Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Frontvonalra vezényelt orvosok: belső átrendezés zajlik az egészségügyi ellátásban
Szegeden 2020. március 31. 18:20

Frontvonalra vezényelt orvosok: belső átrendezés zajlik az egészségügyi ellátásban

Szünetelő kezelések, elmaradó műtétek, átköltöztetett osztályok, napról-napra változó helyzet – ezt tapasztalják a betegek az egészségügyben. Miközben mindenki igyekszik tájékozódni, kevés az információ. A miértekről kérdeztük dr. Kanka Andort, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei elnökét.
Hirdetés

A háziorvosi és a gyermek háziorvosi rendszer átszervezése azért sem volt könnyű, mert az előbbiekben dolgozók közel fele, míg az utóbbiban bőven több mint fele betöltötte a 65. életévét, így a rendelkezések értelmében nem praktizálhat. Mindezt dr. Kanka Andor, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Csongrád megyei elnöke mondta el a szeged.hu kérdésére válaszolva. Hozzátette: ez a szegedi helyzet, és ettől alapvetően nem különbözik az országos helyzet, mint ahogy a statisztika sem.

Koronavírus-teszt: tisztiorvosi jóváhagyást kell szereznie a háziorvosnak

A tisztánlátás kedvéért a szakember elmondta, hogy Magyarországon az alapellátásban három rendszer működik egymás mellett párhuzamosan. A már két említett felnőtt háziorvosi és gyermek háziorvosi mellett a fogorvosi.  Az előbbi kettő azért is figyelemre méltó, mert a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy az országok többségében a háziorvos látja el a gyermekorvosi feladatokat. Magyarországon nem. Könnyen lehet, hogy ez a „szocializmus maradéka”, mert az alapellátásának ez a kettősége akkor épült ki, és ez túlélte a rendszerváltást – tudtuk meg.

Gyerekekkel foglalkozó háziorvosból kevesebb található, mint felnőttekkel foglalkozó háziorvosból, aminek egyebek mellett az is magyarázata, hogy a 18 éves korig terjed népességszám jóval kisebbek, mint az e fölötti. Ez az oka annak, hogy a gyerekorvosi körzetek nagysága 4-5-szöröse a felnőtt háziorvosokénak. A legnagyobb gond, hogy teljesen kiöregedő szakma a gyermek háziorvosi. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az: 80 évesen praktizáló házi gyerekorvos is dolgozott nemrégen Szegeden.

A háziorvosi rendelések zavartalan lebonyolítása érdekében betegellátó-pontokat hoznak létre Szegeden is. Ide azoknak jöhetnek, akiknek a vizsgálat miatt mindenképpen szükséges találkozniuk az orvossal. A koronavírus-gyanús esetekben telefonon kell keresni mindenkinek a háziorvosát, aki elmondja, mi ilyen esetben a teendő.

Dr. Kanka Andor ennek kapcsán megemlítette, ugyan hivatalosan azt kommunikálják, hogy a háziorvos kérésére a fertőzésgyanús beteg esetében elvégzik a vírustesztet, de orvostársai nem erről számolnak be. Mint megtudtuk:

a háziorvosnak ilyen esetben egy bonyolult adminisztrációs eljárás keretében a területileg illetékes tisztiorvos hozzájárulását is be kell szereznie a teszt engedélyezéséhez.

Tünetmentest nem tesztelnek

A jelenlegi eljárásrend szerint az igazoltan fertőzött beteggel kapcsolatba került tünetmentes kontaktszemélyek tesztelése nem engedélyezett. Így jókora ellentmondás, hogy a szegedi egyetem rektorának esetében miért végeztek kétszer is tesztet 120 tünetmentes kontaktszemélyen, ami összesen 240 tesztet jelent.

A tesztelésekkel összefüggésben az orvosi kamara vezetője elmondta: valóban egyre több tesztet végeznek, ám nehéz megmondani, hogy elengedő számút. A koronavírus-tesztet azért kell kétszer elvégezni, mert az első 70 százalékos biztonsággal mutatja ki a kórokozó jelenlét, és ez a mutató a második teszttel vihető fel a 91 százalékos megbízhatóság magasságába – kaptunk felvilágosítást.

Abban igaza van az országos tisztifőorvosak, hogy egyetlen teszttel sem lehet a koronavírus-járványt terjedését megállítani – utalt dr. Kanka Andor Müller Cecíliának egy nemrégiben, az operatív törzs sajtótájékoztatóján tett kijelentésére, de ilyesmit nem állított senki – tette hozzá.

Ötszáz alatti fertőzésszám, mégis leterhelt a rendszer

Bár valóban nincs sok fertőzött beteg jelenleg az országban, így Szegeden sem, az egészségügyi ellátó személyzet leterheltsége nem kicsi – világított rá a kamarai elnök. Hiába szünetel a járóbeteg-ellátás, hiába halasztják el a nem sürgős műtéteket, ennek ellenére nem, vagy alig csökken a betegforgalom a traumatológiákon. Összefüggésben azzal, hogy közlekedési balesetekből, kéz- és lábtörésekből nem történik kevesebb, mint általában. Szívrohamot és agyvérzést elszenvedő betegekből sem lett és lesz ezekben az időkben kevesebb.

Könnyű belátni, hogy a vakbélműtéteket is el kell végezni, mert a perforáció végzetese következményekkel járhatna.

Az orvosok és a szakápolók terhelése a betegforgalom viszonylagos mérséklődése ellenére azért nem csökken számot tevően, mert a szakemberek egy jelentős részét átirányították a fertőző- és az intenzívosztályokra, ahol szakmai felkészítésük ezekben a napokba is zajlik. Hiányukban a többi osztályon a korábbiaknál kevesebb orvosnak és egészségügyi személyzetnek kell ellátnia a feladatokat.

Dr. Kanka Andor (fotó: Szabó Luca)

Nem lehet csökkenteni a betegforgalmat a pszichiátriákon, mert a mentális betegségben szenvedők ellátásának folyamatosan kell lennie – figyelmeztetett dr. Kanka Andor. Ezzel kapcsolatban fontos összefüggésre is ráirányította a figyelmet. Szociális stresszhelyzet alakulhat ki Magyarországon éppen koronavírus nyomán kialakuló gazdasági válság miatt. Sok százezer ember veszítheti el az elkövetkező hónapokban a munkáját. Erről beszél nemrégiben a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is – emlékeztetett a kamarai vezető.

Már megjelentek az első statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy a járvány kínai középpontjában, Vuhanban emelkedett a válások száma a járványt követően. Az összefüggés kézenfekvő lehet: a rossz párkapcsolatban élők a kényszerű összezártságot, a karantén rosszul viselték – tette hozzá a pszichiáterként dolgozó orvos.

Előbb morogtak, majd megfogadták a kamara javaslatait

A Magyar Orvosi Kamara március első felében közzé tett 11 pontos javaslatára visszatérve a Csongrád megyei vezető úgy látja, bár kezdetben elutasította a kormány – sőt a kabinet kommunikációs vezetője rosszallólag „politikai akciónak” nevezte –, fokozatosan bevezette azokat. Hozzátette ehhez, hogy a szakmai szervezet ajánlásai között olyasmi nem szerepelt, hogy „amit reggel mondok, az már este nem lesz igaz”. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor a járvány helyzet kezdeti szakaszában, március 13-án reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy nem szükséges az iskolák bezárása, majd aznap este ő jelentette be az oktatási intézmények távoktatásra való átállásának forgatókönyvét.

A kormány sokáig arról beszélt, hogy nincs napirenden a kijárási korlátozások, majd a napokban életbe lépett ez a rendelkezés is. A Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei elnöke többször illette kritikával a kormányt a járványügy kezelésével kapcsolatban, hírportálunknak két nagyobb terjedelmű cikke is foglalkozott ezzel a témával. Egy másikban ő maga foglalta össze, miben különbözik egymástól a koronavírus az influenzától.

B. P.

(nyitókép: MTI/Balogh Zoltán)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Kanka Andor egészségügy járvány kezelés koronavírus Magyar Orvosi Kamara