Hirdetés
Szegeden 2020. február 17. 15:19

Milliárdokat akar kiénekelni Szeged szájából az Orbán-kormány

Jelentősen csökkenhet az önkormányzatok helyi iparűzési adóból származó bevétele jövőre, a mostani becslések szerint akár 10-25 százalékkal. A kormány megint nem egyeztet az ügyben senkivel, és feltűnő, hogy az adóátalakítás ötlete csak tavaly október 13-a, vagyis az önkormányzati választások után merült fel. Milyen különös!

Hirdetés

Az önkormányzatoknak messze a legnagyobb saját bevételét a helyi iparűzési adó (hipa) jelenti. Mellette eltörpülnek az olyan adótételekből származó összegek, amilyen a kommunális, a súly- vagy az idegenforgalmi adó.

Szeged gazdaságának dinamikus növekedését bizonyítja, hogy évente akár 10 százalékkal is képes növeli a hipa-ból származó bevételeit. A két mögöttünk álló év tényszámai is ezt mutatják: 2018-ban az ebből származó bevétel elérte a 10,2 milliárd forintot, tavaly pedig 11 milliárd 347 millió forint lett.

A hipa megléte és az ezen a jogcímen befolyt összeg azért is fontos a helyhatóságoknak, mert fejlesztéshez szükséges összegeket ebből képesek biztosítani. Az uniós pályázatok szinte mindig megkövetelik az önrészt, ennek pénzügyi alapját a pályázatot benyújtó önkormányzatok szintén ebből fedezik.

Emellett léteznek olyan fejlesztések, amire nem pályázható brüsszeli pénz, és az ilyenekhez teljes egészében a településeknek kell biztosítani a forrást. Szegeden a városi tömegközlekedés finanszírozásához jelentős összeget tesz hozzá az önkormányzat éppen az iparűzési adóból származó bevételből. Leginkább azért, mert az erre a célra szolgáló állami normatíva összege évről évre csökken, miközben a feladat ellátásának költségei többnyire növekednek.

A hipa átalakításának terve azért érhette hidegzuhanyként az önkormányzatokat, mert a Pénzügyminisztérium (PM) adóváltoztatásai tervei között hosszú ideig nem szerepelt, hogy ezt az adónemet bármilyen formában is átalakítanák. Ezt bizonyítja a PM egy éve nyilvánosságra hozott, a tervbe vett adóváltoztatásokról szóló dokumentuma, amiben szó sem esett a hipa átalakításának lehetőségéről.

A bomba február 3-án robbant, amikor a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette a hipa átalakítására tett javaslatokat. Ebből kiderül, hogy három alapvető ponton nyúlnának bele az eddigi kiszámítás módszertanába, és mindhárom alkalommal a cégek javára, és vele az önkormányzatok kárára. A cégek a tervezet szerint az amortizációt, valamint a kutatásfejlesztésre fordított összegük ötszörösét levonhatnák az adóalapjukból. Ugyancsak a cégeknek kedveznének azzal, hogy megszüntetnék 2021. decemberétől az úgynevezett hipa feltöltési kötelezettséget. Azaz a cégek ezt követően mentesülnének az adóelőleg befizetése alól, amit csak jóval később kellene teljesíteniük.

A magyarországi helyhatóságok hozzávetőleg összesen 900-950 milliárd forint bevételre tettek szert 2019-ben iparűzési adóból, egymástól nagyon különböző mértékben. A hipával azok az önkormányzatok járnak jól, amiknek a területén komoly gazdasági tevékenység folyik. Ezek sorában tartozik – a teljesség igénye nélkül – Budapest, Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Esztergom, Jászberény, Nyíregyháza, Kecskemét vagy éppen Algyő.

Ebbe a sorba illeszthetjük Szegedet is, ahol valódi nagy cég valóban kevés található, de nagy számban vannak itt tőkeerős közép- és kisvállalkozások, amik a „sok kicsi sokra megy” logikája alapján jelentős iparűzési adót produkálnak a városnak. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Szeged gazdaságában kivételesen erős a szolgáltatói szektor. Ennek összteljesítménye ugyanúgy a városi adóbevételek növeli, mint a termelő cégeké.

Bizonyára nem járunk messze az igazságtól, ha úgy látjuk: a Nemzeti Versenyképességi Tanács valójában a kormány „magyar hangja”. Legalábbis a hipa-ügyében tetten érhető változtatási javaslatok erre engednek következtetni.

A tervezet ellen egységesen tiltakoznak az ellenzéki vezetésű önkormányzatok. Megyei jogú városok, köztük Szeged, ellenzéki vezetői múlt hét szombaton Dunaújvárosban tanácskoztak, és a találkozóról kiadott közleményben úgy fogalmaztak:

„A tervezett iparűzésiadó-változtatással ne lehetetlenítsék el az önkormányzatok működését, valamint olyan a lakosság számára létfontosságú feladatokat, mint a tömegközlekedés, az úthálózat fejlesztése, vagy a szociális ellátórendszer működtetése.”

Mellettük tiltakozott a belengetett változtatások ellen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. Az ellenzéki vezetésű városok polgármesterei szerint nem nehéz észrevenni a politikai szándékot ebben az ügyben. Ilyen horderejű kérdésekben a kormánynak mindenképpen egyeztetnie kellene az önkormányzatokkal, ami most sem történt meg.

Az egész eljárás ellentmond annak a miniszterelnöki ígéretnek, amit Orbán Viktor tett a Fidesz fiaskóval felérő önkormányzati választási eredménye után. E szerint a kormány konstruktív viszonyra törekszik az ellenzéki vezetésű városokkal, amiket nem érhet hátrány azért, mert nem fideszes vezetés alatt állnak.

Amennyiben a Nemzeti Versenyképességi Tanács hipa-ra vonatkozó ajánlásait elfogadja a kormány, akkor a szegedi önkormányzat akár 3-4 milliárd forint iparűzési adótól eshet el a jövőben. Ez brutális pénzügyi elvonás lenne, és ebben az esetben az egész városi költségvetés mostani formájában tarthatatlanná válna.

Ez a „játék” mindannyiunk bőrére megy, kétségünk ne legyen!

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: adó helyi adó ipar iparűzési adó költségvetés önkormányzati választás Orbán-kormány Pénzügyminisztérium Varga Mihály