Hirdetés
Szegeden 2019. november 22. 10:15

Eurózóna: aki kimarad, az előbb-utóbb lemarad

Az Európai Unió jelenlegi 27 tagja közül 19 ország hivatalos fizetőeszköze az euró, amelynek bevezetéséről 1991 decemberében Maastrichtben döntöttek. Eredetileg nem egészen olyannak álmodták meg az eurózónát, amilyen jelenleg – hangzott el az SZTE Gazdaságtudományi Karán rendezett pódiumbeszélgetésen.

„Kint? Bent? Kelet-Közép-Európa országai és az eurózóna-tagság” címmel beszélgetett az Integrációs Klub rendezvényén Pelle Anita, az SZTE GTK docense, Koller Boglárka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Arató Krisztina, az ELTE egyetemi tanára a pénztárcánkat nem csekély részben érintő témáról. Az esemény szervezője SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete és a(z) Europe Direct volt.

Egy olyan ország esetében, mint Magyarország, amely az unió tagállama, de nem az euró a fizetőeszköze, számolni kell az árfolyamváltozások következményeivel. Az elmúlt nyári olasz nyaralás a forinttal szemben megerősödő euró miatt többe került a szabadságukat ott töltő magyaroknak – fordították le a mindennapok nyelvére az előadók a kint és a bent állapota közötti különbséget.

Az Európai Unió nagyhatalom akar(t) lenni, az euró bevezetése ezt a (politikai) célt szolgálta – jelezte Arató Krisztina, amit Koller Boglárka azzal egészített ki, hogy az euróra épülő monetáris uniót nem egészíti ki gazdasági unió. (Az előadók egyet értettek abban, hogy az utóbbitól továbbra is távol vagyunk.) Vagyis, miközben egységes pénzügyi politikát folytatnak az eurózóna államai, közben különböző gazdaságpolitikákat valósítnak meg. 

Az uniós tagság az önállóság részbeni feladásával jár, és erre jó példa a tavaly év végén elfogadott olasz költségvetés. Az unió közvetlenül szólt bele az olasz költségvetés tervezésébe, mert olyan büdzsét szeretett volna elfogadni a római parlament, amely az államadósság további növekedésével járt volna. Ehhez az EU nem járult hozzá (lényeges, hogy ehhez megvolt a jogosítványa), mert az olasz államadósság már addig is gigantikus méretű volt – került terítékre a kérdés.

Az államok önállóságának feladása mellett – ez olykor nagyon kellemetlen – előnyei is számosak az uniós tagságnak. Példának okáért az euró abban az értelemben feltétlenül sikertörténet, hogy az árfolyama rendkívül stabil, ami a gazdaság számára stabilitás és kiszámíthatóságot jelent. Az euró sikerét jelzi az is, hogy a világban történt pénzkifizetések (transzferek) 30 százalékát ebben bonyolítják – tette hozzá az elmondottakhoz Pelle Anita.

Az uniós tagállamok közül hazánk mellett Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária nem tagja az eurózónak, ami azért is érdekes, mert Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia igen. A balti államok esetében az előadók kiemelték, hogy geopolitikai helyzetűk miatt (Oroszországgal közvetlenül határosak) a legszorosabb európai, ezen belül uniós kapcsolatok megerősítésének szándéka vezeti politikájukat. Ez az eurózónából eddig kimaradó országokra ezzel az egyértelműséggel nem mondható el – derült ki az elhangzottakból.

Nyitott kérdés maradt, hogy hazánk mikor csatlakozik az eurózónához. Ehhez alapvetően politikai akaratra volna szükség, ami egyelőre nincs meg. A hazai döntéshozókat kényszerhelyzetbe hozhatja, ha egyre csökkenne a nemzeti valutával rendelkező EU-s tagállamok száma. A tartós kívülmaradás azért is veszélyes lehet, mert az unió integrációs folyamatainak fontos részeiből kirekesztheti magát a nemzeti fizetőeszközhöz ragaszkodó ország.

B. P. 

Fotó: Europe Direct Szeged

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: euró