Hirdetés
Szegeden 2019. december 15. 10:11

Amikor a gépkocsi szerelésekor a legjobb barát a kalapács

Képgaléria
Négy szegedi fiatal szeptemberben indult neki Ázsia felfedezésének. Első célállomásuk India volt, ahol az első három hónapjukat töltötték. A társasággal mindig történik valami, sokszor kell változtatniuk terveiken. Most például egy autót vásároltak, hogy könnyebben és gyorsabban tudjanak utazni. De számos nehézséggel kellett addig szembenézniük, míg az övék lett a jármű.

Az itthoni, eredeti tervek szerint a fiatalok motorokat, mégpedig Royal Enfieldeket akartak vásárolni, hogy azzal utazzák körbe Indiát. Ez a típus az ország leghíresebb és legjobb motorja, ezért is erre esett a választás. Úgy gondolták, a motorokkal könnyebb közlekedniük, nagyobb távokat tudnak megtenni és olcsóbb is. Azonban, amikor elkezdtek motorokat keresni, kiderült, hogy sokkal többe kerül, mint tervezték és nem is találtak egy eladónál három motort. Több ismerős segítségét is kérték, de végül erről a tervről le kellett mondaniuk. Ekkor kezdtek más megoldást keresni. Az egyik barátjuk felvetette, hogy vegyenek egy úgynevezett tuk-tuk-ot. Ez a háromkerekű jármű Ázsia egyik legjellegzetesebb közlekedési eszköze. „Nekünk is tetszett az ötlet, de végül elvetettük, mert a sok cuccunk miatt ebből is kettőt kellett volna venni, ráadásul nem is valami gyorsak, főleg északon, a hegyi utakon. Ezért is kezdtünk el a kocsi ötletén gondolkozni.” – mesélte Benji.

Először egy Suzuki Maruti Omnit néztek ki, ami egy hat személyes kisbusz, amiben az indiaiak általában 8-9-en utaznak. „Rengeteg ilyet láttunk az utcán, ezért úgy gondoltuk, hogy beszerezni sem lehet annyira nehéz. Utána néztünk az interneten és többet is találtunk, átlagosan 90 ezer rúpia áron, ami nem egészen 400 ezer forint” – folytatta a történetet Gergő.

Többet is megnéztek, de végül lemondtak erről a típusról, mivel rájöttek, négyen nem tudnának aludni benne, pedig arra is szeretnék használni a kocsit.

Közben az is kiderült, bármilyen autót is akarnak vásárolni, kell egy indiai személy, akinek a nevére lehet íratni a papírokat.

„Már kezdtünk lemondani az autós tervünkről, amikor elmeséltük kudarcunkat egy barátunknak, aki felvetette, vegyünk egy Force Tempo Travellert. Elsőre úgy gondoltuk, hogy túl nagy lenne nekünk egy ilyen autó, valamint biztos drága is. Azonban egy gyors keresés után az egyik barátunk Aslam talált egyet az interneten, ami csak 120 ezer rúpiába került. Erre mi is felkaptuk a fejünket, mert jóval áron alul volt, és tudtuk, ebbe mar kényelmesen elférnénk.” – ezt már Levi tette hozzá a történethez.

Végül egy 2004-es, 15 üléses Force Tempo Traveller mellett döntöttek, amit régen iskolabusznak használtak, de túl nagy volt a kis utcákhoz, ezért akarta eladni a tulaj.

A vásárlás előtt megbeszéltek a fiatalok egy találkozót az eladóval, amelyről indiai szokás szerint, két órát késett az illető. Végül azért csak megérkezett és kiderült, az indiai viszonyokhoz képest egész jó állapotban van az autó, azonban „némi” hiányosságai is voltak, például nem működött a fék. Abban maradtak az eladóval, hogy ha kijavítja a hibát, megveszik az autót. Pár nap múlva újra találkoztak és akkor már minden rendben volt a járművel. „Jó indiai szokás szerint a pár napos átírásból egy hónap lett, de ezen már nem is lepődtünk meg. Addig, amíg nem kaptuk meg a kulcsot, elkezdtük a kocsi felújítását” – mesélte Wera.

Természetesen a felújítás sem ment úgy, ahogy eltervezték. Kitalálták, hogy türkizkékre festik az autót, de hiába vásárolták fel az összes festéket a környékbeli boltokból, csak félig lett kész a festés, így egy jó ideig félig kész autóval járkáltak.

Amikor végre hozzájutottak a kulcshoz és övék lett a kocsi, újabb problémával szembesültek, nem indult el. Mint kiderült az akkumulátorral van probléma. Elvitték feltölteni, ami három napig tartott, de ezen már senki nem lepődött meg.

„Másnap reggel el akartunk menni Mapusaba, ahol mindent – kivéve a türkiz festéket – be lehet szeretni olcsón, azonban sajnos megint nem indult a motor. Mivel már kezdtünk hozzászokni a folyamatos új kihívásokhoz, ezért nem pánikoltunk be, beültünk egy közeli étterembe reggelizni, és elmeséltük a pincérnek, mi is történt velünk. Nagy meglepetésünkre azt az ötletet adta, hogy üssük meg az önindítót egy kalapáccsal, pont akkor, amikor gyújtást adunk rá. Hozzá vagyunk már szokva az ilyen indiai módszerekhez, ezért ki is próbáltuk, és láss csodát, be is indult ettől a kocsi.” – mesélte Gergő a megpróbáltatásaikat.

Szerencsére azóta semmi probléma nincs a kocsival, és már hosszabb utakat is bejártak vele. Sajnos azonban az államot nem tudták elhagyni, mert ahhoz további papírok kellenek, és ez csak a napokban derült ki.

Az utazások szünetében még dolgoznak az autó belsejének felújításán, kiszedték a hátsó üléseket és helyére ideiglenes megoldásként egy matrac került. Később egy ágyat szeretnének beépíteni, hogy kényelmes tudjanak aludni.

Szerencsére az indiai forgalmat már megszokták, így nem okoz problémát, hogy a másik oldalon található a kormány, mivel jobboldali közlekedés van. A három fiú lesz majd a sofőr, mivel mindegyiküknek van nemzetközi jogosítványa, ami érvényes az ilyen nagyobb autókra is.

Azonban mielőtt nagyobb útra kelnének az új autójukkal, előbb még a társaság ellátogat Nepálba egy hónapra. Ez, ezzel a kocsival túl nagy falat lenne, ezért Goán hagyják a kisbuszt a barátoknál és stoppal vágnak neki egy közel 2 ezer kilométeres útnak Delhibe, ahonnan repülővel utaznak majd Nepálba.

Amennyiben kíváncsiak a fiatalok kalandjaira, iratkozzanak fel Youtube-csatornájukra, vagy kövessék őket Instagramon. De a szeged.hu is folyamatosan beszámol arról, merre is jár a kis csapat.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Ázsia utazás Worldwide W4nderers