Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Még mindig nem a gyereket tanítjuk, hanem a tankönyvet! – csökkentenék az iskolaelhagyást
Szegeden 2019. október 25. 16:02

Még mindig nem a gyereket tanítjuk, hanem a tankönyvet! – csökkentenék az iskolaelhagyást

A gyerekek azért motiválatlanok, mert olyan feladatokat akarunk velük megoldatni, amire nem képesek. Az a baj, hogy mi még mindig tantervet és tankönyvet tanítunk, holott a gyereket kellene – mondta el Bácsi János, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola igazgatója hírportálunknak, egy az Alsóvárosi Általános Iskolában tartott, az iskolaelhagyás csökkentését célzó pedagógus továbbképzésen.

Hirdetés

Egy nagyszabású, az unió finanszírozta pedagógiai program arra tesz kísérletet, hogy csökkentse a korai iskolaelhagyók számát. Magyarországon, hasonlóan Európa más országaihoz, hozzávetőlegesen a diákok 10-12 százaléka a tankötelezettségi ideje előtt (ez hazánkban a 16 éves kor) elhagyja az iskolát.

Mindennek hátterében – mondta el a szakember – alapvetően társadalmi okok állnak. A gyerekek olyan családi mintát látnak és követnek, amely nem teszi érdekeltté őket a tanulásban. Sok esetben a szülők idő előtt „befogják” a gyereket dolgozni, különösen a mezőgazdasági idénymunkák (ősszel és tavasszal) alkalmával.

Hiába a törvényi szabályozás az iskolai hiányzások ügyében, mindennek alig kimutatható a visszatartó-ereje.

Az igazolatlan hiányzásokat az iskolák kötelesek jelenteni a fenntartónak, ahonnan az ügy a jegyzőhöz kerül, aki pénzbírsággal sújthatja a szülőket. A valóságban a pénzbüntetések csekély részét sikerül behajtani.

A hazánkban három éve futó pedagógus továbbképzést, a komplex alapprogramot (KAP) az egri Eszterházy Károly Egyetem irányítja, amelyhez partnerként csatlakozott az SZTE, valamint sok szegedi és Szeged környéki iskola. Az Alsóvárosi Általános Iskola tanárai a KAP-hoz kapcsolódó képzés második lépcsőjénél járnak, amely a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban (DFHT) elnevezést viseli. A bonyolultnak tűnő elnevezése valójában egyszerű tartalmat fed.  Bácsi János mindezt úgy fogalmazta meg, hogy a gyerekeket akarják érdekeltté tenni a tanulásban, amit élet- és élményszerűséggel, kevés elmélettel, sok gyakorlattal, csoport- és egyéni feladatok alkalmazásával igyekeznek elérni. Felzárkóztatást és tehetséggondozást egyaránt magában foglal a módszer.

A tanároknak éppen ezért olyan tanítási órákat szimulálnak, amelyek a gyakorlatban mutatják be, hogyan lehet a korábbiaknál sokkal élvezetesebb, a gyerekekre szabott feladatokkal megtartani egy-egy órát. A szimulációs gyakorlat lényege, hogy maguk a képzésben részt vevő tanárok ülnek be az iskolapadba, és végzik el azokat a csoport- és egyéni feladatokat, amelyet a tanár (ebben az esetben a képzést vezető) kér tőlük.  Mindez azt is magában foglalja, hogy a tanárok képessé válnak az ilyen típusú órák megszervezésére, amely sok előmunkát és otthoni felkészülést is igényel – figyelmeztetett Bácsi János. Az utóbbi harminc év legsikeresebb pedagógiai programja lehet ez, ha sikerül végig vinni – jelentette ki a szakember.

Bácsi János szerint az eredményesség és a hangulat az iskolábanmaradás kulcsa (fotók: Szabó Luca)

Az Alsóvárosi Általános Iskola tanárainak közel 90 százaléka vesz részt az iskolaelhagyás csökkentését célzó továbbképzésben. Ingyenesen, pályázat keretében. Mint megtudtuk, eddig a SZTE tágabb vonzáskörzetében (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében) ezernél több tanár teljesítette a képzést. Ez a szám rövid időn belül 3 ezerre fog emelkedni, betudhatóan annak, hogy a képzések (összesen 120 órás) jelenleg is több szegedi és a régióbeli iskolában folyik.

Kétfajta módon mérik a pedagógiai munkát – jelezte a szakember. Az egyik eredményesség, a másik a hangulat. Az előbbi azt jelenti, hogy az átadott tudásanyag mekkora részét sajátították el a diákok. Az utóbbi, hogy mennyire szívesen tanul a gyerek. Ha e kettőben egyszerre tud az iskola előrelépni, akkor kevesebb lesz az iskola-elhagyás.

Az unió finanszírozta továbbképzés ezt célozza.

Az elmondottakhoz Bácsi János még valamit hozzátett, ami segít jobban megvilágítani, miért nem teljesít ma jól a magyar iskola(rendszer). A magyar iskola a deklaratív tudásra épít. Vagyis tananyagot tanít, és nem foglalkozik azzal, hogy ezt a tudást hogyan tudja a diák alkalmazni. Jobb volna a procedurális tudásra építkezni, amelynek lényege, hogy a megszerzett tudásanyag (gyakorlati) használatára tanít meg.

A kezdőlépések ebben az ügyben megtörténtek.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: oktatás tanár Alsóvárosi Általános Iskola SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola