Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. február 1. 01:54

Nyilvános az új Nemzeti Alaptanterv, csökkentek az óraszámok

Nem készült teljesen új Nemzeti Alaptanterv, a korábbi átdolgozása jelent meg pénteken este a Magyar Közlönyben. Első ránézésre némi óraszámcsökkenés és nemzetiesedés látszik a NAT-on, de Takaró Mihály kézjegye nem uralta le az alaptantervet.

Hirdetés

A maximális óraszám az 1-3. évfolyamon 24 (22 kötelező), a 4-dikben 25 (23 kötelező), az 5-6-dikban 28 (ötödikben 27. hatodikban 26 kötelező), a 7-8-dikban 30 (28 kötelező), a 9-12-dikben 34 (kilencedikben és tizedikben 32, tizenegyedikben 30, tizenkettedikben 29 a kötelező) lehet a maximális óraszám.

A tanulóknak ettől magasabb óraszáma csak a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a nemzetiségi nevelésben-oktatásban, vagy ha az iskola sportiskola feladatait látja el, továbbá ha az iskola emelt szintű oktatást szervez.

Az átdolgozott NAT a korábbinál jobban hangsúlyozza a nemzeti nevelés fontosságát, a problémamegoldásra, valamint a jelenségértelmezésre koncentráló oktatást és az egyénre szabott tanulási lehetőségeket.

A nyelvoktatásra is jobban ráfekszik az átdolgozott NAT, az emelt szintű oktatás esetében 5. évfolyamtól az órakeret heti két órával megnövelhető.

Mégsem szüntették meg a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat, a 12. évfolyamban oktatható, úgy, mint az ének-zene, a vizuális kultúra, valamint a dráma és színház.

A kötelező olvasmánylistán nem érhető tetten a Takaró-féle hozzáállás, amely eredménye, hogy a jobboldali irodalomtörténész „kis zsidó lapocskának” nevezte a Nyugat című folyóiratot, ahová a 20. század legnagyobb magyar írói és költői írtak.

Wass Alberttől kötelező olvasmány is van az új NAT-ban, méghozzá az Adjátok vissza a hegyeimet!, sőt a diákoknak portrét is kell készíteniük róla. Újdonság, hogy bekerült Choli Daróczy József roma költő is. De az újak között találjuk Herczeg Ferencet is, aki a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója.

Az egyébként 1876 és 1878 között a szegedi kegyesrendi gimnáziumban is megfordult Herczeg később az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke volt. Az 1919-ben megjelent Az élet kapuja című történelmi regénye miatt 1925-ben, 1926-ban és 1927-ben is Nobel-díjra jelölték.

Az eddigi egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre továbbra sem része az átdolgozott Nemzeti Alaptantervnek.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: irodalom nemzeti alaptanterv oktatás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés