Hirdetés
Szegeden 2019. december 13. 09:04

Jogi atombomba, amit eddig nem dobtak le

Kétes történelmi dicsőség, hogy a magyar kormány ellen indította elsőként az EU az alapértékek feltételezett megsértése ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást. Az ezzel kapcsolatos meghallgatások most zajlanak Brüsszelben, a Grand Caféban pedig hazai jogvédő szervezetek képviselői beszéltek arról, mi a lényege és a tétje a vizsgálatnak.

A történelemkönyvek lapjai megőrzik, hogy a magyar kormány ellen indult elsőként a jogállamisággal kapcsolatos alapértékek feltételezett megsértése ellen az első vizsgálat az EU történetében – mondta el bevezetésként Zágoni Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság tagja. Mellette Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely és Demeter Áron, az Amnesty International munkatársa beszélt az összefoglaló néven 7-es cikkely alapján folyó eljárásról.

Ha a procedúra végén elmarasztalják a magyar kormányt, akkor akár Magyarország szavazati joga is felfüggeszthető lenne az EU-ban, éppen ezért nevezik jogi atombombának.

Vagyis olyas valaminek, amit azért nem dobnak le, mert pusztítása felmérhetetlen károkat okozna.

Mindjárt az elején tisztázták, hogy bár a lengyel kormány ellen is folyik vizsgálat, de az sokkal szűkebb körű, mert esetükben kizárólag a bíróságok függetlenségének kérdését vizsgálják a tagországok igazságügy miniszterei. A magyar kormány elleni eljárás alapját a Sargentini-jelentés teremtette meg, amelyet az Európai Parlament indított el. Az eljárás előkészítő és szankcionális szakaszra osztható. Mivel egyetlen ilyen eljárás sem volt még az unió történetében, ezért nincs pontos menetrendje a vizsgálatnak. Ma még az sem mondható meg, mikor zárulhat az előkészítő szakasz – hangzott el.

A magyar igazságügy minisztert, Varga Juditot ebben az ügyben kétszer hallgatták meg, legutóbb kedden. A magyar kormány az ügy kapcsán boszorkányüldözésről beszél, miközben 168 oldalas jogi válasszal rukkolt el a most folyó tárgyalásokra. A szegedi előadás jogvédői szerint, ha csupán boszorkányüldözésről volna szó, akkor nem kellene ennyire terjedelmes és részletekbe menő választ adnia a kormánynak. Európai dimenzióban nem csekély a tétje a magyar kormány ellen folyó eljárásnak. Még akkor sem, ha szankciókra nagy valósszínűséggel nem kerül sor. Ennek oka, hogy a magyar és a lengyel kormány nem fogja a másik elleni eljárás megállapításait megszavazni. Márpedig az elmarasztaláshoz teljes szavazatazonosságra volna szükség. Az eljárás így néz ki politikai vetületben.

Az európai dimenzió emlegetése mégsem felesleges, mert innentől fogva az a kérdés: ami megtörténhetett Magyarországon, az megtörténhet más uniós tagállamban is? Vagyis: lebonthatóak olya mértékben a demokratikus alapértékek másutt is, mint az feltételezhetően Magyarországon megtörtént? Tanulási folyamat is az EU számára a magyar kormány elleni eljárás – hangzott el.

Urbán Ágnes a magyar sajtópiac képtelen koncentrációjáról beszélt, vagyis arról, hogy közel ötszáz sajtótermék tartozik a Közép-európai sajtó- és Média Alapítványhoz (KESMA).

A KESMA léte szürreális – fejtette ki Urbán Ágnes, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy tavaly ugyanazon a napon tíz, a kormányhoz közelálló médiumot birtokló tulajdonos egyszerre döntött úgy, hogy esetenként többmilliárdos vagyonát átruházza az említett alapítványra.

A KESMA-hoz tartozó sajtótermékekkel kapcsolatos gondok egyik fő forrása, hogy óriási mennyiségű állami hirdetést találni bennük. Nyugodtan lehet velük kapcsolatban úgy fogalmazni, hogy függőek ettől a típusú hirdetéstől. A saját média pénzelése folyik ezen a módon – jelezte Urbán Ágnes.

A kormányzat érvelése a 7-es cikkely kapcsán egyebek mellett az, hogy olyan független vállalkozások a piacvezetők a hazai médiapiacon, mint az RTL Klub, a HVG és az Index. Ez igaz is, de pénzügyi szempontból mindannyian – a többiekről nem is beszélve – a túlélésért küzdenek. Tavaly már az RTL Klub is veszteséges volt, ami emberemlékezet óta nem történt meg.

Emellett látványos gond, a kizárólag a Fidesz delegáltakból álló Médiatanács léte.

A tagok delegálásakor a kormányzat már a látszatra sem ad, miközben ez a szervezet hatósági jogkörrel is rendelkezik.

Nem erősítette a magyar bíróságok függetlenségéről kialakított képet az egykori főbíró, Baka András tisztségéből történt jogellenes elmozdítása, valamint a kényszernyugdíjazott bírók tömege. Utóbbiak 90 százaléka akkor sem került vissza pozíciójában, amikor elmozdításuk jogellenessége bizonyítást nyert – ecsetelte a helyzetet Demeter Áron, az Amnesty International munkatársa.

A hazai jogvédő szervezetek elkészítették a maguk állásfoglalását ebben az ügyben. Tételesen vizsgálták a kormány ebben az ügyben született 168 oldalas válaszát. Pontról pontra elemezték, hogy csúsztat, hol hallgat el és hol hazudik a kormány az uniónak adott válaszában.

Ez a dokumentum hamarosan hozzáférhetővé válik.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!