Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Szegedi orvoskamarai tag: az eddigi kommunikációval a pániknak és a rémhírterjedésnek ágyaz meg a kormány
Szegeden 2020. március 22. 10:13

Szegedi orvoskamarai tag: az eddigi kommunikációval a pániknak és a rémhírterjedésnek ágyaz meg a kormány

Hogyan reagált a magyar társadalom és a kormány a járványügyi vészhelyzetre? Milyennek ítélhető meg a kormány kommunikációja ebben a rendkívüli helyzetben? Joggal érezzük-e úgy, hogy titkolózás folyik, hogy az Orbán-kormány nem vállalja fel a nyílt párbeszédet az országgal? Mindezt hogyan élik meg az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók? Mindezekről dr. Kanka Andorral, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei elnökével beszélgettünk szombaton.

Hirdetés

Ön pszichiáter, nyilván szakmai szemmel is nézte és nézi mindazt, ami a járványügyi vészhelyzet óta történt és történik idehaza és a világban. Hogyan reagáltuk mi magyarok erre a különleges helyzetre? Mik az első benyomásai, észrevételei?

– Általánosságban nehéz megítélni. A munkahelyem és a lakásom között közlekedve tapasztalom, ahogy az emberek reagálnak helyzetre. Sorban állnak, védőtávolságot betartva várakoznak a patikák és a boltok előtt. Egyre több szájmaszkot látni. Ebből biztos többet látnánk, ha több lenne belőlük.

Láthatóan szoronganak az emberek, ami ebben a helyzetben érthető. Nem tudjuk, nem tudják, meddig tartanak a korlátozások.

– Kijelenthetjük, hogy a körülményeket figyelembe véve fegyelmezetten viselkednek az emberek?

– Összességében igen, bár ha megnézzük az ázsiai országokat, akkor látnunk kell, hogy ott sokkal fegyelmezettebbek. Számunkra azért is szolgálnak példaként ezek az országok, mert többnyire sikeresen feltartóztatták a járványt. Bizonyára az ázsiai országok kultúrájából is következik a fegyelmezettségük. Rendszeretőbbek és rendkövetőbbek, mint az európaiak. A közösségi oldalakon tömegével látni olyan képeket, hogy nálunk ezekben a napokban idős emberek csoportosan üldögélnek az utcákon és a parkokban. A vírusterjedés szempontjából ez a legkritikusabb dolog.

– Megannyi kommunikációs és lélektani kérdést vet fel, hogyan reagált és reagál a kormány a vészhelyzetre. A járványveszély bagatellizálásától eljutottunk a komoly intézkedések bevezetéséig. Ez utóbbiak közül sokat éppen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javasolt és sürgetett. Mennyire sejthető, mennyire tudható, hogy mi történhetett az elmúlt hetekben a kormányzati színfalak mögött?

– Orvosként vagy kamarai tagként mi sem tudunk sokkal többet a kormánytól, mint az átlagpolgár. Nem tudjuk, mert nem mondták meg, mikor lehet vége a korlátozó intézkedéseknek, noha az emberek ezt tudni szeretnék. Nem véletlenül került bele a múlt hét vasárnap nyilvánosságra hozott MOK-ajánlásba, hogy

legalább két hét kell, hogy az intézkedések hatásai érzékelhetővé válnak. Az új fertőzöttek számának csökkenése ugyanis ennyi idő elteltével lehet látható. Ugyancsak a MOK javaslatában szerepel, hogy nagyjából két hónap szükséges ahhoz, hogy a szigorúan betartott rendszabályok mellett lecsengjen a járvány.

Az ázsiai, és ezen belül a kínai példából ez látszik. Ezt jelzi, hogy a járvány kitörésének központjában, Vuhanban ma már nincs, vagy alig van új fertőzött.

– Az elsők között Ön volt az, aki kritizálta a járvány hivatalos kommunikációját. Militarizáltnak, rendvédelmi jellegűnek nevezte. Az operatív törzs sajtótájékoztatóin voltak olyan napok, amikor kizárólag egyenruhás emberek szerepeltek. A tisztifőorvos napokra eltűnt. Észbe kaphatott a kormányzat, hogy ez így nincsen jól?

– Amióta megalakult az operatív törzsön belül a kommunikációs akciócsoport, úgy érzem, rosszabb lett a kommunikáció.  Nem nevezném célravezetőnek, hogy érdemi kérdéseket kapva a kommunikációért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón dührohamot kap, ahogyan azt sem, hogy szakmai javaslatokat toporzékolva, személyeskedő hangnemben kommentál. Nem átgondolt tájékoztatásra utal, hogy reggel a kormány még rendeletben tiltja meg az iskolák bezárást, majd ugyanennek a napnak az estéjén a miniszterelnök bejelenti az iskolák bezárását. Ez így következetlen, és jól láthatóan a kormány nem akar kommunikálni.

Az, hogy online térbe került az operatív törzs sajtótájékoztatója, annak jele, hogy nem akarnak a kérdésekre válaszolni.

– Nem árulják el azokat a területi adatokat, amelyekből megtudhatnánk, melyik megyében hány fertőzött található. Orbán Viktor arról beszél, hogy milliószámra állnak rendelkezésre a védőfelszerelések, de az egészségügyben dolgozók ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalják. A miniszterelnök nem olyan régen még a migrációval hozta összefüggésbe a koronavírus terjedését, teljesen megalapozatlanul. Nem jött létre mindezek hatására információhiányos és információzavaros állapot?

– Pontosan erről van szó.

Az emberek, az orvosok egyaránt a bennük megfogalmazódó kérdésekre várják a válaszokat. A félelmet, amit részben az információhiány okoz, azzal lehetne legyőzni, ha volnának valódi válaszok.

A kormány tájékoztatási módszerei a kívánttal ellentétes hatást váltanak ki. Pszichológiai közhely, hogy az információhiányos állapot önmagában fokozza az emberek szorongását. Sajnos ezzel a pániknak és a rémhírterjedésnek ágyaz meg a kormány.

– Említette az operatív törzs online sajtótájékoztatóját. Ezzel mi a probléma?

– Amikor először láttam, olyan érzésem volt, mintha dél-amerikai országok katonai juntájának (magyarul: katonai tanács. A kortárs politikai nyelvben a katonai diktatúra leginkább Dél-Amerikában előforduló formájára utal – a szerk.) tagjai jelentek volna meg a képernyőn. Egyenruhás emberek, közöttük megszeppent civilként az országos tisztifőorvos asszonnyal. Nem jó az üzenete ennek a képnek. Súlyosbítja a látványt, hogy a televízió vágóképein bejátszásokat láthatunk a városokban járőröző katonákról.

Olyan, mintha nem a vírussal küzdenénk, hanem a szó klasszikus értelmében háború lenne. Nem a rendőrök és a katonák fogják megállítani a vírust, hanem az orvosok és a tudósok. 

Kanka Andor: szoronganak az emberek, és ezen a kormányzati titkolózás sem segít (fotók: Szabó Luca)

Azok, akik érdemben szóhoz sem jutnak. Sőt, az egyetemeken és az egészségügyi intézményekben megtiltották az ott dolgozó orvosoknak, hogy bármilyen információt kiadjanak, akár az esetekkel, akár a járványra való felkészüléssel kapcsolatban.

– Felmerül a kérdés, hogy mit kellene tenni?

– Fel kell vállalni a nyílt kommunikációt. Úgy, ahogyan ezt Európa más országaiban teszik. Hollandiában nincs hírzárlat.

Nyilván léteznek olyan információk, amelyek a szakembereknek, és olyanok, amelyek a lakosságnak szólnak, de információcserére mindenképpen szükség volna. Tudnia kellene a társadalomnak, hogy mire készüljön.

Hiába mondják, hogy megvannak a szükséges védőmaszkok és ruhák, ezek nincsenek ott a kórházakban. Ebben a helyzetben meg kellene mondani, hol vannak ezek, mikor érkeznek meg a kórházakba. Kinek jut, kinek nem jut? Ezekről nem tudunk semmit. És újból mondom: azt sem tudjuk, mennyi ideig tervezik a korlátozó intézkedések életben tartását.

– Rendeleti kormányzásra készül áttérni a Fidesz. A járványhelyzet egyáltalán indokolja, hogy felfüggesszék az országgyűlés működését? A nyilvánosságnak, vele a tömegtájékoztatást ellátó sajtónak kevés tere maradna ebben a helyzetben, ha egyáltalán maradna. Ráadásul mindez tömeglélektanilag egy rendkívüli kényes helyzetben következne be. Mit gondol erről?

– A titkolózás azért is érthetetlen, mert óriási előkészületek zajlanak a hazai egészségügyben. Országszerte alakítják ki a járványkórházakat, köztük Szegeden is. De ezekről hivatalosan semmit vagy alig valamit lehet tudni. Az országos hírekben csak említés szintjén szerepelt, hogy Ajkán, Kiskunhalason és még több helyen alakítanak ki járványkórházat. Ebből a felsorolásból kimaradt Szeged, miközben a II-es kórház lesz az itteni járványkórház. (Erről a hírről elsőként éppen a szeged.hu számolt be, nem hivatalos, de helytálló információk alapján – a szerk.) A szegediek számára megnyugtató volna tudni, hogy milyen intenzív felkészülés folyik a Klinikai Központban. A kommunikációt azonban helyben is megtiltották. (Időközben nyilatkozott a Szeged Televíziónak prof. dr. Lengyel Csaba, az Szegedi Tudományegyetem Coronavirus Ügyi Operatív Bizottság elnöke és beszélt a helyi járványkórház kialakításáról – a szerk.) Az itt kialakított járványkórház biztosíték arra, hogy nagyszámú megbetegedés esetén sem alakulna ki rögtön olyan tragikus helyzet a helyi egészségügyi rendszerben, mint Olaszországban. Az emberek nyugodtabbak lennének, ha tudnák mindezt. E helyett maradt a kormány ellentmondásos és titkolózásra épülő hírközlése.

– A Szeged Televízió Fókuszban című műsorában Irinyi Tamás, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara területi elnöke kifakadt a járványkórház kialakításával kapcsolatban, mert mint elmondta: semmilyen segítséget nem kaptak ehhez a szakdolgozók.

– A legnagyobb teher most éppen az egészségügyi szakdolgozókra esik. A kórház átalakításkor joggal érezhették úgy, magukra hagyták őket. Ez részben érthető, mert krízishelyzetben minden erőforrás kevés. Rengeteget dolgoztak az ápolók, akik úgy érzik, nem méltányolták a munkájukat. A felkészülés során természetesen rájuk is gondol az intézmény vezetése és számos olyan intézkedést hoztak, amellyel őket is igyekeznek majd támogatni a rájuk váró kemény munkában. A méltánylásról engedjen meg még egy mondatot: Szerbiában és Németországban a járvány kezdete után azonnal felemelték az egészségügyben dolgozók bérét. Nálunk erről szó sincs.

A miniszterelnök az utóbbi napokban többször kiállt a nyilvánosság elé, de egyetlen szóval sem említette az egészségügyben dolgozókat. Úgy tűnik, mintha nem is lennénk, nem is számítanánk. A hírek rendőrökről és katonákról szólnak. Ez nagyon méltatlan az egészségügyben dolgozóknak.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány kommunikáció koronavírus Magyar Orvosi Kamara Orbán-kormány Kanka Andor