Hirdetés
Túl a városon 2020. február 12. 07:41

Európai minimálbér: micsoda különbségek!

Az elnevezés megtévesztő, mert szó sincs arról, hogy egységes minimálbért vezetnének be a kontinensen vagy az EU-tagállamokban, de annak számításmódja európai lenne. Ez alapján jelentősen emelkednie kellene a magyar minimálbérnek is. És nem csak annak.

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Európában egységes minimálbért lehetne meghatározni és elfogadtatni. Az országok gazdasági teljesítőképessége között ugyanis nagyon jelentősek a különbségek. Az egységesítés képtelenségéről leginkább két szám győzhet meg. Az Európai Unión belül a legalacsonyabb minimálbér Bulgáriában 312 euróval, a legmagasabb Luxemburgban 2142 euróval. Árnyalja a képet, hogy a 27 tagállam közül 21-ben létezik központilag megállapított minimálbér. Így hazánkban is, amely jelenleg 161 ezer forint. Ez 487 eurónak felel meg.

Bár a Fidesz vezette kormány gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos pontja volt és maradt a hazai minimálbér ütemes emelése. Ennek ellenére több mint elgondolkoztató, hogy

minimálbérben csak Romániát, Lettországot és Bulgáriát előzi meg hazánk. Vagyis az unióban a sereghajtók közé tartozunk. A Magyarországgal leginkább összevethető országokban, így Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Horvátországban, Litvániában és Észtországban 50 és 100 euró, azaz 17-34 ezer forint közötti összeggel magasabbak a minimálbérek.

A gazdaság teljesítőképessége, a jobb versenyképességi mutatók és a vásárlóerőben mért különbségek miatt nem meglepő, hogy az EU két meghatározó, nagy lélekszámú államában, Németországban és Franciaországban közel 1100-1200 euróval, mintegy 370-400 ezer forinttal magasabb a minimálbér, mint Magyarországon.

Az európai minimálbér kapcsán az volna a cél, hogy EU-tagállamokban egységes számítási módszert alkalmazva számolják ki annak összegét. Nem véletlen, hogy az újonnan felálló, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már január középén tárgyalt a kérdésről.

A most formálódó elképzelések szerint a tagállamoknak egységes úgy kellene meghatározni a minimálbér összegét, hogy az egyenlő legyen az átlagkereset 60 százalékával.

A magyar példa azt mutatja, hogy jelentős a különbség a jelenleg megállapított, és a fentebb vázolt kalkuláció utáni összeg között. A most érvényben lévő minimálbér ugyanis mindössze bruttó 161 ezer, nettó 107 ezer forint. Az átlagkereset 60 százalékához igazított összeg a dolgok mai állása szerint bruttó 218 ezer forint, mintegy nettó 145 ezer forint lenne. Ez bruttó 57 ezer, nettó 38 ezer forintos különbség.

Csöppet sem szívderítő adat, hogy a hazai munkavállalók 4,5 milliós táborából 1,1 millióan minimálbért keresnek. Amennyiben bevezetnék az unió tagállamaiban az egységes európai minimálbér kiszámításának új formáját, nem kizárólag a közel milliós munkavállalói kör kaphatna magasabb havi jövedelmet. A keletkező bérfeszültség miatt mindazok havi juttatását is emelni kellene, akiknek a fizetése magasabb, mint a legalacsonyabb fizetési kategóriába szereplőké.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetének megyei rangsorában Csongrád megye a 9. helyen áll a legutolsó elérhető statisztikai adat – ez a tavalyi harmadik negyedév utáni – alapján, 202 ezer 514 forinttal.

A megyei kereseti viszonyok sajátossága, hogy a megyeszékhelyeken kapják a magasabb fizetéseket a munkavállalók. Mellettük a kisvárosok és községek „rontják le” a megyeszékhely átlagát, és így alakul ki a megyei átlagkereseti összeg.

Az európai minimálbérről nemrégiben konzultációt kezdeményezett a DK, vagyis politikai nyomásgyakorlással kívánják elérni a hazai jövedelmi szint emelését.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: DK európai minimálbér Európai Unió Ursula von der Leyen