Hirdetés
Szegeden 2020. február 25. 10:25

Ezt a NAT-ot vissza kell vonni

Hat tanár – általános, középiskolai és köztük egy egyetemi oktató – részvételével vitatták meg a szeptember elsején bevezetni szándékozott Nemzeti alaptervet (NAT), és mindannyian úgy látták: ez a változatot vissza kell vonni.

Hirdetés

Zsúfolt ház előtt zajlott le hétfőn este az a szakmai kerekasztal-beszélgetés, amelynek szervezője a Grand Café és a Szabad Terek Közösségépítő Projekt volt. A Grand Café színpadán Bató Ágnes angol-spanyol, Bernáth Magdolna, magyar, Boldog Zoltán magyar-történelem, Kopasz Katalin matematika-fizika, Erdélyi Eszter magyar-történelem-média szakos tanár foglalt helyet, a magát ebben a körben kakukktojásnak nevező Szajbély Mihállyal, az SZTE Bölcsészkarának irodalomprofesszorával együtt.

A moderátori szerepet magára vállaló Erdélyi Eszter rövid összefoglalót adott a magyarországi Nemzeti alaptanterv rendszerváltás utáni, 1994-ben induló történetéről. A közelmúltra vonatkozó legfontosabb események egyike az volt, amikor 2018-ban tervezetként megjelent a Csépe Valéria-féle változat. A megjelenés után nem sokkal Gulyás Gergely a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: ebben a formában nem lép életbe, azt át kell dolgozni.

Ilyen közvetlen előzmény után jutottunk el oda, hogy idén januárban napvilágot látott az új NAT-tervezete, amelyről az utóbbi hetekben rengeteg szó esett, de leginkább annak az irodalom és a történelem tanítását érintő kérdésekről – vezette fel a beszélgetést a moderátor.

Elfogadhatatlannak értékelte Kopasz Katalin, hogy az általános iskolák első és második osztályaiba azzal, hogy nem lesz környezetismeret óra, megszűnik a természettudományos oktatás. Csodálkozásának adott hangot, mert a január 31-én megjelent NAT-tervezetben foglaltak szerint szeptember elejétől tanítani kell a természettudományos tárgyakat magában foglaló Science nevű új tantárgyat, amelyre egyetlen tanárt sem készítettek fel. Mint a matematika-fizika szakos tanár elmondta: elnéptelenedetek az egyetemek tanár szakjai a természettudományok területén. Ezt az új NAT úgy kíván megoldani, hogy csökkenti az idetartozó órák számát.

Boldog Zoltán szerint az érvényben lévő NAT-ot sem tartotta be a tanárok jelentős része, és ezek után sem fogja. Szerinte a tanároknak meg kell találniuk a kiskapukat, amelyek kivezetnek a merev tantervi rendszerből. Mindenképpen csalódás az új NAT – vette át a szót Bernáth Magdolna, aki a kerekasztal-beszélgetésben a tanárképzést is képviselte. Tapasztalata szerint a tanári szakokon tanulók döntő többsége az alacsony jövedelem miatt nem is akar és nem is lesz tanár, ami nagy gond. A belengetett óraszám-csökkenés már most óriási feszültséget generál a pedagógustársadalomban – mondta el, mert ez végső soron állások sokaságának megszűnéséhez vezet. Nem rejtette véka véleményt, hogy az új NAT-tal éppen ezt a feszültséget akarták a tanárokból kiváltani.

A legmegsemmisítőbb kritikát Szajbély Mihály egyetemei tanár fogalmazta meg, aki a NAT irodalomoktatást érintő részéről elmondta: az abban foglaltak teljesíthetetlenek és illúzióra épülőek. Szerinte az bölcsészkaron diplomázó magyar szakosok nem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amilyet a NAT az érettségizőktől elvár. Úgy vélte, nem az a legnagyobb baj, hogy Wass Albert vagy Nyirő József bekerült a tananyagba, hanem az, hogy az irodalom oktatásának egésze elavult szemléletű. Nagy- és kisportrékra valamint kronológiára épülő.

Kiegészítésképpen ehhez Erdélyi Eszter hozzátette 160-nál több szerző közel 220 művét kellene megtanítani a középiskolai irodalomórákon. Nem mondta ki, hogy ez lehetetlen, de szavait nehéz volt másként értelmezni.

Az idegen nyelvoktatásban az új NAT-tervezete szerint csökken az órák száma – vette át a szót Bató Ágnes, hozzátéve, hogy ugyanakkor emelkedni fog a „nyaralások” fontossága. Vagyis azoknak a kéthetes külföldi nyelvgyakorlatnak a jelentősége, amelyeket a következő tanévtől tervez bevezetni a kormány. A beszélgetők vitáztak róla, hogy van-e értelme az ilyen jellegű nyelvtanításnak. Boldog Zoltán leginkább azt vonta kétségbe, hogy jár-e ez akkora haszonnal, mint amekkora kiadással. Az utazásokat az állam finanszírozza – derült ki a beszélgetésből, amihez ironikus hozzátette Erdélyi Eszter, hogy az államnak nem a Szentlélek adja a pénzt, hanem az adófizetők. Ahogy a diskurzusban elhangzott: 130 ezer diák kéthetes külföldi tartózkodásának költségeit kell fedezni ebben az esetben.

Ezt követően a moderátor megszavaztatta beszélgetőtársait:

visszavonnák vagy sem a januárban ismertetett NAT-ot. Mindannyian a visszavonásra szavaztak,

noha kiderült, hogy a kerekasztal-beszélgetés előtt a részt vevők nem tudták, hogy ennyire egy véleményt képviselnek ebben az ügyben.

A helyzet rossz, de lehetne rosszabb is – erre utalt a lezárásban Boldog Zoltán, aki úgy fogalmazott: brutális a mostani tervezet, de szerinte, ha jobban elengedtek volna a jobboldal elvárásainak a nemzetinek nevezett alaptanterv még brutálisabb is lehetett volna.

B. P.

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: NAT