nyertem. Lassan készítem is a poharakat.

Rafai Gábor

Duda Ernő professzorral készült első interjúnkat itt olvashatják el (újra).

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Duda Ernő járvány koronavírus pandémia világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés