Hirdetés
Túl a városon 2020. január 14. 21:03

Nem enged népszavazást a skót függetlenségről Boris Johnson brit miniszterelnök, az ünnepelt demokrata

A jobboldali konzervatív körökben rendszeresen megveregetik Boris Johnson vállát verbálisan, amiért tűzön-vízen át véghezviszi a Brexitet, ahogyan azt a britek megszavazták 2016-ban. Más a helyzet, ha Skócia akar elszakadni a koronától, akkor már fáj a demokrácia.

Boris Johnson azzal a szánalmas érvvel csillapítaná a skótok függetlenségi vágyát, miszerint megígérték, hogy egy nemzedékre szól a 2014-es népszavazás, amely során Skócia megerősítette az Egyesült Királysághoz tartozását, ezért nem engedélyezi az újabb népszavazást a függetlenségről. 

Boris Johnson nyilván csak viccel, hiszen ő is tisztában van vele, hogy 2014-ben szó sem volt még Brexitről, tehát a status quo ilyen értelemben nehezen kérhető számon Skócián, hiszen az épp az elszakadáspárti politikusok hathatós munkájának köszöhetően változott meg, akár jól sül el a Brexit, akár nem.

Az ünnepelt demokratát az sem igazán érdekli, hogy 2016-ban a skótok közel kétharmada az európai uniós tagság mellett szavazott.

Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.

A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Boris Johnson keddi levele szerint a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez, valamint Nicola Sturgeon és Alex Salmond ígéretéhez tartja magát. A brit miniszterelnök közölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának.

Nicola Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

Nicola Sturgeon – aki az SNP vezetőjeként tölti be a skót miniszterelnöki tisztséget - már az idei év második felében szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, és a decemberi választás után Johnsonnak küldött levelében felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának hatáskörét. Hozzátette: ha a brit kormány ezt elutasítja, nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul.

A skót kormányfő ezzel alig burkoltan jogi eljárást helyezett kilátásba London ellen elutasító döntés esetére.

Keddi válaszlevelében Boris Johnson azonban leszögezte: a skót nép annak az ígéretnek az ismeretében voksolt döntő többséggel az Egyesült Királyság egyben tartása mellett, amely szerint a népszavazási döntés egy nemzedéknyi időre szól.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint egy újabb függetlenségi referendum csak meghosszabbítaná a Skóciára már egy évtizede jellemző politikai stagnálást, és ismét a skót iskolák, kórházak és munkahelyek látnák kárát az Egyesült Királyság szétbontását célzó kampánynak.

A skót kormány a decemberi választás után közzétett egy 38 oldalas tanulmányt az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érvekről.

A tanulmány szerint a 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból. A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Boris Johnson Brexit Egyesült Királyság Nagy-Britannia Skócia