Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Mit csinálhatnak a közgyűlések, képviselő-testületek veszélyhelyzet alatt? Semmit!
Szegeden 2020. március 29. 14:54

Mit csinálhatnak a közgyűlések, képviselő-testületek veszélyhelyzet alatt? Semmit!

A megyei jogú városok nem tarthatnak közgyűlést, a települések képviselő-testületi ülést. Nem dolgozhatnak az önkormányzatok szakbizottságai sem. Minden felelősség a polgármesteré.

Hirdetés

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szignózta azt a nyolc oldalas iránymutatást, amely szerkesztőségünkhöz is eljutott. Ebben pontokba veszik, hogy a veszélyhelyzetben milyen döntési, cselekvési lehetőségei vannak, lehetnek az önkormányzatok közgyűléseinek, illetve képviselő-testületeinek.

Röviden:

semmit nem tehetnek.

A polgármestereknek írt levél a katasztrófavédelmi törvény idevágó paragrafusának a bekezdésére hivatkozva kezdődik:

„46. §
(4)
Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.”

Majd három nagy témakörben sorolja mi mindent nem tehetnek meg a települési önkormányzatok. Az első fejezetben a legfontosabbal kezdik:

veszélyhelyzetben nem lehet összehívni a közgyűléseket, képviselő-testületeket, bizottságokat, „a képviselő-testület valamennyi hatáskörét a polgármester gyakorolja, a képviselő-testületnek veszélyhelyzetben nincs döntési jogökre.”

Azt megengedik, hogy e-mailben kikérje a településvezető a képviselők véleményét, ám minden esetben a döntési felelősség kizárólag a polgármesteré. A polgármester minden szükséges kérdésben dönthet a közgyűlés, vagy a képviselő-testület helyett. Veszélyhelyzetben a település vezetője rendeleteket is alkothat.

Viszont a veszélyhelyzet elmúltával az önkormányzati képviselők felülvizsgálhatják a polgármesternek a veszélyhelyzet ideje alatt hozott döntéseit, valamint az alkotott rendeleteit is. A polgármester kezében adják azt is, hogy eldöntse, a veszélyhelyzet alatt kapnak-e tiszteletdíjat a képviselők.

Az iránymutatásban az államtitkárok tisztázzák azt is, veszélyhelyzet alatt önkormányzati intézményt megszüntetni, átszervezni nem lehet, „ezekben a tárgykörökben veszélyhelyzet időszaka alatt nincs döntési helyzet.”

Részletesen írnak a kijárási korlátozásról, kijárási tilalommal kapcsolatos tudnivalókat foglalják össze. Mi is megírtuk korábban, voltak olyan települések, ahol a polgármesterek „lelkesebbek” voltak a kelleténél. Aláhúzzák, ezekről kizárólag a kormány dönthet, arra csak ő jogosult.

„A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával (...) az állami szervek és az önkormányzatok (...) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani”

– olvasható a levélben, amelyben rögtön ezután hangsúlyozzák azt is, a képviselő-testületeknek a katasztrófavédelemmel összefüggésben nevesített feladatokat nem állapítanak meg.

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belügyminisztérium járvány képviselő-testület koronavírus közgyűlés Miniszterelnökség pandémia polgármester világjárvány György István Pogácsás Tibor