Hirdetés
Túl a városon 2020. február 14. 00:13

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete az új szakképzési törvény miatt

Egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében írnak az Alkotmánybíróságnak.

Szabó Zsuzsa, az érdekképviselet elnöke csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: kifogásolják, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak – egyeztetés nélkül – elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek, jogorvoslati lehetőség nélkül.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt kéri, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal, január elsejétől semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket – ismertette Szabó Zsuzsa.

A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjeszti be a szakszervezet, ezért arra biztat, hogy minél többen csatlakozzanak: szignójukkal adjanak felhatalmazást az érdekképviseletnek arra, hogy a nevükben eljárhasson. Az ehhez szükséges információk megtalálhatók a szakszervezet honlapján.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt hangoztatta, hogy túl rövid idő telt el az új törvény megjelenése és hatálybalépése között, nem lehetett felkészülni az átállásra.

Azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, munkaviszonnyá alakul 2020 júliusától (bár maga a szakképzési törvény 2020 januárjától hatályos). A szakképzésben dolgozók helyzete bizonytalanná vált, nincs garantált előmeneteli rendszerük, egyéni béralkukra kényszerülnek – hangoztatta Szabó Zsuzsa.

Úgy vélekedett, hogy anyagi és erkölcsi sérelem egyaránt éri a dolgozókat, mert a szakképzésben már nincsenek pedagógusok, csak oktatók, nem használhatók a pedagógusi hivatást kifejező megnevezések, például az, hogy középiskolai tanár. Nem tisztázott az sem, hogy milyen óraszámban kell oktatni és ezért milyen díjazás jár.

Szabó Zsuzsa közölte, hogy sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek. Azt kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy nevesítse a tárgyalópartnerüket, erre azonban nem került sor – mondta.

Azt akarják elérni, hogy

  • a szakképzésben foglalkoztatottak maradjanak közalkalmazotti jogviszonyban, ne „szakítsák ki” a szakképzést a köznevelés rendszeréből.
  • Állítsák vissza azt a korábbi állapotot, amelyben a pedagógusi fizetések meghatározásának alapösszege a minimálbér volt.
  • Rögzítsék, hogy 22 órát kell tanítani, valamint
  • azok illetményét is emeljék meg, akik nem pedagógusok.

Szabó Zsuzsa az országjárásukról is beszélt: szavai szerint nagyon kedvező tapasztalatokat szereztek, markáns véleményeket hallottak.

Gosztonyi Gábor, a szakszervezet egyik alelnöke felidézte, hogy január végén már benyújtottak egy alkotmányjogi panaszt. Ebben azt kérték a testülettől, hogy az új szakképzési törvény valamennyi rendelkezését semmisítse meg visszamenőleg, januártól.

A PSZ saját érintettsége miatt fordult az Alkotmánybírósághoz: arra hivatkozik, hogy megillette volna a véleménynyilvánítás, a javaslattétel joga a törvény előkészítésénél, ezekre azonban nem kapott lehetőséget.

A szakképzésben foglalkoztatottak jogállásának változása miatt csökkennek a szakszervezeti jogosítványok. A támadott törvény alapján nincs lehetőség kialakítani a munkavállalók és a munkaadók közötti együttműködés rendjét, nincs mód tárgyalást kezdeményezni, mivel nem állapítható meg, hogy ki a munkáltatói jog gyakorlója.

A PSZ az alkotmányjogi panaszában kifogásolta azt is, hogy sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az új szakképzési törvény a magyar oktatás történetében először tesz különbséget az iskolai tanulmányokat folytatók között - hangoztatta Gosztonyi Gábor, hozzátéve, hogy a végrehajtási rendelet további érdeksérelmeket okoz.

Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke közölte, hogy súlyos kifogásaik vannak az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban is.

Úgy vélekedett, hogy mulasztásos törvénysértést követett el a kormány, ugyanis az oktatásért felelős miniszternek rendszeresen, de legalább ötévente értékelnie kell az alaptantervről szóló tapasztalatokat, ez azonban elmaradt.

Azt mondta: nem tudják megmagyarázni, hogy miért, milyen elvek alapján volt szükség a NAT módosítására.

Totyik Tamás azt mondta: a követelményrendszer legalább harmadát el kell hagyni, csökkentve a tanulói terheket. Minden negyedik gyermek funkcionális analfabéta. Őket kellene felzárkóztatni az arról szóló vita helyett, hogy kit legyen kötelező olvasni. A legfontosabb, hogy olvassanak a fiatalok – jelentette ki az alelnök.

Megjegyezte, hogy a kritikák ellenére pozitívuma is van az új NAT-nak, ugyanakkor határozottan kérte az alaptanterv bevezetésének elhalasztását.

A PSZ alelnöke arról is beszélt, hogy a jövőben nagy hiány lehet óvodapedagógusokból.
 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Alkotmánybíróság NAT nemzeti alaptanterv Pedagógusok Szakszervezete szakképzés