Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. március 27. 08:36

Márok Tamás: Nincs hír – rémhír


Hirdetés

1979-ben kigyulladt a Duna Intercontinental. Magyarország legelegánsabb, legdrágább szállodája égett, ahol korábban Liz Taylor ünnepelte a negyvenedik szülinapját Richard Butronnel, és járt itt Raquel Welch vagy Ringo Starr. És ahová bizony a magyarok kilencvenkilenc százaléka soha nem jutott el, még egy kávé is drága lett volna neki. A tüzet hamar eloltották, és bár vezető hír volt, de nagyobb lett a füstje, mint a lángja, az úgymond illetékes szervek visszatartották az információkat, nem adtak magyarázatot. Persze a magyar embereket az elmondott hírek már akkor sem elégítették ki, megindultak a találgatások, a pletykák, egyre vadabb megfejtések születtek. Hankiss Elemér szociológus Diagnózisok című kitűnő könyvében külön fejezetet szentelt az esetnek, ebből vezetve le a rémhír kialakulásának, terjedésének okait és lélektanának. Hankiss hét-nyolc megszületett rémhír-magyarázatot gyűjtött össze, amelyek akkoriban közszájon forogtak.

Kettőre emlékszem az idő távolából, az elsőt a szerző vadnyugati változatnak nevezte: a tüzet amerikai vendégek okozták, felgyújtott guruló fotelt rúgtak be az egyik közös helyiségbe. A tűz két szinten, talán a harmadik és hetedik emeleten lobbant föl. Gyerekek szerint viszont a szállodát sárkányok gyújtották föl, és azért egyszerre két szinten, mert a sárkánynak két feje volt. Hankiss epésen meg is jegyzi, alighanem, ennek az utolsónak volt a legtöbb köze a valósághoz.

A tanulmány a koronavírusról szóló híradások kapcsán ötlött föl újra bennem. A magyarországi járványhelyzetről kapott tájékoztatás kezdetektől fogva – mondjuk így – lakonikus. A kormány és a járványt kezelő Operatív Törzs erősen szűrt információkat bocsátanak csak rendelkezésünkre. Nem sokat mondanak a fertőzöttek területi eloszlásáról, nehéz hiteles képet kapni arról kit, és kit nem szűrnek, és főképp miért. Egyes fertőzöttekről saját híradásokból, aggódó polgármesterektől értesülhetünk. A független sajtó érdeklődését a kormány emberei gyakran minősítik okvetetlenkedésnek, riogatásnak, és ha egy-két napon belül bebizonyosodik, hogy a fölvetés jogos volt, nincs rá reakció. A kormánynak nyilván megvannak az érvei az információk csöpögtetett adagolására, ám nekünk is nyomós érveink vannak rá, hogy a hiteles és részletes tájékoztatásra vágyunk.

A helyzet ellentmondásossága fokozottan mutatkozik meg a Szegedi Tudományegyetem rektorának megbetegedésével kapcsolatos tájékoztatásban. Pontosabban: a tájékoztatás hiányában. Az RTL Klub híradója szombaton adta hírül, hogy Rovó László koronavírussal fertőződött meg. Nyomban azt is elmondták, hogy az orvosprofesszor külföldön volt síelni, onnan hozhatta be a vírust. A hír robbant. Merthogy nyomban utána hozzátették, hogy az érintett fertőzötten is bejárt a Rektori Hivatalba, rendezvényeken vett részt, sőt – mint fül-orr-gégész professzor – operált is. Másnap a rektor kiadott egy közleményt, amelyben elismeri, hogy fertőzött. Március 8-án jött haza a síelésből Dél-Tirolból, ám szerinte nem bizonyítható, hogy a vírust onnan hozta. Mint fül-orr gégész orvos naponta kell gyógyítania felsőlégúti fertőzött betegeket, a kórt tőlük, vagy mástól is megkaphatta.

A kormánypárti és az állami sajtó az esetről mélyen hallgatott, a független média jó része finoman vagy erőteljesebben támadta a rektort, és föltételezésekbe bocsátkozott. Megírták például, hogy más professzorok is voltak vele síelni, akik szintén megfertőződhettek. Voltak olyan hírek is, hogy egyikük rosszul van, lélegeztetőgépre kellett tenni. (Ez egyébként valótlannak bizonyult, de hivatalos cáfolat nem született.) Elterjedt az is, hogy más egyetemi vezetők, a kancellár, rektorhelyettesek, orvosok is megfertőződhettek. Nem is beszélve arról, hogy a rektor március 13-án nyilvánosan koszorúzott. Vezetőtársai – épp a Szegeden nyíló járványkórház ügyében – tartottak pénteken sajtótájékoztatót, ahol újságírókkal találkoztak.

A vele kapcsolatba került vezetőknél, orvosoknál és más egészségügyi alkalmazottaknál valamint beteginél koronavírustesztet végeztek. Az egyetem közleménye szerint „a Szegedi Tudományegyetem rektorával kapcsolatba került, széles körű járványügyi kontaktkutatás alapján beazonosított több mint 120 személy második mintavételének eredménye is mindegyikük esetében negatív lett. A Fül-Orr-Gégészeti Klinika és a Rektori Hivatal épületét fertőtlenítették, mindkét helyen zavartalanul folytatódik a szakmai munka. A járványügyi vizsgálat azt is megállapította, hogy a Szegeden fertőzöttnek bizonyult személyekkel a rektor nem találkozott, tőle teljesen független esetekről van tehát szó.” Mit mondhatnánk erre? Minimum annyit, hogy ez ellentmond annak, amit eddig ennek a vírusnak a természetéről, fertőzőképességéről, terjedéséről tudunk. Lehet, hogy az ellenmondásra van magyarázat, de azt eddig nem kaptuk meg.

Jól látható, hogy a titkolózás milyen károkat okoz. Ha már megtörtént a baj, a rektor megfertőződött, sokkal jobb lett volna, ha az egyetem maga áll elő ezzel a hírrel, és nem hagyja, hogy lelepleződjön. Mindig nagy előnyben van, aki az első tájékoztatást adja egy témában, mert meghatározhatja a közbeszéd alaphangját. Másfelől nem vádolhatják azzal, hogy a dolgot el akarta tussolni.

A Magyar Orvosi Kamara etikai vizsgálatot kezdeményezett. Ez jó hír, mert egy független szakmai testület talán hozzájuthat azokhoz a részletes információkhoz, amelyek alapján az esetet szakmai és orvos-erkölcsi szempontból meg lehet ítélni. A Momentum, a Jobbik és a DK a rektor lemondását követeli. Ha józanul mérlegelünk, ez talán korai ítélet. Persze az is lehet, hogy utólag bebizonyosodik: nekik volt igazuk.

Az információhiány azonban szükségszerűen rémhíreket terem. „Az emberek a káoszt és a bizonytalanságot próbálják megszüntetni, mikor »racionalizálják« a rendelkezésükre álló információkat. A rémhírek terjedésének egyik oka: a dolgok értelmezése iránti igény. A rémhír továbbadásával – viszonylag kis erőfeszítéssel – a terjesztők csökkenthetik belső feszültségeiket” – írja a témáról a PR Herald.

Az a régi szállodatűz a mostanihoz képest pitiáner eset volt. Ráadásul, amikor a rémhírek kialakultak róla, a tüzet már rég eloltották, nem volt kockázat, az akkori emberek életére már semmilyen hatással nem volt.

A koronavírus-járvány most viszont javában zajlik, minden előrejelzés szerint a súlyosabb szakasz még előttünk van. Egészségügyi és kommunikációs szempontból egyaránt. Ezért volna nagyon fontos, az őszinte, nyílt és teljeskörű tájékoztatás. Mert ha az emberek majd rémhírek alapján cselekszenek, azokból alakítják ki viselkedésüket, akkor tényleg bajban leszünk.

Márok Tamás

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus operatív törzs pandémia rektor Rovó László Szegedi Tudományegyetem SZTE vélemény világjárvány Márok Tamás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés