Hirdetés
Túl a városon 2020. február 26. 15:32

Iparűzésiadó-csökkentés: visszavonulót fújthat a kormány

Nem csökken a helyi iparűzési adó, így pénzügyileg nem rövidítik meg jelentősen az önkormányzatokat – legalábbis erre lehet következtetni Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozataiból és több kormányzati forrásból származó információból.

Hirdetés

Kicsit sarkos a megfogalmazás, de nem járunk messze a valóságtól, ha úgy látjuk: az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése volt a célja a helyi iparűzési adó (hipa) tervezett átalakításának. A Fidesz több mint tíz éve tartó kormányzása során a legritkábban fújt visszavonulót egy-egy bejelentett vagy tervezett intézkedés kapcsán. A netadó eltörlése és a vasárnapi boltzárás ügye volt ilyen. Úgy tűnik, ezek sorában illeszkedhet, hogy nem nyúlnak hozzá a hipához.

Ebben legalább két ok játszhatott közre. Egy: tervezett intézkedés láthatóan végiggondolatlan volt. Kettő: a Fidesz vezette önkormányzatok éppen olyan hevesen tiltakoztak a hipa átalakítása ellen, mint az ellenzéki vezetés alatt álló helyhatóságok.

Ez világossá tette: nem politikai, hanem az önkormányzatok számára pártállástól függetlenül életbevágóan fontos pénzügyi-gazdasági kérdés, hogy semmiképp se úgy nyúljon hozzá a kormány a hipához, hogy az pénzelvonást eredményezzen.

Nézzük az előzményeket, amellyel korábban külön cikkben foglalkoztunk. A Magyar Versenyképességi Tanács (MVT) három ponton kívánt hozzányúlni a hipához, és valamennyi intézkedésével az adófizetésre kötelezett cégeknek kedvezett volna az önkormányzatok kárára. Két módon is jelentősen csökkenthették volna adóalapjukat a vállalkozások. Leírhatták volna az amortizációt, és mellette a kutatásfejlesztésre szánt összeg ötszörösével csökkenthették volna az adóalapjukat. Az adófeltöltési kötelezettséget viszont eltörölnék, ami azt jelenti, hogy a cégek befizetéseik egy részét január helyett májusban kötelesek leróni.

Az önkormányzatokat hidegzuhanyként érte a hipa tervezett átalakítása. Egyfelől velük erről senki nem egyeztetett, másfelől az MVP két éve dolgozza ki a hazai vállalkozásokat érintő adórendszer áralakításának módozatait.

Az elkészült dokumentumokban a tavalyi önkormányzati választásokig azonban szó sem esett a hipa átalakításának lehetőségéről. Nehéz ezért szabadulni attól a gondolattól, hogy ezen a módon az ellenzéki vezetésű városokat szeretné büntetni a kormány.

Szeged – de bármelyik jelentősebb gazdasággal rendelkező magyar város – példája jól mutatja, miért fontos az önkormányzatok számára az hipa. Az itteni helyhatóság 2019-es adóbevétele 16 milliárd 324 millió forint volt, és ebből 11 milliárd 920 millió származott a hipából, vagyis jóval több, mint 70 százaléka.

Ha érvénybe lépne a tervezet (ma úgy tűnik, hogy jó eséllyel nem fog), akkor a most rendelkezésre álló modellszámítások szerint akár 3-4 milliárd forinttal is csökkenhetett volna Szeged éves adóbevétele.

Ez pedig arra kényszerítette volna a város közgyűlését, hogy gyökeresen gondolja újra és szabja át az önkormányzat költségvetését.

Az önkormányzatok felháborodását jól mutatja, hogy az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok legutóbbi, február 15-ei dunaújvárosi találkozóján közös közleményt fogalmaztak meg azt követelve, hogy:

„A tervezett iparűzésiadó-változtatással ne lehetetlenítsék el az önkormányzatok működését, valamint olyan a lakosság számára létfontosságú feladatokat, mint a tömegközlekedés, az úthálózat fejlesztése, vagy a szociális ellátórendszer működtetése.”

A felháborodás mértékét mutatja, hogy

Debrecen fideszes polgármestere ennél sokkal cifrábban fogalmazott: „Más dárdájával verni a bozótot nem korrekt”

– mondta el a belengetett változtatásokról Papp László a civishir.hu-nak.

Székesfehérvár szintén fideszes városvezetője, Cser-Palkovics András tartalmilag ugyanazt állította, mint az ellenzéki vezetési megyei jogú városok polgármesterei az mfor.hu-nak nyilatkozva:

„A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai bizonyára jól értenek a gazdasági kérdésekhez, de nincsenek ismereteik az önkormányzati finanszírozás területén. Az iparűzési adóra vonatkozó javaslat rossz az önkormányzatoknak, de leginkább a településeken élő embereknek, hiszen a városüzemeltetés és a városfejlesztés alapja is az iparűzési adóbevétel.”

Joggal fel lehetne tenni azt a kérdést, hogy nem ragaszkodnak-e részrehajlóan az önkormányzatok ahhoz, hogy változatlan formába folyhasson be kasszájukba a hipa. Erre többféle, igaz, egy irányba mutató válaszok adhatók. Egyfelől valamennyi városi fejlesztést és a városüzemeltetési feladatok döntőrészét ebből a forrásból fedezik. Másrészt a szegedi önkormányzat költségvetései számaiból drámai kép rajzolódik ki, azt nézzük, hogyan vonul ki az állam az önkormányzati feladatok támogatásából.

Míg ilyen célokra 2011-ben 15 milliárd 122 millió forintot kapott a város a központi költségvetéstől, addig 2020-ra az ilyen címen járó összeg már nem éri el a 6 milliárd forintot. Vagyis 9 év alatt 9 milliárd forinttal kevesebb összeg érkezik az állami büdzséből Szegedre. Könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között az önkormányzatoknak – így a szegedinek, de a kormánypárti vezetésűek éppen úgy – nincs hova hátrálniuk.

Nem tudni, hogy csupán átgondolatlanság vagy éppen az önkormányzatok tesztelése áll(t) a hipa tervezett átalakításának hátterében. Ha az utóbbi, akkor a kormányzat aligha számíthatott másfajta – élesen elutasító – reakcióra, mint amilyet kapott.

Az önkormányzatok joggal érvelhettek az elmúlt hetekben azzal, hogy a magyar cégek versenyképességének megteremetésének feltételeit aligha nekik kell megoldaniuk. Erre utalhatott Papp László debreceni polgármester, amikor a versenyképességi tanács egyik tagjával folytatott megbeszélésről úgy nyilatkozott:

„Az ügy egyik zászlóvivője Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki engem nem győzött meg ennek az iránynak a helyességéről.”

Zárásként fontos tudni, mit mondott hipa ügyéről a némileg későn megszólaló Varga Mihály pénzügyminiszter az mfor.hu-nak:

„Fontos, hogy még nincs döntés, a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatot tett a kormány számára. Természetesen a települések véleményének kikérdezése nélkül nem fogunk döntést hozni. A Pénzügyminisztérium elkezdte a munkát, fogadtuk már a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetőit, a kistelepülések vezetőivel is tárgyalunk.”

Ugyanebben a cikkben arra a kérdésre, hogy lehetséges, hogy az egészből nem lesz semmi, Varga Mihályt azt válaszolta:

„Nem zárható ki. A versenyképesség mellett vannak más, fontos társadalmi szempontok, amelyekről Székesfehérvár polgármestere is említést tett.”

Mindezt aligha lehet másként látni a kormány oldaláról, mint kicsit megkésett és suta kármentésnek. Talán azt sem felesleges megjegyezni az ügy kapcsán, hogy az önkormányzatok ereje, nyomásgyakorló- és érdekérvényesítő-képessége is megmutatkozik a hipa ügyében. Ez pedig a jövőre nézve biztató.

B. P. 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: adó iparűzési adó