Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. február 28. 08:21

Nagyot robbantak az árak: élet, te drága!

Nyolcéves csúcsot döntött a januárban mért infláció: a pénzromlás üteme elérte a 4,7 százalékot. Az étkezési célú vásárlások árnövekedési üteme számítások szerint a nyolc százalékot is meghaladta. Optimizmusra nincs okunk, a pénzromlás folytatódik, legfeljebb szelídül.

Hirdetés
Hirdetés

2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – adja hírül legfrissebb elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal.

A sertéshús mindent vitt: egy év alatt 27 százalékkal nőtt az ára

A KSH adatai szerint nyolc éve nem volt ilyen magas az infláció.

2019. januárhoz viszonyítva, 12 hónap alatt az élelmiszerek ára átlagosan 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsié, a kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal magasabb.

  • A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett.
  • A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt.
  • Az üzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak.

Az élelmiszerboltokban a legtöbben húst, kenyeret, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak. Ezek azok a termékek, amelyekért sokkal többet kell fizetni, mint néhány hónappal ezelőtt. Megnéztük, egy kiló oldalasért legkevesebb 1650 forintot kérnek, a kenyér kilója fajtától függően 250 forinttól a csillagos égig érhet, hosszú évek óta az idén az alma ára is az egeket ostromolja, 350–400 forintot kell adni egyetlen kilóért.

Annak ellenére, hogy az árak magasabbak, a fogyasztás nem csökkent jelentősen. A drágább sertéshúst ugyan kevesebben veszik meg, viszont sokkal több baromfi fogy.

A januári magasabb inflációs adatban szerepe lehet az egyre gyengülő forintnak is, többek között azért, mert ilyenkor a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkat nagy részét importból szerezzük be, de ebben benne lehet a disznóhús árának sertéspestis miatti emelkedése is.

Tartósan magas inflációnál tovább nőnek a társadalmi különbségek

A begyorsuló infláció nemcsak a megtakarításokat olvasztja el, ha tartósan három százalék felett marad, felerősíti a társadalmi különbségeket is: akik ezt nem tudják jövedelemmel ellensúlyozni, vészesen lemaradnak.

A következő hónapokra a jegybankhoz hasonlóan több elemző is azzal számol, hogy mérséklődik az infláció.

A januári nagy ugrást részben magyarázza az üzemanyagárak mozgása: tavaly januárban érezhetően estek, most pedig emelkedtek decemberhez képest. Februárban viszont már üzemanyagár-csökkentések voltak, és a jövőben is erre lehet számítani.

De azért még ne örüljünk: más a helyzet az élelmiszerárakkal, itt a gyors emelkedés tartós trendnek látszik. A sertéshús 27,6 százalékkal drágult tavaly januárhoz képest, és a sertéspestis-járvány, illetve a drasztikus megnövekedett kínai kereslet további emelkedése várhatóan a jövőben is felfelé húzza az árakat.

Inflációban nem vagyunk sereghajtók, Európában most a mi pénzünk romlik a leggyorsabban

Ha megnézzük a régiós adatokat, azt láthatjuk, hogy az utóbbi hónapokban Magyarországon szabadult el a leginkább az infláció. Egyelőre azonban úgy tűnik, sem a jegybank, sem a kormány nem igyekszik választ adni a problémára.

A Magyar Nemzeti Bank azonban lassan lépéskényszerbe kerülhet. A jegybanknak bár árfolyamcélja nincs, az inflációval kapcsolatban viszont három százalékos szintet tart kívánatosnak plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval.

A januári adatok szerint pedig a pénzromlás mértéke már több mint négy százalék volt, ez pedig megüti az MNB által kívánatosnak tartott küszöböt.

rag

(Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: áremelkedés drágulás élelmiszer infláció