Szegeden 2020. február 14. 15:46

Galambos Gábor a NAT-ról: Ne tegyük tönkre egy egész generáció jövőjét!

A magabiztos tudás átadása a közoktatás legfontosabb feladata, amit az új NAT alapján nem igazán lehet garantálni – mondja Galambos Gábor, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának korábbi dékánja. Szerinte túl sok az ideológia a mostani alaptantervben, és kevés az előremutató kezdeményezés.

Galambos Gábor tizenöt évig volt főigazgatója, majd dékánja a Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképző Karának, ezért komoly rálátása van a magyar közoktatás állapotára. Azt mondja, hogy a NAT alapelveket ad meg, a konkrétumokat a kerettanterv tartalmazza majd. Kívánatosnak tartaná, ha a kerettanterv elkészítésekor szélesebb konzultáció zajlana, de félőnek tartja, hogy a kerettantervet is szakmai egyeztetés, és minden előzmény nélkül fogják bejelenteni. Szomorú lenne, ha a konzultáció elmaradna, hiszen nagy magabiztosság kell ahhoz, hogy egy szűk kör felvállalja a teljes szakma véleményét anélkül, hogy megkérdezné a szakmai szervezeteket. Az előzmények alapján nincs illúziója a szakembernek: Az „ehhez is csak mi értünk, ezt is megtehetjük” elv könnyen érvényre fog jutni a kerettanterv bevezetésekor is.

Galambos Gábor 1971-ben végzett a József Attila Tudományegyetemen programtervező matematikusként. Több mint hetven cikke jelent meg nemzetközileg jegyzett tudományos folyóiratokban. 1999-ben habilitált a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 2016-ban lett az MTA doktora. 2001–2012 között a TEMPUS kuratórium elnöke. 2000–2015 tanszékvezető egyetemi tanár. A JGYTF főigazgatója, majd a JGYPK dékánja volt 1998-tól 2014-ig. Az SZTE emeritus professzora.

Pedig a NAT-nak komoly szakmai támogatásra, az érzékeny kérdések minél szélesebb körben való megvitatására lenne szüksége, azért, hogy élvezhesse a pedagógus társadalom támogatását. Mindenki elkezdett reménykedni, amikor az elismert szakember, Csépe Valéria vezetésével kezdtek hozzá az új NAT elkészítéséhez, és az első fázisban történtek szakmai konzultációk. Sajnálatos, hogy a politikusoknak ez az anyag nem felelt meg, és olyanok vették a kezükbe az alaptanterv egyes részeinek kidolgozását, mint például az irodalomtörténész Takaró Mihály, akinek szélsőséges nézetei ismertek, és megkérdőjelezhető, hogy a következő generáció nevelését ilyenfajta nézetek alapján kell-e elképzelnünk.

A közoktatás lényege, hogy képességektől és szociális helyzettől függetlenül mindenkinek megadja azt a biztos tudást az alaptantárgyakban, melyek birtokában javulnak a hátrányban lévők esélyei is az életben. Nem véletlen, hogy a humán tárgyakat oktató pedagógusok tiltakoznak legjobban, hiszen a magyar irodalom és történelem területén érződik leginkább, hogy a NAT inkább egy ideológiai leirat, mint szakmai iránymutatás, ami nem segít az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar közoktatáson – vallja Galambos Gábor. És itt nem csupán arról van szó, hogy ki a jobb író vagy költő, vagy, hogy milyen hangsúlyt adunk a vesztes csatáknak és háborúknak a történelemoktatásban. Az is egy elavult szemléletet tükröz, hogy a NAT alapelve szerint a normakövetésre való nevelés fontosabb, mint a kritikai szemlélet kialakítása a gyerekekben. Ez a volt dékán szerint komoly probléma, mert nem tanulnak meg a gyerekek érvelni.

A problémák azonban nem pusztán a humán tudományok terén sokasodnak. Az úgynevezett science tantárgy bevezetése is rengeteg kérdést vet fel. Ez tömbösítve tanítaná azokat az ismereteket, melyeket eddig a fizika, biológia, kémia, földrajz keretein belül sajátítottak el. Vélhetőleg a szükségből próbált erényt kovácsolni a kormány azzal, hogy egybeolvasztotta ezeket a tárgyakat, hiszen komoly hiány van ilyen szakos tanárokból. Gond az is, hogy az átállásra alig van idő, hiszen szeptembertől felmenő rendszerben már így tanítják a gyerekeket ezekre a tárgyakra. A természettudományok vonzereje a kísérletekben van, és az összevont órákon ezekre sokkal kevesebb lehetőség lesz. A szakember szerint a felsőoktatásnak gyorsan kell erre reagálnia, és el kell indítania az ilyen komplex ismeretekkel rendelkező tanárok képzését. Ez rengeteg idő, ideális esetben is öt-hat év, mire a képzett science tanárok elkezdhetik működésüket a közoktatásban.

(fotók: Iványi Aurél)

A felvetődő kérdések sora ezzel még nem ért véget. A NAT ugyanis a tehetséggondozást elvi szinten támogatja, ám a közoktatásban résztvevő gyerekek többsége számára az elemi szintű ismeretek megszerzése a legfőbb cél. Olyan biztos tudásra kell szert tennie ugyanis az általános iskolákba járó gyerekeknek, amelyekre bátran támaszkodhatnak az életben. Ez – kissé leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy matematikában a négy alapművelet és az elemi geometriai ismeretek, a magyar órán a helyesírás, a megfelelő szövegértés, a történelemben pedig leginkább a magyar – és az egyetemes – történelem legfontosabb eseményeinek megismerése, és az összefüggések felismerése a fő cél. Aki tanított kis településen, vagy olyan iskolában, ahol a hátrányos szociális helyzetből érkező gyerekek voltak többségben tudja, hogy a közoktatásban a biztos tudás átadása a legfontosabb feladat, a tehetséges diákok gondozása, segítése pedig ehhez adódhat hozzá.

Informatikusként üdvözli, hogy a digitális kompetencia hangsúlyosan megjelenik a NAT-ban, azonban hiányolja az ehhez szükséges források meglétének garantálását, a tanárok továbbképzésének biztosítását és annak kihangsúlyozását, hogy a digitális kompetencia elsajátítására lépéseket kell tenni a tanárképzés és a tanár-továbbképzés területén egyaránt, hiszen az ilyen jellegű ismeretátadás nagyon sokszor kizárólagosan az iskola feladata lesz, és ehhez megfelelően képzett tanárokra lesz szükség.

Az új NAT évtizedekre visszaveti a természettudományok oktatásának módszertanát

Arra, hogy mennyire nincs rendben a NAT természettudományokkal foglalkozó része Nahalka István oktatáskutató hívta fel a figyelmet nemrégiben. Szerinte súlyos probléma, hogy a természettudományos részben is óriási a tananyag. Hiányolja, hogy az 1-2. osztályban nincs természettudományos tantárgy, „mintha a gyerekek természetmegismerő folyamatai két évre szüneteltethetők lennének.”

Bírálatának sarokpontja, hogy egy évtizedekkel ezelőtt már meghaladottnak számító szemlélet árad belőle. Többek között ezt írja blogbejegyzésében: „...azt hisszük, hogy a gyerekek úgy ismerik meg a világot, hogy fokozatosan összegyűjtik a részismereteket, az adatokat, és ezekből általánosítanak, vonnak ki absztrakt fogalmakat, összefüggéseket, elméleteket. Ez a pozitivista, induktív-empirista tudományfelfogásra hajaz, amely már vagy 60 éve háttérbe szorult.”

A modern természettudományos felfogás szerint (ahogy ezt Galambos Gábor is vallja) már sokkal inkább arra kell fókuszálni az oktatásban, hogy „nem mi pakoljuk össze a gyerek fejében kis ismerettéglákból a tudás épületét, hanem a gyerek maga konstruálja saját tudását”. Ehhez olyan ismeretekre van szükség, melyeket órai kísérleteken sajátíthat el a tanuló, de ezek a mostani feszített oktatási tempóban a háttérbe szorulnak.

Galambos Gábor szerint jól csak azt lehet csinálni, amit szeretünk, és ez igaz a pedagógusokra és a tanárokra is. Ez a NAT szellemiségéből nem jön át, hiszen továbbra is rengeteg az átadandó ismeret, fuldoklik a diák és a tanár is a hatalmas tananyagban. Nincs idő átbeszélni a dolgokat, ismételni, elemezni, és ebbe belefásulhat tanár és diák egyaránt: könnyen ki lehet ölni a megismerés és a tudás szeretetét, ami nemzedékekre lesz kihatással. Hangsúlyozta, ha elrontjuk az altajisztika oktatását, akkor maximum öt ember karrierjét nehezítjük meg, ha azonban rossz a közoktatás, akkor egy egész generáció – és ezzel a társadalmunk – jövőjét tesszük tönkre. Félő, hogy most ez utóbbi irányába haladunk, és ez nagyon rossz tendencia.

Videónk is van! Nézze meg a Szeged Televízió összefoglalóját!

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: közoktatás NAT nemzeti alaptanterv oktatás Galambos Gábor