Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Egy napra Piszkos Fred és a nyugdíjas szuperhősök népesítették be a Somogyi-könyvtár üvegpalotáját
Művház 2019. november 16. 14:42

Egy napra Piszkos Fred és a nyugdíjas szuperhősök népesítették be a Somogyi-könyvtár üvegpalotáját

Teljes életnagyságban várta Rejtő Jenő regényhőse, Piszkos Fred szombaton délelőtt a Somogyi-könyvtár bejáratánál a 11. Szegedi Képregényfesztivál látogatóit. A rajongók között nemcsak gyerekek, de felnőttek, sőt nyugdíjas korúak is akadtak, és szelfiztek is Fülig Jimmy örök ellenlábasával.

Több jeles évfordulóról is megemlékeztek szombaton a lassan kamaszkorba lépő képregényfesztiválon. Nyolcvan éve, hogy a DC-képregénysorozat egyik számában életre kelt Batman, a denevérember, és már annak is hatvan éve, hogy René Goscinny író és Albert Uderzo rajzoló megalkotta Asterix és Obelix figuráját. Valamivel fiatalabb az első magyar képregénymagazin, amely Menő Manó címmel, harminc évvel ezelőtt jelent meg.

Piszkos Fred, és aki szoborként megalkotta: Dobó Ferenc Levente. Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját!

– Minden évben igyekszünk egy tematika köré csoportosítani a fesztivált, az idén a nyugdíjas szuperhősöket vettük célba – mondta a fesztivál szervezője, Oros Sándor könyvtáros, aki mindjárt hozzá is tette – Tévedés azt hinni, hogy a képregény elveszi a kedvet az olvasástól. Kicsit küldetésünknek is tekintjük, hogy bebizonyítsuk, igenis van helye a könyvtárban a képregényeknek, éppen úgy, mint az írott könyveknek, vagy a DVD korongoknak és hangkazettáknak.

A műfaj örökifjú, immár nyugdíjas korú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhettek az érdeklődők, akik már kora délelőtt zsúfolásig megtöltötték a könyvtár első emeleti folyóiratolvasóját.

Oros Sándor könyvtáros: küldetésünk, hogy megmutassuk, van helye a képregényeknek a könyvtárakban!

A fesztiválon tizenhét képregénykiadó és -terjesztő jelent meg, elhozva a műfaj klasszikus darabjait és legújabb kínálatát. A meghívott tizenkilenc képregényrajzolót pedig alkotás közben is megfigyelhették a rajongók, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhattak is hozzájuk.

Akár több tízezer forintot is elköltettek hobbijukra a képregényvásáron a rajongók. A regények és apróbb füzetek ára néhány száz és több ezer forint között változott, egy-egy ritkább darabért akár a nyolc-tízezer forintot is ki kellett csöngetni a gyűjtőknek. A legdrágábbak természetesen most is az újdonságok és az újranyomott ritkaságok voltak.

– Tizenhat éve gyűjtöm újra a képregényeket. Korábban, gyerekként a Kockás képregényeket kedveltem, és persze Batmant és a Pókembert. Jó pár évi szünet után, 17 éves fejjel lettem újra rajongó. Ma már több mint ezer képregényem és füzetem van otthon, de egyre nehezebb lépést tartani a kínálattal. Ma már lehetetlen megvenni mindent, ami megjelenik, se idő, se pénz nincs annyi – mondta el Pusztai Dániel, aki több is mint egyszerű képregénygyűjtő, hiszen az X-Men sorozat több darabját és Alan Moore képregényeit is ő ültette át magyar nyelvre.

Pusztai Dániel gyűjtőként kezdte, ma már fordít is

– Mi a titka a képregényeknek, hogy népszerűségük több évtized után is töretlen?

– Nem is annyira maguk a képregények őrzik meg évtizedeken át a népszerűségüket, hanem a karaktereik. Egy mai olvasó számára a legújabb Batman-történet az igazi, nem a negyven, hatvan vagy nyolcvan évvel ezelőtti, sőt egyre többen vannak, akik nem is a képregényekből, hanem filmekből vagy játékokból ismerték meg a figurát – mondta el Bayer Antal fordító, a műfaj kiváló ismerője, aki azt is hozzá tette, nem gondolná, hogy Magyarországon nagyon népszerű ez a műfaj, csak ismertebb és kedveltebb, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

– Leginkább az a jellemző, hogy ma már megszűnőben van a gyanakvás a képregényekkel kapcsolatban és egyre kevesebben utasítják el ezt a műfajt.

Az idei fesztiválon, hogy minél többen megismerjék a műfaj sajátosságait, az alkotói tér egy kiemelt pontján óránként más és más képregényrajzoló – Sörös Krisztián, Kasza Magdolna, Fekete Dani, Oravecz Gergely, Szalay Ignác és Balogh Gergő – a rendelkezésére álló egy órában alkotói módszereibe, megelőző vagy jelenlegi munkái kulisszatitkaiba engedett bepillantást az érdeklődőknek.

Fontos kiegészítők

Az épület harmadik emeletén pedig a téma avatott szakértői tartottak előadást. Többek között Batmanről, a magyar szuperhősökről, a harminc éve megjelent Menő Manóról és a nyolcvanas évek nagy képregényüzletéről hallhattak előadásokat a műfaj kedvelői.

A fesztivált két kiállítás is színesítette. Az egyik Menő Manó, Krampusz és a többiek címmel válogatást mutatott be a rendszerváltás idején megjelent első képregénymagazinok anyagából, míg a másik tárlat a szegedi Pilcz Roland tizenöt éves munkásságát mutatta be tizenöt képregényoldal segítségével.

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Somogyi-könyvtár Szegedi Képregényfesztivál vásár