Szegeden 2019. november 14. 19:11

Éghajlatváltozás: hol tartunk?

Erre a kérdésre kereste a választ a Szegeden rendezett klímakonferencia, amely magyar és francia közös szervezésében rendeztek meg a Tanulmányi és Információs Központban. Elhangzott, már csak tizenkét évünk van, hogy valamit tényleg tegyünk...

Ahogy Kruzslicz Péternek, a konferenciát megnyitó köszöntőjéből kiderül: több gazdája és két szervezője volt Az éghajlatváltozás elleni fellépés – van még remény? elnevezésű nemzetközi rendezvénynek. A Europe Direct Szeged, valamint az SZTE Frankofón Egyetemi Központja vállalta elsősorban magára a házigazda szerepét. A környezetvédelem kérdése a közbeszédben átpolitizálódik – állapította meg sajnálattal Kruszlicz Péter, a Frakofón Egyetemi Központ adminisztratív igazgatója.

Nincs már idő pepecselni

– Tizenkét évünk maradt, hogy megfelelő mértékben csökkentse az emberiség szén-dioxid-kibocsátást, különben visszafordíthatatlan folyamattá válik a globális felmelegedés – mondta el Philippe Marbaix, a Leuveni Katolikus Egyetem kutatója. Megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberi tevékenység áll a globális felmelegedés hátterében, ahogyan az is: késésben vagyunk a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásának területén.

A kutató szerint, ha semmi nem változna, akkor 2100-ra több méterrel megemelkedik a tengerek és az óceánok vízszintje, 2300-ra pedig teljes egészében elolvad az Északi-sark, ami után életre alkalmatlan területté válna bolygónk. Ma még nem tudjuk, hogyan leszünk képesek 2050-ben megterelni a megváltozó (romló) körülmények között a megfelelő mennyiségű élelmiszert. Riasztó, hogy bár alig mérnek gazdasági növekedést a fejlett világban, a károsanyag-kibocsátás ennek ellenére nő – fogalmazta meg a belgiumi egyetem kutatója. Ennek alapvető oka a fogyasztás növekedése.

 

 

12 milliárd eurót kidob az Unió évente az ablakon

A szén kiváltása alapfeltétele az éghajlatváltozás elleni harcnak. Mindez óriási költséggel jár. Gazdasági modellváltás szükséges hozzá, de másként a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentése nem képzelhető el – hangzott el.

A legutóbbi klímacsúcs nyomán először született jogilag kötelező érvényű egyezmény – szögezte le a 2015 decemberében elfogadott Párizsi Egyezményről Tóth András, az Európai Bizottság Éghajlat-politikai Főigazgatóságának szakreferense. Az Unió államai ebben azt vállalták, hogy 2030-ra negyven százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. Előadásban elhangzott, hogy a gazdasági növekedés ellenére is elérhető a környezetszennyezés jelentős mérséklése.

A globális felmelegedés éves szinten 12 milliárd eurós kárt okoz az Unió huszonhét államának. Brüsszel hétéves költségvetési ciklusában 20 milliárd 400 millió eurót fordít a károsanyag-kibocsátást csökkentő beruházások megvalósítására. Pályázatok útján ennek jelentős része az EU kevésbé fejlett államainak segítenek a klímavédelmi küzdelemben.

Észak-afrikai éghajlatra kell fölkészülnünk

A nemzetközi konferencia szünetében Somogyi Norbert, az SZTE Mezőgazdasági Karának kutatója a Szeged Televíziónak elmondta, Magyarországnak arra kell berendezkednie, hogy 2100-ra olyan éghajlat uralkodik hazánkban, mint jelenleg Észak-Afrikában. Az éves csapadékmennyiség nem fogja meghaladni a 300–350 millimétert, és ennek eloszlása rendkívül egyenetlen lesz.

A hazai növénytermesztést ezekre az adottságokra kell felkészíteni. Nem véletlen – mondta el a kutató –, hogy a magyar agrárszakemberek egyre gyakrabban keresik fel az észak-afrikai államokat, és ott tanulmányozzák a száraz éghajlatra alapozott mezőgazdaság módszereit. Mint Somogyi Norbert fogalmazott: ezekben a két órás repülőúttal elérhető országokban a hazákban 50–100 év múlva bekövetkező állapotokat szemlélhetőek meg.

Videónk is van! Nézze meg a Szeged Televízió tudósítását!

B. P.

Nyitóképünkön Philippe Marbaix, a Leuveni Katolikus Egyetem kutatója (fotó: Szabó Luca)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: klíma klímakatasztrófa klímaváltozás konferencia Europe Direct Szeged környezetvédelem mezőgazdaság SZTE Frankofón Egyetemi Központ