Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. március 11. 12:52

A szegediek alkotta járványmodell szerint durvulni fog a hazai koronavírus-helyzet

Nyugat-Európa egy-két héttel jár Közép- és Kelet-Európa előtt a koronavírus terjedésében – állítja Röst Gergely szegedi matematikus, aki csapatával együtt nemrégiben megalkotott azt a járványmodellt, amelynek előrejelzéseit az élet visszaigazolta.  

Hirdetés

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Kínában tomboló járvány más országokban milyen valószínűséggel okozhat járványt – mondta el Röst Gergely matematikus, annak a járványmodellt kidolgozó szegedi tudományos csapatnak a vezetője, aki már február második felében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus másik nagy gócpontja: Irán. Globális kockázat szempontjából Kínával került egy szinte Irán.

Igazuk lett. Kiderült – erről a New Scientist angol nyelvű tudományos és technológiai magazinnak nyilatkozott –, hogy Iránban nem két, hanem kétezernél is több fertőzött lehetett már február második felében.

Minderre a szegedi matematikusok egy általuk megalkotott járványmodell megalkotásának segítségével jöttek rá.

A valóság messzemenően visszaigazolta a matematikai modellt. A kutatóról és a csapatával együtt megalkotott modellről korábban már írtunk. 

Röst Gergely 2006-ban doktorált elméleti matematikusként az SZTE-n, és egy évvel később már Kanadában, a torontói egyetemen kutatott. A véletlennek is köszönhető, hogy éppen egy járványterjedéssel kapcsolatos kutatásban kapcsolódott bele. Mint a Szeged Televízió Fókuszban című műsorának legutóbbi adásában elmondta: kiderült, hogy az elméleti matematikai tudás remek hátteret biztosított a vizsgálataihoz.

A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékén dolgozó docens a tévéműsorban elmondta: nem azonnal kezdtek hozzá munkatársaival a nemrégiben megalkotott járványmodell megalkotásához. Amikor azonban a kínai Vuhan városát, majd az Hupej tartomány lezárták, gőzerővel látott neki a hattagú matematikus csapat a járványmodell megalkotásához. Ekkor vált érdekessé és fontossá, hogy hogyan képes elterjedni a járvány.

A matematikai modell megalkotásához először azt kell megbecsülni, hogyan fog alakulni a járványhelyzet Kínában. Ehhez kapcsolták a globális mobilitási (az emberek mozgását, közlekedését leíró) modellt. Ez a nemzetközi utazások adatbázisan alapul.

A modell lényege, hogy viszonylag nagy pontossággal meg lehet mondani, hogy egy fertőzött hova juthat el a világban és hány embert fertőzhet meg.

Nincs semmi meglepő abban, hogy Európában messze a legérintettebb állam Olaszország lett. Ez a nemzetközi légiforgalmi adatokból következik, így a következtetések levonásához még csak matematikusnak sem kellett lenni – fogalmazott a műsorban Röst Gergely. Kína irányából ide érkezik a legtöbb utas. Ezzel kapcsolatban a kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Milánó éppen a nagyobb légiforgalmi adatok miatt érintettebb, mint Róma. Vagyis nem a véletlen műve, hogy Észak-Olaszországba súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban és annak környékén. 

Mi vár az elkövetkező hetekben Magyarországra, tudva, hogy a szegediek járványmodellje nagy biztonsággal választ ad az ilyen jellegű kérdésekre? – érdeklődtünk. Az olasz helyzet nagy fordulatot hozott – válaszolta Röst Gergely. Ennek hátterében az áll, hogy korábbi utasforgalmi számok már nem számítanak mérvadónak. Alapvetően azért nem, mert nem a légi-, hanem a nemzetközi közúti és vasúti utasforgalom adatait kell számításba venni a járványmodell mostani alkalmazásával.

A járvány földrajzi terjedést ezért ma már sokkal nehezebb modellezni – fogalmazott a kutató. Az a mintázat rajzolódik ki továbbra is, hogy az egymással jobban összekötött helyekre hamarabb elér a járvány, mint a nemzetközi utasforgalomból kiesőkre.

Nem kevesebbet állít Röst Gergely, mint azt:

a nyugat-európai országok egy-két héttel járnak a közép- és kelet-európai országok előtt. Ez pedig minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy egyre több korlátozó és tiltó és kényszerintézkedéssel számolhatunk Magyarországon.

A szegedi matematikus modelljét használták Japánban, hogy megtudják: az ottani repülőtereken alkalmazott szűrések mennyire késleltették a járvány szigetországi terjedését. Az egészségügyi világszervezet, a WHO egyik riportjában hivatkozott a helyi egyetem kutatóinak modelljére. Szakmai körökben pedig élénk visszhangot váltott ki modell, amelyet elkészülése után szinte azonnal publikáltak.

A kutatás tovább folyik. A Röst Gergely vezette csapat arra szeretne választ kapni, hogy a kényszerintézkedések bevezetése után mikor jöhet az a pillanat, amikor már lazítani lehet ezek. Ez a válasz is a matematika oldaláról érkezhet meg.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: koronavírus matematika Röst Gergely Szegedi Tudományegyetem vírus
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés