Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. február 20. 16:20

Emelkedhetnek a lakáshitelek: még nincs baj, de lehet

A forintgyengítés nem csodafegyver. Az előnyök mellett rengeteg hátulütővel is kell számolunk, ha a gyorsuló ütemben értéktelenedik nemzeti fizetőeszközünk. Rémálmokat hív elő a magyarokból, ha arról hallanak: emelkedhetnek a lakáshitelek. Nem alaptalanul.

Hirdetés
Hirdetés

Erről a lehetőségről bizonyára mindenkinek a magyar jelzáloghitelezést alapjaiban megrengető történet jut eszébe. A 2000-es évek elejétől a bankok egymással versengve nyújtottak devizaalapú lakáshiteleket a lakosságnak. Ennek kockázatait mindenki alábecsülte. A pénzintézetek éppen úgy, mint az ügyfelek. (Az utóbbiak jelentős része valójában nem is tudott erről.)

Akkor sem látott senki a jövőben, és ez a képességbeli hiányunk azóta sem változott. Ahogy mondani szokás: még a 2008-ban bekövetkezett világgazdaság válság előtti esztendőben sem tudta senki, mi fog történi egy év múlva. Emellett azt sem látta előre senki, hogy az addigi 140 forintos átváltáson jegyzett svájci frank hozzávetőlegesen a duplájára fog erősödni. Árfolyama ezzel szinte megegyezett az euróval.

Itt lépett a képbe az árfolyamkockázat, ami egyszeriben kézzel fogható valósággá vált. A magyarok által svájci frankban felvett hitelek egyik hónapról a másikra duplájára híztak.

A gondokat tetézte, hogy 2007-re a magánszemélyeknek folyósított lakáshitelek 70 százaléka devizaalapú volt. Még közérthetőbben: svájci frank alapú.

Mindez ma már félig-meddig történelem, még akkor is, ha a magyar pénzügytörténet lezárt fejezetének még ma sem lehet nevezni.

A bankok okulva a múlt hibásnak bizonyuló üzletpolitikájából fix kamatozású hiteleket, köztük jelzáloghiteleket kínáltak az ügyfeleknek. Mindez azt jelentette: az árfolyam-kockázat nem befolyásolhatta a törlesztő részletek alakulását. Persze csak a hitelek egy része volt és marad ilyen.

Áttérve a jelenre annyi biztosnak látszik, hogy a hitelek olyan drasztikus drágulásával bizonyára nem kell számolni, mint a svájci frankalapú hitelezés esetében. Két ok miatt sem. A hitelezés ma nagyobbrészt forintban történik, és sokan élve a lehetőséggel fix kamatozású hiteleket vettek fel. Persze nem mindenki, és a gondok itt kezdődnek.

Nemrégiben külön cikkben foglalkoztunk a forintgyengülés témájával. Mindazzal, ami mindennek a hátterében áll. Kitértünk arra is, hogy a magyar gazdaság, és vele a lakosságnak milyen előnyöket és hátrányokat jelent az a tény, hogy a külföldi fizetőeszközökkel szemben veszít értékéből a forint.

A lakáshitelek törlesztésének várható emelkedése most nem a nemzetközi pénzügyi folyamatokra vezethető vissza, hanem az egyre gyorsuló inflációra.

A témáról a Portfolió.hu készített összefoglaló elemzést. Ebből kiderül, hogy a januári pénzromlás mértéke jelenősen megugrott. Innen nézve a gondok forrása, hogy Magyarországon 250 ezer változó kamatozású lakáshitelt, és mellette 150 ezer szintén nem fix kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelt tartanak számon.

Ahogyan a Portfolió.hu megírta: 2016 óta a lakáshitelek átlagkamata 4,5-5 százalék volt, köszönhetően az alacsony inflációnak.

Nagyot változik a helyzet akkor, ha felgyorsul a pénzromlás.

Januárban és februárban ennek lehettünk a szemtanúi. A vázoltak következményeként a bankközi piacon a kereskedelmi bankok drágábban tudják megvásárolni a forintot. A jelentkező többletköltséget pedig beleépítik a hitelekbe, vagyis ezt a drágulást a hitelfelvevőkkel fizettetik meg.

Egyelőre nincs vészhelyzet. Az infláció meglódulása bár már röviden távon is drágíthatja a hitel-visszafizetéseket, a gondok inkább hosszútávon jelentkezhetnek. Vagyis akkor, ha a pénzromlás erőteljes üteme tartósnak bizonyul. Ilyen forgatókönyv esetén folyamatosan drágul a bankközi piacon a forint, és vele növekszik a változó kamatozású hitelek havi törlesztése.

A folyamatot a Magyar Nemzeti Bank nagyban képes befolyásolni. Főként azért, mert első számú feladata – hasonlóan valamennyi jegybankhoz – a nemzeti valuta értékállóságának biztosítása. A piaci elemzők szerint az infláció elérte idehaza azt a mértékét, amikor a jegybank már él a beavatkozás lehetőségével.

A Portfolio.hu példája konkrét számokat mutatva jelzi, mit jelenthet a hitelezésben mindaz, ami eddig megtörtént.

Ők egy ötéves futamidőre felvett 8 millió változó kamatozású lakáshitellel számoltak, amelyért eddig havi 149 290 forintot kellett törleszteni. Abban az esetben, ha 0,5 százalékponttal emelkedik bankközi kamat, akkor 151 117, míg 1 százalékpontos emelkedésnél 152 957 forintot kellene fizetni. Vagyis az utóbbi esetet összevetve a kiinduló összeggel, az emelkedés 2,5 százalékos. Ugyancsak 8 millió hitel esetén a 10, 15 és 20 éves futamidők mellett a havi részleteket emelkedése – éppen a hosszabb futamidő miatt – magasabb. A 20 évre adott hitel esetében ez az érték már 8,7 százalékos.

Ha azonban a bankközi kamatszint 3-5 százalékkal drágulna, akkor az már jelentősen megemelné a havi törlesztő részletet. Igaz, még ebben a nem várt esetben sem közelíteni meg a hitel drágulása azt a mértéket, amelyet annak idején a svájci frank alapú hitelek esetében regisztráltak.

Bár az emelkedés mértékét nem szabad lebecsülni. A 20 éves futamidőre felvett 8 millió forintos hitelnél 5 százalékos bankközi kamatemelkedés mellett 50 ezer forintról majdnem 75 ezer forintra is emelkedhet a havi részlet – ahogyan ez a Portfolio.hu számításából kiderül.  

Figyelő tekintetünket vessük a jegybankra. Történni fog valami.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: drágulás hitel infláció lakáshitel