A villámviharok is jelzik az éghajlatváltozás felgyorsulását

Hatalmas ingadozások jellemzik az elmúlt hónapok meteorológiai tendenciáit, ami nem csupán a hőmérséklet kilengéseire, de a csapadékmennyiség eloszlására, és a semmiből kerekedő szélviharokra is igaz. Makra László klímakutató, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetének munkatársa példaként hozta fel a hét eleji nyári záport, ami februárban rendkívül szokatlan jelenség.

Egyre több olyan eseményt figyelhetünk meg a természetben, melyek előfordulási esélye az adott évszakban 10 százalék alatti. Szeptember például hatalmas szélvihar söpört végig Szegeden, ez most megismétlődött, igaz, ezúttal nem a térségünkben okozta a legtöbb kárt. Ilyen viharos szelek korábban szinte kizárólag tavasszal jellemezték időjárásunkat, most pedig rövid időn belül egyszer ősszel, most pedig a tél második felében tapasztaltuk meg ezek erejét.

Fel kell készülnünk azonban más szokatlan jelenségekre is – figyelmeztet Makra László. A mostani tél például még nem hozott havat, és ha a következő három hét alatt sem lesz benne részünk, akkor megismétlődik az 1980-as évek közepének furcsa esete, amikor egyszer sem borult fehérbe a szegedi táj. Az utóbbi 50 évben eddig ez volt az egyetlen eset, de az éghajlatváltozás ezt a tendenciát is felerősítheti.

A hó elmaradása elsősorban az egyre magasabb átlaghőmérséklettel magyarázható, ami nem is nálunk jelentkezik legszembetűnőbben. Néhány napja például Spanyolországban 29,3 fokot mértek, ami még a dél-európai országokban is döbbenetes adat tél derekán. A mostani rendkívüli hőmérsékletingadozások, a csapadékos és száraz időszakok drasztikus váltakozása, valamint a hirtelen érkező, heves széllökésekkel pusztító viharok megviselik a szervezetünket is, így komoly kihívás az éghajlatváltozás a természet és az ember számára egyaránt.

SzGy

(Nyitókép: Facebook/Szegeden láttam/Varga Ferenc)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!