Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. március 6. 10:58

A szegedi átlagkeresetről sem mond igazat a Fidesz helyi hírportálja

Kínos dolog lehet lehúzni a saját városunkat bármilyen tekintetben, a Szegedma mégis megteszi rendszeresen, olyan adatokkal is, amelyek sokkal kevésbé múlnak a városon, mint a kormányon magán. Ilyen az átlagbér is, amiről azt állítják, hogy 165 ezer forint. Természetesen nem mondanak igazat.

Hirdetés

Messze jobb adatokat produkál Szeged a 165 ezer forintos nettó átlagkeresetnél, bármit is állít a Szegedma. A valós adat ennél majdnem 50 ezer forinttal többet mutat, de, ha például a társadalmi felelősségüknek megfelelő bért kapnának a tanárok és az egészségügyi dolgozók, akkor mindjárt nagyot nőne a nettó átlagbér Szegeden, ahol a Szegedi Tudományegyetemen, a klinikán és az oktatási intézményekben több ezren dolgoznak, többségük alulfizetve.

Ezzel együtt is ordas nagy hazugság az, amit a SzegedMa megpróbál lenyomni a szegediek torkán, a 165 ezres átlagbérrel. Aki egynél többször nézett már bérekre vonatkozó statisztikát, az pontosan tudja, hogy ez képtelenség.

Az ellenzékiséggel nehezen vádolható Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis Csongrád megyében a nettó átlagkereset 205 ezer 933 forint volt 2019 negyedik negyedévében. Ebben benne van az összes Csongrád megyei település összes teljes munkaidőben dolgozó lakosa.

Nehéz tehát elképzelni, hogy a megyeszékhelyen közel nettó 40 ezer forinttal keresnének kevesebbet, mint a megyei átlag. Két kattintással elérhető a táblázat, amiből az is látszik, hogy Csongrád megyében utoljára 2017 első negyedévében volt nettó 165 ezer forint az átlagkereset.

A Pinokkió-díjas, fideszes hírportálnál a hivatalos adatok helyett inkább az „elképesztően hiteles” Numbeo, önbevallásos portál adatait használták arra, hogy lehúzó cikket írjanak Szegedről. Bár nem ástuk bele magunkat a Numbeóba, itt vélhetően bárki, bármit beírhat, illetve valószínűleg az adatokat feltöltők bevallott nettó átlagbérét számolja ki a rendszer. Esetleg évekkel korábbi adatokból dolgoznak. Teljesen mindegy.

Egy település lakosságának megélhetése, nettó jövedelme sokkal fontosabb téma annál, mint hogy a hozzánemértés és/vagy a rosszindulat áldozatává váljon. Ez még akkor is igaz, hogy ha átlagbért mérni nem sok értelme van. A statisztikusok több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy a magyarországi megélhetést jobban tükrözné a medián nettó bér kiszámítása, ami a középértéket mutatná. Magyarországon ugyanis sokan keresnek az átlagkereset alatt, viszont vannak, akik jóval fölötte visznek haza, így jön ki az átlag.

A Policy Agenda 2018-as mérése alapján 10-ből 7 magyar, összesen mintegy 4 millió 500 ezerből legalább 3 millió ember fizetése nem éri el az átlagbért, ezért legyint a többség erre az adatra.

Magyarán a keresők háromnegyedének a fizetése nem éri el a hivatalos magyarországi átlagbért.

Sőt, a Policy Agenda elemzése szerint legalább 750 ezer magyar munkavállaló nem szerepel a KSH adataiban. A Központi Statisztikai Hivatal 4 millió 500 ezer munkavállalót számlál, a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz már csak 3 millió 760 ezer adóbejelentést küldenek. Közülük csak 2 millió 890 ezer fő a teljes munkaidőben foglalkoztatott.

165 ezer forint ide vagy oda, kikértük a KSH adatait a valódi szegedi nettó átlagkeresetre vonatkozólag.

A statisztikai hivatal adatai alapján Szegeden a nettó átlagkereset 211 ezer 620 forint volt 2018-ban, mindössze 47 forinttal kevesebb, mint Sopronban.

A KSH adatai a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik, és a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és megfigyelésbe bevont nonprofit szervezetek körében mért adatokat tartalmazzák. Tehát, számos, jól prosperáló 5 főnél kisebb vállalkozást, és egyéni vállalkozást nem tartalmaznak az adatok. Ezek vállalkozások egyébként jellemzően inkább javítják a statisztikát, mint rontják.

Szeged megelőzi Békéscsabát, Szolnokot, Miskolcot, Nyíregyházát, Kaposvárt, Érdet, Szekszárdot, Zalaegerszeget, Nagykanizsát, Salgótarjánt és Hódmezővásárhelyt. A Dunán erről csak Debrecenben, Kecskeméten és Egerben magasabb az átlagbér, mindössze 10-14 ezer forinttal.

A statisztika szerint természetesen Budapesten keresnek a legtöbbet, ott 271 ezer 398 az átlag nettó bér, Győrben 270 ezer 124 forint. Előbbi esetében a megélhetés arányaiban jóval többe is kerül, így a mintegy 60 ezer forintos különbségnek megvan a helye, ha albérletet kell fizetni vagy a szolgáltatásokat igénybe venni. Győr esetében Ausztria közelsége nyomja meg az átlagbért, és ennek megfelelően, ott ugyancsak drágább az élet Szegedhez képest.

A szegedi átlagbér-növekedés egyik tartaléka az IT-szektor növekedése, a fent már említett egészségügyi- és pedagógus bérrendezés, valamint az ugyancsak kormányzati feladat, a 85 hektáros tudományos ipari park betelepítése, amely Szabó Gábor, a szegedi lézerközpont igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora szerint mintegy 5-6000 új munkahelyet hozhat a városnak néhány éven belül.

Érdemes komolyan venni az előrejelzést, mert ez a 5-6000 munkahely nem csupán önmagában jelentene több ezer átlag fölötti fizetéssel járó álláshelyet, de a fizetőképes vásárlókra építő szolgáltató szektor további bővülését is magával hozza majd.

Ezt nézze meg!
Újabb mérföldkőhöz érkezett Szeged: hamarosan tervezhetik a lézerközpont tudományos parkjának alapjait
Öt vagy hatezer munkahely keletkezik a legújabb szegedi ipari parkban – megindult a fejlesztés
Üzleti negyed épülhet a lézerközpont szomszédságában
Szegedi Science Park: a kormány csak ígérget, a város cselekszik

c.s.z.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: átlagbér fejlesztés gazdaság jövedelmi viszony lézeres kutatóközpont Science Park fizetés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés