Hirdetés
Szegeden 2019. november 26. 11:52

Mesterséges intelligencia: mindenki ezen dolgozik

A mesterséges intelligencia kihívója lesz az embernek a Föld feletti irányításért folyó versenyben? Derűlátó és borúlátó forgatókönyvek egyaránt rendelkezésre állnak, mi történhet az emberiséggel az elkövetkező huszonöt évben, ám hogy valójában mi fog, nem tudja senki – mondta Simó György üzletember az IH-ban megtartott Felesleges emberek? című előadásában.
Hirdetés

Drámai erővel zajlik a napjainkban a technológiai változás, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia áll. Lehet, hogy most nem lesz szerencsénk, és ennek következtében az embernél erősebb valami, a gép veszi át az irányítást? – indította kérdéssel mondandóját az Origó egykori alapítója a Pedagógiai Esték keretében rendezett előadásán.

„Aki a jövővel foglalkozik, jól teszi, ha a múltat is kutatja. Az autógyártás kiforgatta sarkaiból a világot. A ma valamivel több, mint százéves iparágnak köszönhetően 1,5 milliárd autót használnak az emberek, és becslések szerint 2045-re számuk 3 milliárdra fog ugrani. A számítógép az autóhoz hasonlóan átalakította és átalakítja az életünket”.

Szemléletes példával élt. A számítógép chipek megalkotásakor azt jövendölték, hogy minden évben duplázódni fog a számuk, kapacitások kétszeresére nő és áruk csökken. A jóslat bevált. A hatalom valódi forrása ma nem a hadsereg és a fegyver, hanem az adat. Pontosabban az adat birtoklása. Ezzel kapcsolatban nem véletlenül idézte az Simó György a német kancellárt, aki úgy fogalmazott: „Vissza kell nyerni Európa digitális szuverenitását.” Hogy kiktől? Az amerikai technológiai cégektől.

(fotók: Szabó Luca)

Az adatbirtoklás hatalmáról elmondta, hogy életünk adatokká válik, ezeket az adatokat gyűjtik rólunk – cégek, kormányok, erre szakosodott szervezetek –, és ezeket az adatokat feldolgozzák. Ezek alapján rendkívül pontos képet lehet kapni az emberekről. Simó figyelmeztetett arra, hogy úgy adjuk át adatainkat, teljes profilunkat, hogy ezzel a legtöbb esetben nem is vagyunk tisztában. Példáként említette, hogy aki használta már a „Hogyan fogok kinézni negyven év múlva?” elnevezésű alkalmazást, az a teljes profilját hozzáférhetővé tette másnak. Ha tudta, ha nem.

– A világban gyűjtött adatmennyiség folyamatosan nő, és ezzel együtt nő a számítógépes kapacitás is, így az adatok feldolgozása nem okoz gondot – jelezte az előadó.

A szerteágazó, sok-sok témát felölelő előadásban Simó György szólt az gyógyítás közelgő forradalmáról, amely a kutatók szerint három-négy-öt évtizeden belül bekövetkezik. Mai ismereteink ennek egyik alapvető iránya, hogy a chipek bekerülnek a testünkbe, és onnan továbbítanak információkat. A másik lehetséges irány, hogy sejtszinten lesznek képesek beavatkozni az orvosok a gyógyításba. Ezt azért sem lehet a futurológia tartományába utalni, mert ilyen kutatásokat éppen Szegeden végeznek – hangzott el.

A technológiai robbanás egyik következménye lehet az agykutatásban eddig elért eredmények túlszárnyalása. Némileg leegyszerűsítve, az agyműködésről ma sem sokat tudunk. A számítástechnika fejlődése azonban módot adhat arra, hogy az onnan érkező és ott tárolt információkat a korábbiaknál sokkal jobban dolgozzuk fel. Az ebből következő egyik lehetőség nem más, mint az: ha feltérképezhető az agyban tárolt adatmennyiség, az ott elraktározott emlékekkel és gondolatokkal együtt, akkor előbb-utóbb megvalósíthatóvá válik, hogy ezt az „adathalmazt” feltöltsük egy számítógépre. Ha valami feltölthető, akkor az letölthető – figyelmeztetett Simó György.

Tisztában kell azzal lennünk, hogy a világ nagy technológiai cégei, a kormányok és a hadseregek a mesterséges intelligencia kifejlesztésével foglalkoznak. Az előadó szerint a fejlesztők az emberiség boldogulása érdekében dolgoznak. Így és nem máshogyan kell elképzelni az iparág kutatóit – nyugtatta meg hallgatóságát Simó György, aki röviden kitért arra, hogy a vázolt technológiai folyamatok hogyan változtathatják meg a munkaerő-piacot.

Az elvesző munkahelyek – gépjármű-vezetés, adminisztratív és jogi munkák – mellett sok új munkahely létesül az oktatásban és az egészségügyben. Nézete szerint a jövő lehetőséget ad arra az embernek, hogy értelmet adjon a közösségi létnek. Lényegesen több szabadidővel fogunk rendelkezni, amelyet az emberi kapcsolatok ápolására fordíthatunk.

Az oktatásról szólva elismerte: nem tudjuk, mit kellene ahhoz tanítani, hogy a gyerekeket felkészítsük a jövőre. A tantárgyak tanítását alighanem be kellene fejezni, helyette nyelveket kell oktatni, és olyan környezetet kialakítani, amelyben valós tapasztalatokat szerezhetnek az iskoláskorúak. Világra nyitott embereket kellene nevelni, ehhez fontos volna, hogy a fiatalok korán próbára tegyék magukat külföldön.

A liberális demokrácia nem képes kezelni a világban jelenleg uralkodó válságot. Példának okáért azt, hogy az egyén – éppen róla gyűjtött informatikai adatgyűjtés során – elveszti a szabadságát, ami politikai rendszerünk alapja. Erre nem jó válasz a nemzeti szintre vitt politika, mert a nemzetállamok még kevésbé képesek válaszokat adni globális folyamatokra – vélekedett Simó, hozzátéve: nem jó rendszer a liberális demokrácia, de – egyszerűen – nincs más.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: IH Rendezvényközpont Mentorháló Pedagógiai esték Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. Simó György