Hirdetés
Szegeden 2019. december 5. 21:08

Közmeghallgatást tartottak a szegedi távhő közeli és távoli jövőjéről

Tíz–tizenöt éves tervezési folyamat gyümölcse az a geotermikus fűtőrendszer, ami a következő három-négy évben Szegeden kiépül. Szegediként büszkék lehetünk erre a világraszóló teljesítményre, mert Európa második alternatív energiára alapozó távfűtőrendszere létesül – fogalmazott a csütörtöki közmeghallgatáson Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezetője, geológus.

– Régóta tesz úgy a magyar nemzetgazdaság, mintha keresné az utat az alternatív energiahordozókra való áttérésre. Mert azért be kell látni, hogy egy évben fűtésre annyi gázt éget el az ország, ami 11 centi vastagon állna a 93 ezer négyzetkilométeres területén – hozott meghökkentő hasonlatot a Szetáv igazgatója. Tíz–tizenöt éve érik tehát a zöld gondolat, és már látszik, bár nem mindenki hiszi, hogy globális éghajlatváltozással kell megküzdenünk.

Arccal a zöld energia felé

A szakember kiemelte: az utóbbi öt év volt a legmelegebb az elmúlt ezer évben, és ennek meglesz a következménye. Ezért állami és önkormányzati szinten is teljes mellszélességgel át kell állni az alternatív energiára. Arra, amelyik a leggazdaságosabb. Szeged esetében ez a

geotermikus energia, ami leegyszerűsítve abból áll, hogy kihúzzák a földből a termálvizet, fűtenek vele, majd visszateszik a föld mélyébe.

Érdekességként Kóbor Balázs elmondta: bár megújuló energiáról beszélünk, azoknak a földrétegeknek, amiknek a hőjét igyekeznek hasznosítani, 2-3 millió év alatt pótlódnak. Ezért ezeket a vizeket elpancsolni nem szabad, hasznosítani annál inkább.

Miért éppen a geotermika Szegeden? Térképen mutatta meg a geológus: ahonnan a geotermikus energiát tervezik kitermelni, kétezer méteres mélységből 95 fokos víz hozható fel.

Jelenlegi távfűtés számokban

– Jelenleg a szegedi távfűtőrendszer 21 hőkörzetből áll, mintha 21 távhővállalat működne egymás mellett – jellemezte a mostani helyzetet az igazgató. Előnye, ha csőtörés van, egyszerre egy hőkörzetben csak 2-3-4 ezer lakás marad fűtés vagy háztartási melegvíz nélkül. A hátránya, hogy ha össze lenne kötve, bárhol táplálnának bele energiát, azt keringethetnék. Utóbbin dolgoznak, vagyis két-három hőkörzetet kapcsolnak össze az ellátás biztonsága érdekében. Az ügyvezető azt mondta, a földben a rendszer finoman szólva is rohad, hiszen 1984 óta senki nem költött a 200 kilométernyi vezetékre a földben.

Jelenleg 23 fűtőmű és 240 hőközpont 27 ezer 251 távfűtött lakást és 469 intézményt lát el. Riasztó adatokat is hallhattunk. Minden egyes évben nagyjából 30 millió köbméter gázt égetnek el a fűtéshez. Ez olyan iszonyatos mennyiség, mintha Szeged teljes területét a külterületeket is ideértve 105 centi vastagon töltenének meg gázzal. A folyamat során a levegőbe 55 ezer tonna széndioxid jut. Ha átszámolnánk szénre és felpakolnánk teherautókra, Kiskunfélegyházáig állna a sor.

60 százalékkal csökken a károsanyag-kibocsátás

Az épülő geotermikus távfűtési rendszert a Szetáv, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda és a Geo-Hőterm Kft. alkotta konzorcium építi ki. Összefogásukkal kilenc geotermikus kútcsoportból álló rendszer létesül.

A 24 milliárd forint értékű beruházáshoz a pénz 45 százalékát adja az Európai Unió és a magyar állam, a többit  a pénzügyi befektető biztosítja. A Szetáv szakmai befektetőként van jelen, az állami iroda pedig a műszaki ellenőrzést végzi.

Egy kútcsoport 3 termálkútból áll, egy 2 ezer talpmélységű termelő kútból nyerik ki a vizet, amit két 1600-1700 méter talpmélységűbe kútba sajtolnak vissza, mert egybe nem lehet visszatenni a kőzet összetétele miatt. A kutak átlagos hozama 80 köbméter lesz óránként.

Odesszában már kialakították ezt a kúthármast, most zajlik a vezetékfektetés. Nemrég kezdtek hozzá a Gyík utcánál a következő két kút fúrásához. Koszos, hangos eljárás, ami hozzávetőleg három-négy hónapig tart. Ezért megpróbálják zajvédő fallal leszigetelni a munkaterületet.

Az állam szabja az árakat

Az új távhőrendszer előnyeire áttérve Kóbor Balázs elmondta, évente 450-500 ezer gigajoule energiát várnak tőle, ami annyit jelent, hogy négy év múlva 60 százalékkal 20 ezer tonnára csökken a szén-dioxid-kibocsátás.

A most felhasznált gáz mennyiségének pedig 68 százalékát váltja ki. A fűtéssel a termálvíz csak 70 fokosra hűl vissza, vagyis még marad energiatartalék a rendszerben, így további létesítmények rácsatlakoztathatók. Erre jó példa, hogy Felsőváros fűtése után a rendszer még fűti az épülő sportuszodát is. Rossz példa az egyetemi klinikáknál létesített kúté, ami fűti a klinikakert épületeit, de a legújabb klinikát nem, mert azt nem úgy tervezték meg.

A Szetáv honlapján meg lehet nézni, 2022-ig melyik városrészekben mikor és meddig tervezik a kútfúrásokat, távhővezeték-építést.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azzal egészítette ki az előadást, hogy ez a beruházás a távhő árát nem befolyásolja, merthogy azt az állam határozza meg 2013 óta.

A tiszta levegőért

Tóth Károly, Északi városrész önkormányzati képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a lakosság nem fogja rögtön érezni az anyagi előnyét ennek a fejlesztésnek, de a többször kritikussá váló levegőminőségen érezhetően javítani fog. A képviselő kérte a további fejlesztéseknél az eddigihez hasonlóan a lakosság közvetlen tájékoztatását.

Szentesen és Hódmezővásárhelyen – a korabeli technológiával – az ötvenes évek óta működtetnek geotermális távhőrendszerek. Ezek és más tapasztalatok alapján az új szegedi rendszer élettartamát legalább száz évre becsülik.

Kozma Józsefet, Makkosház önkormányzati képviselőjét a távfűtés jövője is érdekelte. Kóbor Balázs elmondta, más intézmények és a lakosság többi részének ezekbe a rendszerbe történő bekapcsolására hiányzik az állami akarat és az állami pénz. A lakótelepeken viszont, ha befejeződik a panelprogram, vagyis minden, fűtési körre kapcsolt panelt becsomagolnak, a fűtésrendszerét felújítják, akár évente több mint 100 ezer gigajoule-lal is csökkenhet az energiafelhasználás. Akkor pedig csak a szegedi távfűtésre felhasznált energia egyhatodát vagy egyhetedét kellene gázzal pótolni. Ami helyett olyan újabb alternatív energiafajtákat is lehetne felhasználni, mint a szeméttelep biogázüzemének hője.

A beszámoló után bárki feltehette a kérdéseit, de a jelenlévők lakosok közül senki nem élt ezzel a lehetőséggel.

Dombai Tünde

(fotók: Szabó Luca)

Nézze meg a Szeged Televízió híradós anyagát!

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: geotermikus energia közmeghallgatás Szetáv Kóbor Balázs közgyűlés távfűtés Szegedi Távfűtő Kft.