Hirdetés
Szegeden 2020. március 1. 18:31

Történelem és fikció: diktatúrában élve mélyebben megismerhető a világ

Történelem és fikció kapcsolatáról két kiváló író beszélgetett csütörtökön este a Dugonics téri Román Kulturális Intézetben. Dragomán György és Filip Florian a regényeibe beleírja a történelmet. A kérdés csak az: hogyan?

Hirdetés

A Cotroceni-i Nemzeti Múzeum dokumentációs anyagából származó fotómontázs-kiállítását nyitották meg Szegeden  A Nagy Egyesülés. Az Első Világháború győzelmétől a Nagy Románia királyainak megkoronázásáig című kiállítást eddig két magyarországi helyszínen láthatta a közönség, amely most elérkezett Szegedre.

Az esemény rangját jól jelzi, hogy azon részt vett a bukaresti Cotroceni-i Nemzeti Múzeum főigazgatója Liviu Jicman és a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója, Simona Tanasescu. Liviu Jicman rövid beszédében hangot adott annak a véleményének, hogy tárlatuk segíthet a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításában.

Az est igazi szenzációja mégis annak a két írónak a fellépése volt, akik megkerülhetetlenül fontos alakjai a kortárs román és a magyar irodalomnak. Dragomán Györgyöt talán nem kell bemutatni. A Marosvásárhelyről származó író évtizedek óta Magyarországon él. A hazai irodalmi köztudatban szabályosan berobban A fehér király című regényével, amelyet azóta közel harminc nyelvre (!) lefordítottak. Igazi világsiker lett a Ceaușescu-diktatúra évei alatt Románia magyar lakta területein játszódó regénye, amely a gyerekkor világába kalauzol vissza.

Filip Florian óriási hatású szerző Romániában. Szerepe és jelentősége a román irodalomban a mi Esterházy Péterünkéhez hasonlítható. Legfontosabb művének A király napjai című 2008-ban megjelent regényét tartják, amely 2009 óta a Magvető Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható. A történelem és a fikció kapcsolatáról szólva a román szerző elmondta, hogy regénye I. Károly román királyról szól. Pontosabban arról a 21 évesen uralkodóvá koronázott személyről, aki 31 évesen kötött házasságot. Ám a történetírás szinte semmit nem tud szerelmi életének arról a tíz évéről, amely a megkoronázása és a házasságkötése között eltelt. (I. Károly a német Hohenzollern-család tagja volt.)

Filip Florian az egyik legismertebb és legjobb román író (fotók: Szabó Luca)

Filip Florian nem minden humor nélkül tette hozzá, hogy a fiatal katonatisztből lett uralkodó olyan vonzó külsejű volt, ami kizárttá teszi, hogy agglegényként ne lettek volna szerelmi ügyei. A király napjai című regény cselekménye azért enged széles mozgásteret az írójának, mert a történettudomány szinte semmit nem tud I. Károly magánéletéről. Ezt az űrt töltötte ki az írói fantázia – tudtuk meg.

Ha a történelem és a fikció viszonyáról beszélek, akkor azonnal megsértem a történészeket – vette át a szót Dragomán György. Szerintem valaki azért lesz történész, mert nem lehetett író – magyarázta némileg játékosan kijelentését. Hozzátette: nincs sok különbség a között, hogy részben megismerhető emberek történetet írja meg valaki, mint a történészek vagy nem létező emberekét, mint az írók. Innen már csak egy lépés volt annak kimondása, hogy: „Az író őszintén hazudik” – fogalmazott Dragomán György.

Az est témájához más oldalról is közelített a szerző, amikor idézte egyik történész barátjának a 2014-ben megjelent Máglya című regényéről mondott szavait. A historikus ugyanis úgy vélekedett: Dragomán Györgynek ebből a regényéből többet lehet megtudni a rendszerváltásról, annak lefolyásáról, mint az erről szóló történelemkönyvekből.

Hosszú ideig diktatúrában élni azt is jelenti, hogy az ebből származó tapasztalatnak köszönhetőn mélyebben megismerjük a világot – reflektált az elmondottakra Filip Florian. Úgy vélekedett kelet-közép-európai országok történelméről, hogy az elmúlt évtizedekben túl sok mindent sepertünk az szőnyeg alá. És ha ez így van, akkor meg kell kezdeni a kisöprést a szőnyeg alól

– tette hozzá, amit írói felfogásként is lehetett értelmezni. A király napjai című regényéről összefoglalóan megjegyezte: a modern Románia megszületésének idején játszódik. Jelenleg egy olyan művön dolgozik, amelynek cselekményideje 1948-ra tehető, és abban a korábbi regényvilágánál komorabbat örökít meg. 

Filip Florian elmesélte, hogy hitetlenkedve hallotta azt a története, ami szerint Hrabal két hét alatt írta meg legterjedelmesebb regényét, az Őfelsége pincére voltam címűt. Mint kiderült, mindez nem legenda, hanem valóság. – Én jó esetben öt oldalt vagyok képes megírni ennyi idő alatt – árulta el, és nem rejtette véka alá, hogy számára az írás csak a szüléshez hasonlítható kínokkal jár. 

Írás közben kilátástalanul bolyongok egy szürke labirintusban, amelyből végül kikeveredek – vallott a maga műhelytitkairól Dragomán György.

Némi életrajzi színes zárta a két író beszélgetését. Dragomán Györgyről kiderült, hogy 1985 és 1987 között 1700 filmet nézett meg, és szinkronizált alámondással angolról magyarra. Az iskolai szünetekbe osztálytársainak mesélte el az előző nap szinkronizált film történetét. Szerinte íróvá válásában is szerep játszhatott, hogy állandóan mesélni kellett középiskolás korában.

Milyen lenne az élete foci nélkül? – kapta a kérdést Filip Florian, aki egyértelműen úgy válaszolt, hogy egyszerűen elképzelhetetlen. Mint fogalmazott: bele se szeretne gondolni ebbe a lehetőségbe. Ez szurkolói vérmérsékletéről sokat elárul.

B. P. 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: író író-olvasó találkozó irodalom Dragomán György Filip Florian

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés