Hirdetés
Művház 2020. március 5. 08:38

Kisütött a nap, megszületett Szeged

A Subasa-hegy keleti lejtőjén, a Maty-éri hátakon, az öthalmi dombokon laktak az emberek a középkor előtt Szegeden, mert a Tisza mellett nem lehetett élni a gyakori áradások miatt. Szalontai Csaba régész új alapokra helyezte a városkutatást a Szeged születése című könyvében, amit pénteken mutatnak be a Somogyi-könyvtárban.
Hirdetés

„Harminckét éve, 1988-ban kerültem egyetemistaként Szegedre. Akkor már kétszer elolvastam Temesi Ferenc Por című Szeged regényét, így az első napoktól kezdve titkokat tudó bennfentesként jártam és tanultam ezt az izgalmas várost”

– írja Szalontai Csaba a frissen megjelent Szeged születése – Megtelepedés a szegedi tájban a város alakulásáig című könyvének szubjektív előszavában. Itt arról is szól a szegedi régész-történész, hogy a könyvéhez Banner János gondolatai jelentették az első inspirációt. Közel száz éve azt írta a szegedi egyetem régészeti tanszékének oktatója, hogy „ha Szeged településének első nyomait a történelmi Szeged belső területén keressük, nem járunk helyes úton.”

Magyarország 1782–1785, első katonai felmérés (forrás: arcanum.hu)

Szalontai Csaba akkor értette meg Banner szavait, amikor huszonkét éve, 1998-ban megkezdte kollégáival a Maty-ér mentén az M5-ös autópálya nyomvonalának feltárását. A hét évig tartó munka során több száz avar- és honfoglalás kori sírt, emléket találtak nyolc-tíz kilométerre a várostól, amelyekből kiderült: a középkor előtt a Maty-éri magaspartokon, az öthalmi dombokon és a Subasa-hegy keleti lejtőjén éltek a kelták, avarok, szarmaták és magyarok.

Hogy miért éppen itt, és nem a Tisza mellett?

  • Mert a középkor előtt olyan mostoha körülmények uralkodtak az árvizek gyakori pusztításai miatt, hogy évszázadokig lakatlan volt a Tisza partja.
  • Aztán kisütött a nap, változott a klíma. Jött egy szárazabb, melegebb időszak, kevesebb volt a csapadék, így az árvíz is – és benépesült a Tisza-part.
  • Szalontai Csaba újonnan megjelent könyvében rekonstruálta Szeged és környéke évszázadokkal ezelőtti természetföldrajzi és vízrajzi viszonyait – elemezte a tájat, amelyben megszületett Szeged.

Az önkormányzat által is háromszázezer forinttal támogatott Szeged születése című könyvet március 6-án, pénteken délután 5 órakor mutatják be a Somogyi-könyvtárban. A szerzővel Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze, a Martin Opitz Kiadó főszerkesztője beszélget.

(fotók: Szabó Luca)

Itt vélhetően választ kaphatnak majd arra is,

  • miért nevezte Bertrandon de la Brocquiére francia lovag nyílt városnak Szegedet,
  • miért nem volt soha várfal Szeged körül,
  • és mi történt Ajtonnyal, aki gyakran megdézsmálta a sószállítmányokat.

A könyvbemutatón kedvezménnyel lehet megvásárolni Szalontai Csaba kötetét.

Sz. C. Sz.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: könyv könyvbemutató régészet Somogyi-könyvtár