Hirdetés
Szegeden 2020. január 23. 10:11

Történelmünk egy fontos darabját menthetnék meg a Szőke Tiszával

Képriport
Több mint 100 éves, a legértékesebb elemeit, alkatrészeit már leszerelték, vagy elpusztította a rozsda, mégis sokan remélik, hogy egyszer régi alakjában fog újjászületni. A Szőke Tisza ma csak egy hajóroncs, de története összefonódik Magyarország és Szeged utóbbi évszázadának történelmével.

A Szőke Tisza kategóriájában az egyetlen Magyarországon épen maradt példány volt mindaddig, amíg 2012-ben el nem süllyedt a tápéi öbölben, ahová évekkel korábban kivontatták. Szomorú, hogy egy hajóról úgy kell beszélni, mint egy kihalófélben lévő állatfajról, de nem túlzás azt állítani, hogy a Szőke Tiszáról már szinte mindenki lemondott. Most, hogy a KÉSZ Csoportba tartozó MA-HARD Vízépítő Kft. megpróbálja kiemelni a hajótest megmaradt részét, érdemes felidézni, mitől olyan különleges ez a hajómaradvány.

„Többször volt már e folyóiratban arról szó, hogy a nagy német közlekedő vállalatok, élükön a tengerhajózási társulatokkal, milyen hatalmas segítői az iparművészetnek s mennyi megbízást adnak belső berendezőknek. Örömmel látjuk most, hogy az első lépést ilyen irányba is megtették már. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság nagy luxushajói, köztük a most elkészült IV. Károly király hajó már jelentékeny eltérést mutatnak a régebben megszokott aranyos–rokokó és kárpitos- drapéria-ízléstelenségektől” – írta a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat 1917-ben. Kevesen tudják, hogy az említett, jó ízléssel készített hajó a ma, Szeged mellett, a tápéi kikötő vízében rozsdásodó Szőke Tisza.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg galériánkat!

Ha harminchárom neve nem is volt a hajónak, de többször átnevezték a történelmi széljárásokat követve. Kezdjük a névváltoztatások sorát azzal, hogy az 1917-ben elkészült hajó két év múlva már a Sas nevet viselte, majd Horthy Miklós kormányzó egyik kedvenc hajójaként 1930-ban felvette a Szent Imre nevet. Szolgált a Dunán, később a Balatonon is. A II. Világháború után Ausztriából hazaérkező hajót Felszabadulásra keresztelték, mígnem 1980-ban Szegedre kerülve felvette a most használatos Szőke Tisza nevet.

Nagyon tanulságos az a folyamat is, hogyan lett luxushajóból előbb a kormányzó kedvenc sétahajója, majd a „népi demokrácia” előbb turistahajóvá, majd a mindennapi forgalomból kivonva üdülőhajóvá alakította. Az utolsó fejezet 1990-ben kezdődött, amikor az önkormányzati tulajdonú Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft.-től egy magánvállalkozás bérelte ki az akkor már a Stefánia alatt horgonyzó úszócsodát. A középgenerációnak már csak diszkóhajóként marad emlékezetes a Szőke Tisza. Még ekkor is szinte teljes pompájában volt látható a sajátos díszkorláttal ellátott lépcső és az étkezőterem. Rendkívül ízléses volt az egykori gőzös dohányzóterme, vagy más néven szivarszobája, amelyet még láthattak a diszkózók is.

És, hogy mi is vezetett ennek a rendkívül nagy eszmei értékkel bíró ipari műemléknek a végső romlásához? Ma már senki sem tudja biztosan, valós vagy rémhír volt-e az, hogy a hajótest vízben lévő része annyira korrodálódott, hogy életveszélyessé vált maga az építmény. Ekkor az akkori tulajdonos állítólag betonnal kiöntette a hajó alját, ami szinte visszafordíthatatlan károkat okozott, sőt, olyannyira megnőtt a hajótest vízkiszorítása, hogy majdhogynem lehetetlenné vált a teljes rekonstrukció.

Az új évezred első képviselő-testületi ülésén arról döntöttek a városatyák, hogy 125 forintért odaadják a hajót a Mahart Tiszayacht Kft.-nek. Ezután vontatták a kikötőbe, és bár még 2002-ben is felröppentek olyan hírek, amelyek szerint befektetők vennék meg a Szőke Tiszát, és szállodát, esetleg személyszállító hajót alakítanának ki belőle, valójában semmi sem történt a megmentése érdekében. Ez a kétkéményes, lapátkerekes úszó csoda azonban egyre nehezebben birkózott meg az elemekkel, és félő volt, hogy előbb-utóbb teljesen eltűnik a szemünk elől. Azért is komoly volt ez a félelem, mert egyre több alkatrészt vittek el a hajótestről az arra járó „katasztrofaturisták”.

Van azonban olyan érv, amely a nehézségek és a jelentős költségek ellenére a hajó megmentése és újjáépítése mellett szól. Manapság ugyanis az ilyen elegáns, a Monarchia utolsó éveinek ízlésvilágát tükröző hajókon szállodákat, éttermeket üzemeltetnek a nyugati országokban, sőt esküvőket rendeznek például Bécsben az ilyen elegáns környezetben. Nálunk a nagy költségekre való hivatkozással hagyták eddig pusztulni az ilyen értékeket, pedig a turizmus lehetőségeinek kiaknázásával akár nyereségessé is tehető egy ilyen vállalkozás. De mielőtt a Szőke Tisza jövőjéről elmélkednénk, szurkoljunk annak, hogy a gőzöst épségben emelik ki a kikötő sekély vízéből.

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: hajó Szőke Tisza