Hirdetés
Művház 2020. január 14. 08:08

Rejtő Jenő gyerekként egy ideig Szegeden élt, a húgát itt temették el

A szőregi Rejtő-esten sok más mellett az is kiderült, pontosan hol élt az író és családja a városban.

Hirdetés

A Rejtő Jenő-kutatás ma is szolgál újdonsággal. Kiderült például, hogy az író két és féléves kishúga Szegeden halt meg, itt is temették el. Ahhoz képest, hogy sokáig az irodalomtörténet-írás azt sem tudta, hogy Rejtőnek volt egy húga. Persze, Rejtő nem ezért fontos, de hogy miért, arról Thuróczy Gergely irodalomtörténész adott elő Szőregen.

Bármennyire jól dokumentált a harminchét évesen elhunyt Rejtő Jenő élete és munkássága, nem olyan régen derült ki, hogy családja 1910-ben és a rákövetkező évben Szegeden élt. Ahogy szőregi előadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kutatója, Thuróczy Gergely elmondta: mindez egy családi fotóról derült ki, amin az öttagú Reich-család szerepel (Jenőnek két bátyja volt, Lajos és Gyula), a kishúg, Kornélia akkor még nem született meg. 

Most azonosították be a család itteni lakóhelyét, ami a Zrínyi utca 17. szám alatt volt. Igaz, ma már csak a ház helye található meg a Hősök kapuja közelében.

Kornélia vörhenyben halt meg, míg Lajos a kor egyik legjobb sakkozója, Gyula pedig bridzsjátékosa volt annak a vidéki gyökerekkel rendelkező asszimilálódott zsidó családnak, ami Szegedről visszaköltözött Budapestre. Jenő bámulatos memóriájáról volt híres.

Testvéreivel ellentétben Rejtő Jenő még érettségit sem tett, kimaradt az iskolából, ám hamar eldöntötte, hogy író lesz. Kamaszkorában verseket írt, később színitanodát végzett a 195 centi magas, kisportolt és izmos fiatalember, de nem érzett elég tehetséget magában a színpadhoz. 

Thuróczy Gergely előadásában elmondta, hogy a Rejtő írói névre viszonylag hamar rátalált az 1927 és 1930 között Nyugat-Európa több országában csatangoló fiatalember. Ausztria, Csehország, Németország és Franciaország mellett eljutott annak észak-afrikai gyarmataira, így nem meglepő, hogy későbbi irodalmi alapanyagának jelentős részét onnan hozta haza.

Az érvényesülés útja rögös volt. Költőnek csapnivalóan rossz volt, színésznek talán közepes, majd hazaérkezése után bulvárlapot alapított másodmagával Nagykörút névvel, ami egyetlen megjelenés után befuccsolt. A főváros lappiaca telített volt és jó színvonalú, itt befutni egyáltalán nem volt könnyű. 

Rejtő ezek után kezdett kabaréjeleneteket írni, amik többsége nem maradt fenn, de későbbi írói látásmódja szempontjából ez pályája egyik meghatározó mozzanatának bizonyult. Sokoldalúságát jelezte, hogy operettek szövegkönyveit írta.

A kutatás szerint 10-12 operettnek lehetett társszerzője, de ezek közül csupán hatot ismerünk. Szegedi vonatkozása ennek, hogy a Gróf Figarót és a Tatjánát Szegeden is bemutatták, ezekről a korbeli helyi sajtó is beszámolt.

Thuróczy Gergely szerint Rejtő kiadója nem bízott abban a műfajban, amit az író maga alkotott meg (fotó: Szabó Luca)

Az igazi áttörést azonban a filléres regénysorozatokban megjelent prózai művek hozták meg Rejtő Jenőnek. Alapvető újdonságot hozott azzal, hogy a humort beleépítette kalandtörténetibe, sőt valójában ennél is többet tett. A humor segítségével a kalandregények paródiáját teremtette meg, öt év alatt tizennégyet írt. Thuróczy Gergely ennek kapcsán jelezte: nagyjából száz szerző ontotta az 1930-as évek közepén és végén a kalandregényeket, de ezek közül egyedül P. Howard neve maradt fenn, alias Rejtő Jenő. Nem véletlenül. Időt állónak kizárólag az ő regényei bizonyultak. A közönség falta a könyveket.

Az csak 1942-ben derült ki, hogy a P. Howard név mögött valójában Rejtő Jenő – használjuk ezt az ócska poént – rejtőzik. Az Egyedül Vagyunk elnevezésű szélsőjobboldali lap írta meg, hogy az angol név mögött a zsidó származású Rejtő Jenő áll. A lap nehezményezte, hogy az író továbbra is a Japán Kávéházban írhat, ahelyett, hogy munkaszolgálatos lenne.

„Gyilkos újságcikk volt” – mondta a kutató. Feljelentéssel ért fel, és Rejtőt nem sokkal később valóban munkaszolgálatra vitték a Don-kanyarba.

Valószínűleg 1943. január elsején halt meg, de mind a mai napig eltűntként tartják nyilván.

Rejtő Jenő már betegen került munkaszolgálatra. A túlhajszolt élet, az állandó éjszakázás, az erőltetett ütemű írás megviselte idegrendszerét. Gyaníthatóan fiatalkora óta bipoláris személyiség volt, alighanem depresszióval küzdött, és egészségét aláásta, hogy rendszeresen fogyasztotta az Aktedron nevű, a gyógyszertárakban beszerezhető stimuláló szert.

Rejtő Jenő műveinek megismerhetőségét alapvetően befolyásolja az a tény, hogy a rendszerváltás előtt, főként az Albatrosz-sorozatban megjelent regényeinek szövegeit rendszeresen átírták, megmásították, részeket hagytak el belőlük, csonkították a szöveget, szereplők nevét változtatták meg. Igaz, tette hozzá az előadó, Rejtőnek még életében is komoly harcot kellett hívnia saját kiadójával, a Novával, aminek hiába volt messze a legsikeresebb szerzője, szövegeiből jelentős részeket kihúzattak vele. Thuróczy Gergely magyarázata szerint, saját kiadója nem bízott abban a műfajban, amit Rejtő alkotott meg: a kalandregény-paródiában. Érthetetlen módon a piaci sikerek ellenére vélekedett így a kiadó.

Egy legendát eloszlatott a PIM szakembere. Rejtő kávéházakban és éttermekben soha nem fizetett kézirataival. Hihetetlenül gondosan bánt azokkal, és bár igaz, hogy művei jelentős részét a Liszt Ferenc térhez közeli Japán Kávéházban írta – korábban ez volt József Attila törzshelye is –, soha nem írásaival egyenlítette ki a számláit. 

Rejtő Jenő kétszer házasodott, mindkétszer gépírónőjét vette feleségül. Valójában nem volt férjnek való – állapította meg Thuróczy Gergely. Sok pénzt keresett írásaival, de életmódja és játékszenvedélye miatt szórta is azt.

Apró adalék a végére. A Japán Kávéház – ez jelenleg az Írók Könyvesboltja – azért is érdekes helyszín, mert a fiatal Rejtő itt sokat sakkozott József Attilával. Mivel mindketten 1905-ös születésűek, pályájuk elején jártak. Kölcsönösen nem tudhatták, hogyan alakul sakkpartnerük jövője. József Attila 32 évesen, Rejtő Jenő 37 évesen halt meg. 

Szűkmarkú volt velük az idő.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: előadás irodalom Petőfi Irodalmi Múzeum Rejtő Jenő Szőreg Thuróczy Gergely