• Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • 1984, avagy az eljövendő múlt napjai a szegedi színházban – az alkotókat kérdeztük
Művház 2020. március 10. 17:02

1984, avagy az eljövendő múlt napjai a szegedi színházban – az alkotókat kérdeztük

Orwell 1984 című disztópikus vízióját az is ismeri, aki még sosem olvasta a regényt. Könyve fogalommá tette a gondolatrendőrséget, a 101-es szobát vagy a Nagy Testvért, aki minduntalan figyel bennünket. George Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. A próbán jártunk.

„Ha el szeretnék képzelni a jövőt, képzeljenek el egy csizmát, miközben örökké egy ember fejét tapossa. Ebből a veszélyes rémálomból egyszerű tanulság vonható le. Ne hagyják megtörténni. Önöktől függ.” (George Orwell)

Az 1984 egy szerelmi történetet helyez egy olyan disztópikus világba, ahol az állam a legszélsőségesebb módon manipulálja az emberek mindennapjait és gondolatait. Orwell könyve nem csupán a totalitárius diktatúrák – elsősorban a bolsevik-típusú kommunizmus – húsba vágó kritikája, hanem az egyén és az állam viszonyának örök kérdéseit boncolgató alkotás, amely minden eddig létrejött politikai rendszer elé képes görbe tükröt állítani.

Orwell disztópikus víziójából 1984-ben nagysikerű filmet készítettek John Hurt és Richard Burton főszereplésével, így még szélesebb körben válhatott ismertté. Az alapjául szolgáló mű – ha nem is a szokványos értelemben, de – kultuszkönyvvé vált.

George Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. Az ősbemutatót április 17-én tartják a nagyszínházban, mi pedig ma belestünk a próbára. 

A rendező, Horgas Ádám figyelmeztetésnek szánta a darab mostani színpadra állítását, mert – ahogyan fogalmazott –, a mai világban is vannak társadalmak, amelyek egyetlen lépésre vannak az orwelli világtól és vannak olyanok, amelyek lépéseket tesznek felé. Horgas Ádámmal beszélgettünk a próbán.

Horgas Ádám: társadalmunk lépéseket tesz egy ilyen világ felé

Tánccal, zenével és vetítéssel dúsított, látványos előadást tervez, ahol a szerelmi szál kibontása mellett az orwelli világ társadalmi rendjét igyekszik majd dokumentarista módon bemutatni.

– Igyekeztem ragaszkodni a regényhez, de nehéz volt dramatizálni, mert az eredeti műben nagyon kevés a párbeszéd. Meghatározó különbség a regény és színpadi adaptáció között az, hogy az ott nagyvonalúan feldobott figuráknak történetet kellett adni, amitől a színpadon drámai helyzetbe tudnak majd kerülni. 

– Az mondta nem teátrális, hanem dokumentarista produkcióban gondolkodik. Mit ért ez alatt?

– Ezt a kifejezést inkább a játékmódra értettem. Orwell egy nagyon durva utópisztikus világot rajzol fel, én pedig azt szeretném, ha a nézők tényleg azt éreznék, hogy belecsöppentek ebbe a világba, ehhez pedig egy nagyon realista játékmódra lesz szükség.

Az előadás a látványvilág szempontjából viszont rendkívül teátrális lesz: különleges vetítéstechnikákat alkalmazunk és a díszlet is szinte folyamatosan mozogni fog. 

– Miért választotta éppen az 1984-et? Sokan máris párhuzamot vélnek felfedezni a jelenlegi magyarországi helyzettel és politikai viszonyokkal. Mennyire igyekszik aktualizálni?

– Nem lehet nem aktuálpolitizálni, hiszen Orwell egy olyan figyelmeztetést írt meg ezzel a regénnyel, amely minden politikai helyzetre érvényesíthető. Egy olyan szélsőséges társadalmat mutat fel, ahol a hatalom maximalizálja az elnyomást, közben igyekszik kiölni az emberekből az érzelmeket és a gondolatokat.

Fontos figyelmeztetés, hogy vegyük észre, ha a saját társadalmunk lépéseket tesz egy ilyen világ felé és ne engedjük azt meg.  

Rétfalvi Tamás: több ország egy lépésre van az orwelli világtól

A darab főhőse, az „Igazságminisztériumban” dolgozó Winston Smith, akinek minden mozdulatát képernyőn figyelik. Winstont nyomasztja, hogy tilos a szabad gondolkodás, a véleményformálás, a szex és az egyéniség. Két komoly „bűnt” is elkövet, illegális úton vásárol egy naplót, hogy feljegyezhesse gondolatait és tiltott viszonyt kezd Juliával. Egy belső kém lefüleli őket, Winston a kínzások hatására megtagadja szerelmét, így szabadon engedik, de lelkét örökre megtörték. Vallatója, O’Brien elmondja neki, hogy a középkori inkvizíció ott követte el a hibát, hogy az eretnekek kipusztítását nyilvánosan végezte. A lobogó máglyákon nyilvánosan megégetett ellenségek nem bántak meg semmit, s a szemlélők azt látták, hogy bátran halnak meg a hitükért. Minden dicsőség az áldozaté volt, s minden szégyen az inkvizítoroké.

– Mit jelenthet annak a korosztálynak az 1984 című regény, aki ezt követően született? Hogyan vág neki a főszereplő megformálásának egy fiatal színész? – kérdeztük a Winstont alakító Rétfalvi Tamástól.

– Harminchárom éves vagyok, 1986-ban születem. Konkrét tapasztalatom abból a korból tehát nem is lehet, de azért

nyitott szemmel járok a világban, és magam is látom, hogy több ország már csak egy lépésre tart az orwelli világtól. Elvben engem nagyon érdekel, hogy egy ilyen rendszer hogyan tud működni, milyen nehézségeket képes okozni az egyes embereknek.

Még nagyon a próbák elején járunk és én is csak tapogatózok, olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt a karaktert nem néhány jelenetben kell megformálnom, mert gyakorlatilag a darab során végig a színpadon vagyok. Egy folyamatos gondolatsort kell végig vinnem az előadás során, hogy a nézők folyamatosan velem együtt gondolkodhassanak abban az erőtejes közegben, amit a tánckar, a zenekar és kollégák megteremtenek.  Most még úton vagyok.

Alföldi: megmaradtak a félelmeink

Alföldi Róbert ezúttal nem rendezőként, hanem a darab egyik kulcsszereplőjeként, a gonoszt megtestesítő O’Brien alakjában tér vissza a szegedi deszkákra.

– Mennyire érzi aktuálisnak, hogy éppen most kerül színre Szegeden Orwell műve?

– Azért olyan nagyon sokat nem kell gondolkodni azon, hogy ez a darab miért pont most kerül színpadra. Pontos és fontos mondat volt a rendező, Horgas Ádám részéről, hogy vannak helyek, amelyek kis és nagy lépéseket tesznek, hogy egy ilyen típusú, teljes kontroll alatt lévő társadalmat hozzanak létre. Ez a darab most figyelmeztetés, hátha nem jutunk el idáig. 

– Segíthet ebben egy színdarab bemutatása?

– Én hiszek még abban, hogy a színháznak van társadalmi befolyásoló ereje. Ez némi naivitás a részemről, da ha csak két ember elgondolkodik az előadáson, akkor már megérte. George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben, 1984-ben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. A világ sokat változott a kétszer 36 év alatt, de úgy tűnik, a félelmeink megmaradtak.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Alföldi Róbert Horgas Ádám Szegedi Nemzeti Színház 1984 George Orwell