Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. március 25. 12:46

Járványtörténelem: száz év, öt ragály, százmillió áldozat

Az emberiség történelme egyben a járványok története is. Időről időre felbukkant egy ragály, amelyik rettegésbe tartotta az emberiséget. Az elmúlt bő száz évben öt járvány söpört végig a világon. A mostani a hatodik.

Hirdetés
Hirdetés

 

A huszadik században a globális ragályok közel 100 millió ember életét követelték. A legsúlyosabb pandémia, vagyis világjárvány az első világháború végén több tízmillió emberi életet követelt.

A spanyolnátha minden negyedik embert megfertőzött a Földön

Tábori kórház Kansasban, a spanyolnátha-járvány idején

Az 1918-as spanyolnátha-világjárvány a Föld lakosságának nagyjából 3-5 százalékát betegítette meg, mintegy 500 millió embert megfertőzve.

A pandémia 1918 januárjától 1920 decemberéig óvatos becslések szerint is legalább 20-50 millió áldozatot követelt, többet, mint az első világháború.

Máig az influenza tekinthető a legsúlyosabb járványos megbetegedésnek. Közvetlen vagy közvetett módon évente mintegy félmillió ember halálát okozza világszerte.

A betegség magas lázzal, fejfájással és végtagfájdalommal jelentkezett.

Az influenza A típusának egyik legelső formája villámgyorsan terjedt, rendkívül agresszív lefolyással rendelkezett és látszólag véletlenszerűen szedte áldozatait: gyerekek, idősek és súlyos betegek haltak meg tömegesen a szövődményként jelentkező tüdőgyulladásban.

A más világjárványokhoz képest kiugróan magas halálozási rátát azzal magyarázzák, hogy a háború idején alig volt mit enni, sokan legyengültek, emellett a kórházak túlzsúfoltsága és a hiányos higiénés körülmények még súlyosabbá tették a betegek helyzetét.

Két évig is eltartott az ázsiai influenza, ami Európát sem kímélte

Betegek Svédországban egy sportcsarnokban, 1957-ben, az ázsiai influenza idején

A mostani koronavírus-járványhoz hasonlóan 1956-ban is Kínából indult az az influenza-járvány, amelyik 1958-ig a becslések szerint akár 4 millió emberi életet is követelhetett világszerte.

A H2N2-es vírust egy délnyugat-kínai tartományban mutatták ki először, de a megbetegedések hamar elérték Európát is. Svédországban 1957 elején már iskolákat kellett bezárni. Szingapúrba februárban érkezett meg, majd áprilisban Hongkongban, júniusban pedig az Egyesült Államokban mutatták ki, ahol majdnem 70 ezren haltak meg a járványban.

Az ázsiai influenza, akárcsak a jelenlegi koronavírus az idősekre volt a legveszélyesebb. A halálos áldozatok számát csak becsülni lehet: világszinten 1 és 4 millió között lehetett.

Hongkongi influenza: hat hétig tombolt és egymillió embert ölt meg

Az ázsiainál valamivel enyhébb volt a hongkongi influenza, ami 1968-ban és ’69-ben okozott megbetegedéseket világszerte. A globális világjárvány két év alatt közel egymillió embert ölt meg.

A H3N2 okozta első ismert járványa a névadó Hongkongban közel félmillió embert – a teljes népesség 15 százalékát – fertőzte meg.

A járvány a feljegyzések szerint 1968. július 13-án tört ki egy sűrűn lakott nagyvárosi környéken. A vírust a kongkongi Queen Mary kórházban izolálták.

A kitörés két hét alatt érte el a maximum intenzitást és hat hétig tombolt. Hasonlóan az ázsiai influenzához, a hongkongi is Szingapúron keresztül érte el Amerikát és Európát.

Máig velünk él egy rettegett betegség, az AIDS: eddig 36 millióan haltak bele

HIV-szűréssel azonosítják a betegeket: Afrikában máig jelen van vírus

A 20. században szintén pandémiát okozott a HIV, vagyis a humán immundeficiencia-vírus. A HIV-fertőzés okozza a szerzett immunhiányos szindrómát, az AIDS betegséget.
Sok más vírushoz hasonlóan a HIV is állatról került emberre, majd emberről emberre.

A főleg afrikai országokban mind a mai napig jelen lévő vírusfertőzés 2005 és 2012 között okozta a legtöbb megbetegedést és halálesetet. Csak 2012-ben 1,6 millió ember halt meg miatta.

Az első megbetegedéseket 1981-ben jegyezték fel, azóta 36 millióan haltak bele.

A sertésinfluenza gyorsan végig söpört a világon, de szerencsére az időseket megkímélte

A jelenlegi koronavírust megelőző legutóbbi pandémia okozója a H1N1 vírus volt. 2009-ben addig nem látott influenzajárvány söpört végig a világon.

Mivel a vírus sertésekből eredt, a köznyelvben sokáig sertésinfluenzának nevezték a járványt, amit valójában többfajta vírus okozott. Az A típusú, H1N1 altípusú vírustörzs egyaránt tartalmazta a sertés-, a madár- és az emberi influenza génjeit, és Mexikóból indult útnak.

Ez az influenza valamennyi korosztályban előfordult, de leginkább a gyermekeket és a fiatal felnőtteket támadta, legkevésbé a 60 évesnél idősebbeket érintette.

A megfertőzöttek teljes számát máig nem lehetett pontosan megállapítani, mert a fertőzés gyakran olyan enyhe tünetekkel járt, hogy nem fordultak vele orvoshoz az emberek.

A WHO adatai alapján 208 országból jelentettek H1N1-es megbetegedést 2009-ben, több mint 1 millió 300 ezer esetben azonosították a vírust.

A fertőzéssel kapcsolatba hozható halálesetek száma 12 ezer 220 volt.

Összeállította: Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: egészségügy járvány történelem vírus