Hirdetés
Szegeden 2020. február 9. 13:22 Forrás: Szegedi Tükör

Vágvölgyi B. András: Olykor goebbelsi módon

1989 a csodák éve volt Vágvölgyi B. András szerint, aki Szegeden mutatta be 1989 című regényének új kiadását. A Magyar Narancs szegedi születésű egykori főszerkesztője díszőrséget állt Nagy Imre koporsójánál a mártír miniszterelnök újratemetésekor. Rossz véleménye van a Fidesz által központosított sajtóról, amely szerinte olykor goebbelsi módon tolja a kormánypropagandát. A Szegedi Tükör interjúja.

Hirdetés

– 2009-ben jelent meg az 1989 első kiadása, mely bővebb, több mint hatszáz oldalas dokumentarista jellegű kötet volt. Miért született meg az 1989?

– Az évfordulóknak van egyfajta mágiája Magyarországon. Az első kiadás 2009-ben, a rendszerváltás 20. évfordulóján jelent meg, és arra számítottam, hogy lesz rá kereslet. És volt is. A pimasz cím nyilvánvalóan George Orwell 1984 című művére utal, persze fordított módon. A könyvemnek volt egy furcsa műfaji meghatározása – tűzijáték. Ez három dolgot is jelentett: a pompőz tűzijátékot, párizsi örömünnepet – 1989-ben ünnepelték a francia forradalom kétszázéves évfordulóját –, a tűzzel való játékot – hiszen 1989-ben még éles szituáció volt, nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy megorrolnak ránk a szovjetek, és jönnek a keményvonalasok –, valamint egyfajta erotikus akciót.

– Nemrégiben jelent meg az 1989 második kiadása. Miben különbözik az új kiadás az elsőtől?

– 2009-ben dokumentumregényként határozták meg a könyvemet. Akkor a dokumentumon, most viszont a regényen van a hangsúly. Mégpedig azért, mert azóta felnőtt egy olyan korosztály, amelynek már nincs semmilyen élménye az előző rendszerről, de még a rendszerváltás időszakáról sem. A fiatalabbaknak jobban fekszik a regényes forma és a rövidített tartalom. A történészhallgatóknak továbbra is az első kiadást ajánlom.

„Az én Szeged-képemben benne van a napfény, a folyó, a déliség, az egyetem. (...) Szegeden már olvastam szamizdatot, voltam a repülő egyetemen, ahol Szabó Miklós és mások előadását hallgattam” (fotók: Szabó Luca)

Goebbels: Keress egy ellenségképet!

A náci propagandaminiszter, Joseph Goebbels tudományosan közelített a kérdéshez, behatóan tanulmányozta Edward Bernays 1928-as könyvét is, és amellett hogy aktívan használta politikai eszközként, össze is foglalta a hatékony propaganda gyakorlatilag máig érvényes szabályait:

1. Kerüld az elvont gondolatokat, és az érzelmeket vedd célba!
2. Kevés üzenetet küldj, de azokat folyamatosan sulykold!
3. Használj felszínes, általánosító véleményeket, sztereotípiákat!
4. Az érvelés legyen egyoldalú – soha ne árnyalj!
5. Folyamatosan kritizáld az ellenfeledet!
6. Keress egy ellenségképet, és folyamatosan rágalmazd!

Forrás: qubit.hu

– 1989-et nevezte már a csodák évének, de úgy is fogalmazott egy interjújában, hogy a remények elcsalásának időszaka volt. Harminc évvel a rendszerváltás után mit gondol 1989-ről?

– Ma is tartom, hogy 1989 a csodák éve volt, amely életem egyik legfontosabb élménye marad. A remények elcsalása későbbi történet.

– Szeged benne van az 1989-ben? Ezt azért kérdezem, mert bár hosszú ideje nem itt él, Szegeden született és nőtt fel.

– Szeged benne van az 1989 szellemiségében. A szegedi születésem adottság, mindig büszkén emlegetem.

– Mit jelent önnek Szeged?

– Fiatalon úgy hívtuk Szegedet, hogy a mediterrán kisváros. Az én Szeged-képemben benne van a napfény, a folyó, a déliség, az egyetem. A szüleim egyetemi emberek voltak, abban a körben szocializálódtam. Ilyeténképpen fontos volt nekem, csakúgy, mint a Ságvári-gimnázium, ahol végeztem. Szegeden már olvastam szamizdatot, voltam a repülő egyetemen, ahol Szabó Miklós és mások előadását hallgattam. 1981 óta azonban már nem Szegeden, hanem Budapesten, New Yorkban, Tokióban és Kolozsvárott élek, de az már egy másik történet.

– Most milyennek látja Szegedet?

– Nagyon büszke vagyok Szegedre, amelynek különleges vibrálása van ebben az egysíkúvá vált magyar életben. Ilyen vibrálás máshol ritkán érezhető az országban.

– A rendszerváltáskor egyike volt a Magyar Narancs alapítóinak, amelyet közel tíz évig, 1998-ig főszerkesztőként irányított. Mit gondol a mai magyar sajtóviszonyokról?

– Rosszat. Vannak jó netes portálok, de az egyneműsítést, a központosítást nagyon rossznak tartom. A centralizált sajtó a kormánypropagandát sugározza, olykor goebbelsi módon. Láttam a budapesti főpolgármesterrel készült interjút a köztelevízióban. Pokoli volt. Nem éltem a Rákosi-érában és az azt megelőző szerencsétlen rendszerekben, de úgy vélem, a Kádár-kori televízióba se fért volna bele az, ami az M1 csatornáján történt. Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy bordélyház az évi százmilliárd forintot eltapsoló köztelevízió. Az nyilván jelent valamit, hogy az Egyesült Államok kongresszusa harminc évvel a rendszerváltás után újraindítja Magyarországon a Szabad Európa Rádiót.

– Belevágna most egy lapalapításba?

– Nem feltétlenül print lapba vágnék bele, ha belevágnék, mert most a könyvírás és a filmcsinálás van az érdeklődési köröm közepén. Ha igazi lehetőséget kapnék, belevágnék.

– A jelenlegi sajtóviszonyok közepette is?

– Pontosan azért, hiszen éppen ezeken a viszonyokon kellene változtatni. Elég sok problémám van azzal, amerre az ország megy. Nagyon remélem, hogy ez már nem tart sokáig.

„1989 júniusára már több hadosztályt, több tízezer szovjet katonát vontak ki az országból, és vagdosták át a vasfüggönyt. A mai történelemhamisítók, a terror háziasszonya és mások azonban úgy próbálják eladni a történetet, hogy Orbán Viktor fél kézzel zavarta ki az oroszokat, ami nem igaz. Inkább a fordítottja volna igaz most, hogy hívja vissza őket”

– Már tíz éve élünk a NER-ben, de ön évtizedek óta ismeri a meghatározó fideszes politikusokat, hiszen a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek legelején a Fidesz tagja, külpolitikai tanácsadója, 1989-ben Nagy Imre újratemetésének sajtófőnöke volt. Mikor ismerte meg Orbán Viktort?

– 1988-ban. Éles eszű, gyors gondolkodású ember volt, ami nekem akkoriban nagyon tetszett. Támogattam, hogy Nagy Imre újratemetésén Orbán Viktor legyen a Petőfi Sándor, aki huszonhat évesen, szőrösen, fehér ingben, zakóban mondta el a beszédét. Én Szelényi Zsuzsával, Várdy Katalinnal és Fodor Gáborral álltam díszőrséget Nagy Imre koporsója mellett, amikor Orbán a beszédét mondta. Ez akkor és ott meghatározó élmény volt a számomra. Ugyanakkor ma már másképpen ítélem meg Orbán beszédét. Akkor is volt bennem egy furcsa érzés, ami az évtizedek alatt felerősödött, hogy Orbán ezt a beszédet alapvetően a personal branding és az egyéni marketing céljára használta ki. Az volt az egyik legfontosabb mondata, hogy olyan kormányt kell választanunk, amelyik haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról. Ehhez képest akkor már a szovjetek megkezdték a csapatkivonásokat Magyarországról, hiszen az eldöntött tény volt.

Erről hosszasan beszélgettem Németh Miklós akkori miniszterelnökkel, amit tavaly megírtam az Átlátszóra. 1989 júniusára már több hadosztályt, több tízezer szovjet katonát vontak ki az országból, és vagdosták át a vasfüggönyt. A mai történelemhamisítók, a terror háziasszonya és mások azonban úgy próbálják eladni a történetet, hogy Orbán Viktor fél kézzel zavarta ki az oroszokat, ami nem igaz. Inkább a fordítottja volna igaz most, hogy hívja vissza őket.

Suki Béla, a Ságvári legendás tanára

Vágvölgyi B. András a Kolorádó Kid című filmjébe belecsempészte egykori gimnáziumi történelemtanára, Suki Béla alakját, akit Csányi Sándor alakít a filmben. A legenda szerint Sukit 1956 után rövid időre börtönbe zárták, utána muzsikus cigány volt az Alföldön. A Ságvári gimnáziumban 1962-től haláláig, 1982-ig tanított.

– Mi vethet véget a mostani rezsimnek?

– 2019 nagyon fontos év volt az elmúlt tíz év történetében. Először történt meg, hogy a kormánypárt olyan ütést kapott, amitől kicsit megroggyant, és rászámoltak. Azt gondolom, vissza kell térni a politikai érdekegyeztetésekhez, vissza kell térni ahhoz, hogy máshogy is el lehet képzelni a jövőt, mint ahogy azt a kormányzati béljósok megálmodják.

– Érdekegyeztetni fog, aki eddig erőből politizált?

– Rá lehet kényszeríteni. Ebből a fake newsos, igazság utáni világból vissza kell térni oda, hogy érvek, nyilvános viták legyenek, ahol megismerhetőek az álláspontok, az érdekkörök.

Nézze meg a Szeged Televízió Szemközt című műsorát is! Ott Kozó Attila, a televízió főszerkesztője és Dombai Tünde, a Szegedi Tükör újságírója beszélgetett Vágvölgyi B. Andrással!

Szabó C. Szilárd

(Forrás: A Szeged Televízió Szemközt című műsora és a Belvárosi moziban tartott könyvbemutató.)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belvárosi Mozi könyv könyvbemutató Szeged Televízió Szegedi Tükör Vágvölgyi B. András