• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Esély a Parkinson ellen: a szegedi klinikán is beültetik a világszínvonalú mélyagyi stimulációs eszközt
Szegeden 2020. január 22. 15:53

Esély a Parkinson ellen: a szegedi klinikán is beültetik a világszínvonalú mélyagyi stimulációs eszközt

Képriport
Európában ötödikként a szegedi klinikán végezték el szerdán azt a különleges műtétet, amely során egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek új mélyagyi stimulációs eszközt ültetnek be az agyába. A műtét sajtónyilvános volt.

Az új mélyagyi stimulációs eszköz beültetéséről fontos tudni, hogy ez a lehetőség csupán egy hete elérhető, és mint Klivényi Péter professzor a Neurológiai Klinika igazgatója a szeged.hu-nak elmondta – sorrendben –Angliában, Németországban, Svájcba és Hollandiában került sor az elmúlt hét napban olyan műtétre, amilyenre szerdán Szegeden. A legkevesebb, amit ennek kapcsán leírhatunk, hogy a szegedi klinika a világ élvonalához tartozik.

A médiamunkásoknak szigorú szabályok betartásával léphettek be Idegsebészeti Klinika hibrid műtőkomplexum gerincsebészeti műtője. Tetőtől talpig át kellett öltözni az újságíróknak, operatőröknek és a fotósoknak, hogy a megfelelő higiénés szabályokat betartsák. Előzetesen szabályozták, hogy egyszerre hány külső szereplő lehet jelen a műtőben, ahol Kis Dávid, az Idegsebészeti Klinika osztályvezetője, egyetemi adjunktusa orvos csapatával reggel nyolc órakor kezdett neki egy Parkinson-kórban szenvedő ember műtétének. A forgatókönyv szerint a műtéti beavatkozással 13-14 órára végeztek, ami jelzi, hogy hosszú beavatkozásról van szó.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját az operációról!

A hírportálunknak nyilatkozó Klivényi Péter úgy foglalta össze a szerdai műtét lényegét, hogy bár mélyagyi stimulációs műtéteket húsz éve végeznek Magyarországon, Szegeden 2011-ben történt meg az első ilyen beavatkozás, így nem a műtéti eljárás jelenti az újdonságot. A mostani műtétben olyan eszközt építettek az agyba, amely nem kizárólag stimulálni képes az agyat, hanem ezt meghaladóan agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Mindennek azért van különösen nagy jelentősége, mert az orvosok így valós időben juthatnak adatokhoz az agy aktuális működéséről, annak változásáról, és így következtetéseket vonhatnak le a kezelés hatékonyságáról. Erre korábban nem volt lehetőség. Az orvosok reményei szerint agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas eszköz adatszolgáltatása forradalmasítani fogja a gyógyító tevékenységet. Ennek hátterében az áll, hogy az agyba ültetett eszköz a nap 24 órájában öt éve keresztül szolgáltat adatot az agy meghatározott területének működéséről, ami olyan információkhoz juttatja az orvosokat, amilyenekhez eddig nem volt hozzáférésük.

A szerdai műtét másik nagy újdonsága az volt, hogy azt olyan neuronavigációs rendszerrel, és a műtét alatt CT-képalkotással végezték, amely lényegesen lerövidíti a műtét időtartamát. Ez azért sem lényegtelen, mert ez a műtét korábbi formájában akár nyolc órát is igénybe vett, ami nagy megterhelést jelentett és a beavatkozás az ébren lévő betegnek. Ez most rövidülhet.

Az esemény jelentőségéről sokat elmond a média érdeklődése. Nehéz lenne felsorolni, hány szerkesztőség képviseltette magát, hány stáb forgatott a szegedi klinika műtőjében, hány fotós dolgozott a szegedi hibridműtőben. A világújdonságnak kijár az érdeklődés.

A műtőben található orvosi műszerpark értékéről érdeklődtünk Klivényi Pétertől, aki röviden csak annyit mondott: milliárdos.

B. P.

Videónk is van! Nézze meg a Szeged Televízió híradós anyagát!

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szegedi Tudományegyetem SZTE Klivényi Péter Neurológiai Klinika