Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. január 30. 13:25

Az nem integráció, hogy „összeöntjük” a gyerekeket

Bár csak kisebb vita alakult ki a magyarországi integráció és az szegregáció oktatást érintő kérdésköréről a Jobbik és a Momentum két szegedi politikusa között, abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz oktatáspolitikája teljesen elhibázott.

Hirdetés
Hirdetés

A Zöld Teraszban szerdára összehívott beszélgetés két részt vevője Körmendi Zoltán, a Momentum és Tóth Péter, a Jobbik politikusa volt. Bár a téma ennél valójában szélesebb, a közel másfélórás beszélgetésben elsősorban annak oktatási vonatkozásai kerültek terítékre.

Körmendi szerint az oktatásban a beilleszkedés és kirekesztés fogalomkettősének pedagógiai és nem ideológiai felfogásban kellene jelentkeznie. Mindezt azért tartotta fontosnak elmondani, mert a jelenlegi kormány gyakorlatából éppen az ideológiai megközelítés köszön vissza. Tóth Péter szerint a kizárólag a magyar oktatásban végzett rombolás miatt a Fidesznek meg kellene buknia. Mindez azzal egészítette ki, hogy az hazai iskolákban folyó képzéseknek a jelenleginél sokkal jobban figyelembe kellene venniük a munkaerő-piac igényeit.

Mindezt Körmendi sokkoló statisztikával támasztotta alá. A szakiskolák és szakgimnáziumok tanulóinak 30 százaléka lemorzsolódik. A végzettek 70 százaléka nem abban a szakmában helyezkedik el, amelyben képesítést szerzett. A helyzet bonyolultságát mutatja – állapították meg közösen –, hogy sok esetben az derült ki rövid időn belül a szakképzésben oktatott szakmákról, hogy nincs rájuk igénye a piacnak.

Az elmúlt harminc év iskolai integrációs kísérletei alacsony hatékonyságúak voltak

– vont mérleget Körmendi, hozzátéve: az nem nevezhető integrációnak, ha „összeöntik” a legkülönbözőbb képességű gyerekeket. Szükségesek a kisegítő és a felzárkóztató osztályok, ám hosszútávon önmagában ez nem nevezhető jó megoldásnak. Sarkos megfogalmazásban az integrációnak nem azt kell szolgálni egy iskolai osztályban, hogy „mindenki ugyanolyan rossz legyen” – hangzott el a Momentum képviselőjétől.

Tóth Péter szerint a szabad iskolaválasztás megszűntetésével lehet megteremteni az oktatásban az integrációt. Indoklásként elmondta, hogy abban az esetben, ha a speciális nevelési igényű (SNI) diákok iskoláját felszámolják, akkor az ott tanulókat „szétszórják” különböző iskolákba, amelyekben az érkező tanulók sok esetben szétverik az addig jól működő osztályokat. Erre reflektálva Körmendi Zoltán úgy fogalmazott: ez valós probléma, amelyre differenciált oktatással lehet választ adni. Vagyis: adott esetben két tanárnak kell foglalkozni az ilyen osztályokkal, és a felmerülő gondok megoldása így elérhető közelségbe kerülhet.

Nem volt a felek között vita abban, hogy hosszú távú megoldásokat kell ebben a kérdéskörben keresni és találni. Önkritikusan elismerték, hogy ez a fajta szemléletmód nem erőssége a hazai politikának, amely a gyors megoldásokat szereti.

Társadalmilag rendkívül hátrányos, ha az SNI-s tanulók mindig külön osztályokba vagy iskolákba járnak, mert felzárkóztatásukra ilyen módon éppen az oktatás nem ad lehetőséget. Ezzel tartósítják a kirekesztést. Az iskola elvégzése után szembesülnek a diákok azzal, hogy a társadalom és vele a munkaerő-piac magasabb elvárásokat fogalmaz meg velük szembe, mint amire az iskola felkészítette őket – mondta el Körmendi. Ez az út nem vezet az kívánatos célhoz, az integrációhoz.

Bár sok szó esett az oktatás kapcsán a roma gyerekek felzárkóztatásáról, mindkét politikus elismerte, hogy az integráció és a szegregáció nem etnikai kérdés Magyarországon. Igaz, ehhez Tóth Péter hozzátette, hogy egymillió romaszármazású ember él hazánkban.

Az oktatásban folyó integráció akkor lehetne a jelenleginél sokkal jobb hatásfokú, ha emelnék a pedagógusok bérét és vele társadalmi megbecsültségét, átalakítanák a tanárképzést és ezzel egyidejűleg a továbbképzések rendszerét, valamint decentralizálnák az oktatásirányítást és önálló minisztériuma lenne a területnek.

Nem az egyes tanárt kell továbbképzésre küldeni, ha a hatékony integráció irányába szeretnék lépni, hanem egész tantestületeket. Egy-egy tanár a maga óráján képtelen megbirkózni a szaktárgy tanításán kívül az integráció és szegregáció ott jelentkező gondjaival. Ma a hazai iskolák sokaságában a diák az akadálya, hogy teljes értékű tanítás folyjon – tette hozzá az elmondottakhoz a Jobbik politikusa. Ez önmagában is jelzi az integráció csődjét az oktatásban.

Tóth Péter szerint a magyar oktatásban zajló integráció sikeressége akkor biztosítható, ha sikerült felszámolni a gyerekre megélhetési forrásként tekintő szociális támogatási rendszert. Körmendi Zoltán szerint is olyan szociális hálóra volna szükség, amely nem kizárólag a pénzügyi juttatásokra épül.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: integráció Tóth Péter Körmendi Zoltán oktatás

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés