Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2019. november 3. 16:44 Forrás: The New York Times

Orbánról és az új földesurakról írt magyar cikket a New York Times

Az egyik legnagyobb amerikai lap oknyomozó újságírók segítségével hosszú cikkben tárja fel az Orbán-rendszer hűbéri működését. Akié a föld, azé a sokmilliárdos uniós támogatás.

Hirdetés

A New York Times onnan indít, hogy az Európai Unió 65 milliárd dollárt fizet ki agrártámogatásra, amely a teljes uniós költségvetés 40 százaléka. Ez a pénz Közép-Kelet-Európában, így Magyarországon is a hatalmon lévők és kegyeltjeik kezében köt ki. Ehhez pedig semmi más nem kell csak az, hogy a bizalmasokat földhöz kell juttatni.

„Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-és kelet európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztását illetően, és annak módját titok övezi.” – írja a lap.

A New York Times saját vizsgálatára hivatkozva azt is írja: az uniós közös agrárpolitika és azon belül is az agrártámogatási rendszer szándékosan zavaros, elnéző, mivel lényegében ez az Unió egyik legfontosabb egyben tartója. A rendszert nehéz megreformálni, jobb híján pedig szemet hunynak a visszaélések fölött.

A cikkben arról is olvashatunk, hogy az uniós támogatások egy része Fejér megyébe kerül Orbán Viktorhoz és családjához közeli üzletemberekhez.

„Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait” – írják Orbánról.

Hozzáteszik, hogy

„az Orbán kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett, ahogy lapunk oknyomozói rávilágítanak. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól”.

Mondhatnánk az írásra, hogy savanyú a szőlő, hiszen ki is emelik, hogy az Unió háromszor annyit költ agrártámogatásra, mint az Egyesült Államok, és az amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők már csak ezért is hátrányban vannak az európai vetélytársaikkal szemben, de az átláthatatlanság, és a földek útja az államtól a bizalmasokig még igazak.

A nehezen igazolható földmutyik és a még nehezebben bizonyítható korrupció egyfajta „tökéletes” rendszerének felfejtésére a Times saját adatbázist állított össze.

„Lapunk megerősítette, hogy számos földtranzakció politikai bennfentesek egy válogatott csoportjának kedvezett. Több országban is ellátogattunk gazdaságokba, és állami dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy több esetben a legnagyobb haszonélvezők kapták meg a támogatást” – írják.

Csehországban a miniszterelnök Andrej Babis földügyeit taglalják a cikkben, Bulgáriáról azt írják, hogy az országba érkező összes uniós agrártámogatás háromnegyede 100 céghez került, Szlovákiáról pedig megemlítik, hogy az ottani legfelsőbb ügyész elismerte az agrármaffia létezését. Megemlékeznek arról a Jan Kuciak újságíróról is, aki azt kutatta, hogyan épült be az olasz maffia a mezőgazdaságba, hogyan tulajdonította el a támogatásokat és épített ki kapcsolatot magasrangú politikusokkal.

Magyarországról megemlítik, hogy „kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni”.

A Times részletesen beszámol Ángyán Józsefről, aki a második Orbán-kormány agrárügyi államtitkára volt. A beszámoló szerint Ángyán javaslata, miszerint darabolják fel a nagy állami földeket, és adják a kis- és közepes gazdálkodóknak, csak addig érdekelte Orbánt, amíg meg nem nyerte a választást 2010-ben, utána nem Ángyán tervét hajtották végre. „Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbe adni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá” – írják.

Ángyán a cikkben azt is mondja, hogy „Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet”.

A Times hosszan taglalja azt a folyamatot, ahogyan az árverésre bocsájtott földek a bizalmi embereken keresztül a hatalmon lévők érdekkörébe került. „Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végsősoron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott a kormánytól és Ángyántól megszerzett dokumentumok tanúsága szerint.”

Ugrás az időben: „2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek.” Ekkor jött képbe Mészáros Lőrinc és rokonsága, aki a lap állítása szerint 1500 hektár földet vásárolt meg Fejér megyében.

A New York Times Lázár Jánost is megemlíti. Azt írják, hogy a politikus családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert Csongrád megyében.

A cikk zárásként azt taglalja, hogy miként álltak bosszút Ángyánon: az általa életre hívott kishantosi biogazdaságot beszántották, a Szent István Egyetemen megszüntették a tanszéket, ahol oktatott.

„Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani,” – mondta a Times-nak Ángyán.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Európai Unió Fidesz földtörvény Lázár János mezőgazdaság Orbán Viktor The New York Times
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés